Az új Ptk. javaslatban a vállalkozási jellegű szerződések között nem szerepel a munkatevékenységgel összefüggő szerződés. Ez szerintünk nem helyes. Tekintettel arra, hogy a kontinentális Nyugat-Európának valamennyi Polgári Törvénykönyvvel rendelkező polgári berendezkedésű állama (lásd Hennsler/Braun: Arbeitsrecht in der Europaische Union c. könyvét. Köln, 2011.) értelmében a Ptk. kötelmi jogának az egyes szerződéseket tartalmazó részében vagy a vállalkozással és a munkával összefüggő szerződések, vagy pedig a bérleti jellegűek körében helyezi el a munkaszerződést. Az előbbi megoldást a germán típusú jogrendszerek alkalmazzák, míg a frankofon-latin jogrendszerek az utóbbit.
Magyar viszonylatban az 1928. évi Magánjogi Törvényjavaslat azt megelőző két Ptk. tervezettel együtt (1902 és 1910) a Javaslatnak (Tervezetnek) "a munkával összefüggő szerződéseket tartalmazó címében első alcímként rendezte, amit követett a vállalkozási szerződés és az alkuszi szerződés, egyoldalú jogügyletként pedig a díjkitűzés közérdekű célra. Az ezt követő cím tartalmazta a megbízás jellegű kötelmeket, mégpedig kétoldalú kötelemként a megbízási szerződést, egyoldalúként pedig s megbízásnélküli ügyvitelt. Az akkori magyar Ptk., illetve Mjt. tervezetek a német BGB és a holland Burgerlijk Wetboek, valamint a svájci Kötelmi Törvény (Obligationsrecht-OR) rendszerét vették alapul, ahol szintén a munka-, és a szolgálati szerződés a vállalkozási típusú szerződésekkel együtt nyert szabályozást, amit a megbízási kötelmek fejezete követ. Az osztrák ABGB, a francia Cod Civil, valamint az olasz, a spanyol és a portugál Codice Civile esetében a szolgálati-, ill. a munkabérleti szerződést is tartalmazó bérleti szerződéstípusokat tartalmazó címet követően jönnek a megbízási kötelmek. Az eltérés a két rendszer között ennél fogva nem túl nagy. Ami a munka-, ill. a szolgálati szerződést illeti, valamennyi itt említett külföldi törvény és magyar tervezet az OR. kivételével csak az ún. "individuális" munkaszerződést rendezi, a kollektív szerződést azonban nem. Annak rendezésénél a tarifa/kollektívjogi előírások a Ptk.-k kötelmi joga általános részének szabályaira utalnak. Egyedül az OR az, amely az "Arbeitsvertrag" mellett a "Gesamtarbeitsvertrag"-ot is szabályozza. Európa nyugati felében, vagyis azokban az országokban, ahol nem alakultak ki a II. világháborút követően kommunista politikai hatalmi rendszerek, hanem a polgári demokratikus államrend folyamatossága fennmaradt vagy pedig a nemzeti szocialista és a fasiszta állami mechanizmusból visszatértek a korábbi demokratikus jogállamisághoz, a munkaszerződés szinte kivétel nélkül a polgári jogi szabályozás tárgya maradt.
Kissé részletesebben szemügyre véve az előbb körvonalazottakat, a germán jogrendszerhez tartozó államokba, így Németországban, Ausztriában, Hollandiában és Svájcban a munkaszerződést a Polgári Törvénykönyv, utóbbinál a Kötelmi Törvény a többi szerződéshez hasonlóan a strukturális szabályokra kiter-jedve egyértelmű részletességgel és egzaktsággal rendezi. A legterjedelmesebb e vonatkozásban a német Bürgerliches Gesetsbuch (BGB) és hozzá hasonlóan az osztrák Allgemeine Bürgerliches Gesetsbuch (ABGB). De nem sokban marad el mögülük a holland Burgerlijk Wetboek (BWB). Ami a német BGB-t illeti, a szolgálati/munkaszerződésnek két típusát szabályozza, melyek közül az egyik az alkalmazottnak szabadabb mozgásteret és önálló döntési jogkört biztosít, míg a másik a kötöttebb és szigorúbban felügyelt függő munkára vonatkozik. Ez utóbbinak egyes részterületeit a munkavállalónak a kiszolgáltatott helyzetéből adódóan a munkavállaló a munkavállaló jogos érdekeinek a védelmét szociális minimál-standardokat tartalmazó ún. "panel" törvények védik. Ez a germán jogterületen általános. Ugyanakkor Ausztriában a az alkalmazotti jogviszony az Angestelltegesets által kodifikált. A francia Code Civil - amely Belgiumban is hatályos - csupán keretjellegűen szól a szolgálati szerződésről, amely önmagában csak a szabad szolgálati szerződésre vonatkozhat, a kötött munkavégzést viszont egyértelműen a Cod du travail, vagyis a Munka Törvénykönyve szabályozza. Belgiumban a Cod Civilnek ezt a munkaviszonyokra vonatkozó konkretizálását a munka tárgyú törvények szisztematikus gyűjteményes összeállítása valósítja meg. A munkával összefüggő szerződések polgári jogi szabályozását érintve a svájci Kötelmi Törvény a német és a francia szabályozás szintézise. Az OR rendezi a vállalkozási és a szabad szolgálati szerződés mellett az Arbeitsvertrag-ot, vagyis a munkaszerződést, sőt - miként erről már szó esett - Gesamtarbeitsvertrag-nak elnevezve a kollektív (tarifa) szerződést. A munkajogviszony ehyes részterületeit itt is külön törvények rendezik. A latin jogrendszer három európai államában az olasz Codice Civile és a spanyol, valamint a portugál Codoco Civile a strukturális jellemzőkre kiterjedően szintén szabályozza a munkaszerződést. Az olasz jogban a munkaviszony egyes részterületeit szabályozó Carta del Lavoro II. világháborút követő szétesése miatt ugyancsak a német munkajoghoz hasonlóan a munkaviszony egyes részterületeit szintén panel törvények rendezik. Spanyolországban és Portugáliában viszont a francia joghoz hasonlóan egységes szerkezetű Munka Törvénykönyv van hatályban. Az előbbinél az Estatuto de los trabajadores, az utóbbinál pedig a Codigo trabalho. A skandináv államokban a polgári jog az 1960 előtti magyar polgári joghoz hasonlóan bírói alkotta szokásjogon nyugszik. A legfontosabb szerződéseket azonban, így az adásvételit, a vállalkozásit, a bérletet és több mást, ide értve a munkaszerződést is, önálló törvény rendezi. A munkaszerződés-törvényhez kapcsolva a munkaviszony egyes részterületeit szintén panel-törvények rendezik.
Összegezésképpen megállapítható, hogy a kontinentális Európa kommunizmustól mentes országaiban a polgári jogi szabályozás tárgyát képezi a munkaszerződés abban az esetben is, ha annak egyes részterületeit külön munkajogi kódex, vagy rendszerezett munkatörvény-gyűjteményi összeállítás vagy pedig ún. paneltörvények rendezik. Ugyanakkor a munkaszerződés és a foglalkozási szerződés közötti átmenetet jelentő önfoglalkoztatást szociális szempontból vagy törvény (Franciaország), vagy bírósági elvi állásfoglalás quasi munkajogi foglalkoztatásként (arbeiterahnliche) kezeli.
Ezzel szemben a közép-kelet-európai régióban a 40 éves szovjet jogelmélet hatása a posztkommunista államok többségénél még mindig hat. E jogelmélet kivette a polgári jogi szabályozás köréből a munkaviszony rendezését arra hivatkozva, hogy a munkavégzés nem árujellegű és ezért nem való a Ptk.-ba, amely áruviszonyokat hivatott szabályozni. Ez a nézet még mindig befolyásolja a közép-kelet-európai munkajogi szabályozást annak ellenére, hogy az 1960-as évek végén Venzser szovjet közgazdász a munka áru-, és értékjellegét elismerte. A volt szovjet hatalmi szférához tartozott ma már európai uniós tagországoknál - ide értve Magyarországot is - a polgári törvénykönyveknek az egyes szerződésekről szóló részei nem szólnak a munkaszerződésről. Ez a helyzet Csehországban, Szlovákiában, és Lengyelországban. Csehország és Szlovákia esetében azonban a német BGB-ben szabályozott szolgálati-munkaszerződési kettősségre szintén található megkülönböztetés a kötetlenebb szolgálati és a kötött jellegű függő munkára vonatkozó munkaszerződés tekintetében. Ellentétben azonban a német BGB-vel - amely egységesen a szolgálati szerződés szabályai között rendezi a kettőt - mind a cseh, mind a szlovák Mt. (Kodeks prace) mellett külön törvény szól a "foglalkozási szolgálati" szerződésről. A lengyel Ptk. szintén nem beszél a munkaszerződésről abból kiindulva, hogy bár a munkajog a polgári jogban gyökerezik, azonban teljesen önálló jogterületté vált. Ugyanakkor a vállalkozási szerződéssel egyetemben a "szabadabb munkavégzésre" irányuló szolgálati szerződést a Kodeks Civilnewo-ban szabályozza. A vállalkozási szerződésnek azonban az önfoglalkoztatási formáját a Kodeks Pracy hatálya alá helyezi. Eme mindhárom, tőlünk északra, ill. észak-nyugatra szláv nyelvterülethez tartozó országban viszont a munkajog egészét részletesen rendezi a Munka Törvénykönyve (Kodeks Prace, ill. Pracy). Ebből a szempontból mind a három ország bizonyos mértékig a francia megoldással mutat rokon vonásokat. Ez vonatkozik a román munkajogi szabályozásra is, ahol a Ptk. ugyancsak nem szól a munkaszerződésről, ugyanakkor azonban a munkajog valamennyi részterületére kiterjed az Mt.-beli (Codex Muncii) szabályozás is. Annak, hogy eme négy ország esetében nem került a Ptk.-ba a munkaszerződés, oka a szakszervezetek félelme volt. Féltek ugyanis attól, hogy a munkaszerződésnek a Ptk.-ba való bekerülése esetén kiürülnének vagy legalább is elvékonyodnának az Mt. munkavállalói érdekeket védő szociális minimál-standardjai.
A Jogkódex-előfizetéséhez tartozó felhasználónévvel és jelszóval is be tud jelentkezni.
Az ORAC Kiadó előfizetéses folyóiratainak „valós idejű” (a nyomtatott lapszámok megjelenésével egyidejű) eléréséhez kérjen ajánlatot a Szakcikk Adatbázis Plusz-ra!
Visszaugrás
