A mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló 2013. évi CXXII. törvény (a továbbiakban: földforgalmi törvény) a föld adásvételi és haszonbérleti szerződések hirdetményi úton történő közzétételére a föld fekvése szerint illetékes települési önkormányzat jegyzőjét jelöli ki.
A földforgalmi törvény 21. § (1) bekezdése és 49. § (1) bekezdése szerint a földre vonatkozó adásvételi, illetve haszonbérleti szerződéseket - a földforgalmi törvény végrehajtására kiadott rendeletben meghatározottak szerint - az aláírásuktól számított nyolc napon belül közölni kell az elővásárlásra, illetve az előhaszonbérletre jogosultakkal a föld fekvése szerint illetékes települési önkormányzat jegyzője útján, hirdetményi úton.
A nyolc napos közlési határidő számítása látszólag egyszerűnek tűnik, - hangsúlyozom csak első olvasatra -, mert a szerződések aláírását követő napon kezdődik és az utolsó nap végén jár le. Ezen belül kell, hogy a szerződések az illetékes polgármesteri hivatalba megérkezzenek akár postai úton, akár személyes beadás útján. Mivel a fogadó szervezet polgármesteri hivatal, természetes, hogy a határidő kezdete az aláírást követő első naptári nap kezdete, munkanapon a hivatali/ügyfélfogadási idő kezdete, nem munkanapon pedig a nap 00 órai kezdete - a vége pedig az utolsó napi hivatali/ügyfélfogadási idő vége, kivéve, ha a határidő lejárta olyan napra esik, melyen a hatóságnál a munka szünetel.
Ilyenkor a jogalkalmazói gyakorlat szerint a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól rendelkező 2004. évi CXL törvény (a továbbiakban: Ket.) határidők számítására vonatkozó 65. § (3) bekezdését kell alkalmazni a Ket. 13. § (2) bekezdés n) pontja alapján.
A Ket. 13. § (2) bekezdése n) pontja szerint ugyanis az eljárási törvény rendelkezéseit a mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló törvényben meghatározott, a föld tulajdonjogának vagy a földhasználati jogosultság megszerzésének hatósági jóváhagyása iránti eljárásban, továbbá a szerzési korlátozások hatósági ellenőrzése során csak akkor kell alkalmazni, ha az ügyfajtára vonatkozó törvény eltérő szabályokat nem állapít meg.
A Ket 65. § (3) bekezdése pedig akként rendelkezik, ha a határidő utolsó napja olyan nap, amelyen a hatóságnál a munka szünetel, a határidő a legközelebbi munkanapon jár le.
A nyolc napos beadási határidőnél valóban célszerű figyelembe venni a Ket. határidő számítására vonatkozó és a 65. §-ban szabályozott előírásokat, elsősorban azért, mert a határidő nem jogvesztő és jellege összhangban van a Ket. 65. § (1) bekezdésében szabályozott eljárási határidő-számítással, másrészt pedig azért, hogy a hivatali munka szünetelése alatti beadási határidő eltelte ne nehezítse, vagy akadályozza a szerződések hivatalhoz történő benyújtását.
Itt érdemes megjegyezni, hogy a földforgalmi törvény által meghivatkozott végrehajtási rendelet az elővásárlási és előhaszonbérleti jog gyakorlása érdekében az adásvételi és a haszonbérleti szerződés hirdetményi úton történő közlésére vonatkozó eljárási szabályokról címet viselő 474/2013. (XII. 12.) Kormányrendelet (a továbbiakban: Vhr.) 1. § (1) bekezdése csak az adásvételi, illetve a haszonbérleti szerződésnek a jogosultakkal való hirdetményi úton történő közlése részletes szabályait állapítja meg, a polgármesteri hivatalhoz történő szerződés benyújtás mikéntjét azonban nem szabályozza.
A földforgalmi törvény 21. § (3) bekezdése és 49. § (3) bekezdése egyezően rendelkezik arról, hogy a közlés kezdő napja az adásvételi szerződésnek, illetve a haszonbérleti szerződésnek a polgármesteri hivatal hirdetőtábláján történő kifüggesztését követő nap.
"Az elővásárlási jog jogosultja a közlés kezdő napjától számított 60 napos jogvesztő határidőn belül, míg az előhaszonbérleti jog jogosultja a közlés kezdő napjától számított 15 napos jogvesztő határidőn belül tehet az adásvételi szerződésre, illetve a haszonbérleti szerződésre elfogadó, vagy az elővásárlási, illetve előhaszonbérleti jogáról lemondó jognyilatkozatot. Az elővásárlási jogról, illetve az előhaszonbérleti jogról való lemondásnak kell tekinteni, ha az elővásárlásra jogosult, illetve az előhaszonbérletre jogosult az e bekezdésben meghatározott határnapig nem nyilatkozik".
A törvényi rendelkezésből a 60 napos, illetve a 15 napos jogvesztő határidő kezdete pontosan megállapítható, a határidő lejáratának szabályos kiszámítása viszont már nem ilyen egyszerű, mert a számítás mikéntjéről több jogszabály is eltérően rendelkezik.
Az első problémát maga a földforgalmi törvény már idézett 21. § (3) és 49. § (3) bekezdésének utolsó mondata okozza, amikor azt írja, hogy az elővásárlára, illetve előhaszonbérletre jogosult a meghatározott határnapig nem nyilatkozik.
A "határnapig" kitétel a magyar jogi nyelv helyes értelmezése szerint azt jelenti, hogy a nyilatkozattételre nyitva álló 60, vagy 15 napos határidő - mivel a jogszabály nem úgy fogalmaz, hogy legkésőbb a határidő utolsó napján, vagy a határidő lejártáig, vagy a határidő végéig, vagy határidőn belül - a lejárati idő utolsó napját megelőző napon, a hivatali idő végén már lejár.
Mivel a jogalkotó az említett 21. § (3) és 49. § (3) bekezdésének utolsó előtti mondatában még közérthetően fogalmazza meg, hogy az elővásárlási jog, illetve az előhaszonbérleti jog jogosultja a közlés kezdő napjától számított 60 napos jogvesztő
- 13/14 -
határidőn belül tehet az adásvételi szerződésre, illetve a haszonbérleti szerződésre elfogadó vagy lemondó jognyilatkozatot, a jogalkalmazó nem engedheti meg, hogy a nyilatkozatot nem tevő személy esetében a jogvesztő határidő egy nappal előbb járjon le, mint a nyilatkozó társa esetében. Ezért a jegyző a jogalkotó gondolatát követve a "meghatározott határnapig" megfogalmazást a nyilatkozatot nem tevők esetében is úgy tekinti, hogy a határidő az utolsó határnap végén jár le.
Itt azonban nincs vége a bonyodalomnak, sőt igazából az csak most kezdődik! Mert a két jogvesztő határidő utolsó napjának dátumát a jegyzőnek rá kell vezetnie a kifüggesztett szerződésekre.
A Vhr. ugye azért született, hogy a földforgalmi törvény szabályainak alkalmazását subsidiarius jelleggel megkönnyítse a jogalkalmazó számára. Ennek érdekében a Vhr. 3. § (4) bekezdése adásvételi szerződés esetén a földforgalmi törvény 21. § (3) bekezdésében meghatározott, "az elővásárlásra jogosult jognyilatkozatának megtételére nyitva álló 60 napos határidő utolsó napját", míg a Vhr. 11. § (1) bekezdése haszonbérleti szerződés esetén a földforgalmi törvény 49. § (3) bekezdésében meghatározott, "az előhaszonbérletre jogosult jognyilatkozatának megtételére nyitva álló 15 napos határidő utolsó napját" rendeli feltüntetni a kifüggesztésre kerülő szerződéseken.
A Vhr. 5. § (1) bekezdése és 11. § (2) bekezdése egyértelműen és életszerűen fogalmaz, mikor azt mondja, hogy a jegyző az adásvételi szerződést a földforgalmi törvény 21. § (3) bekezdésében meghatározott 60 napos határidő utolsó napját követő legközelebbi munkanapon, a haszonbérleti szerződést pedig a földforgalmi törvény 49. § (3) bekezdésében meghatározott 15 napos határidő utolsó napját követő legközelebbi munkanapon veszi le a hirdetőtábláról.
A Jogkódex-előfizetéséhez tartozó felhasználónévvel és jelszóval is be tud jelentkezni.
Az ORAC Kiadó előfizetéses folyóiratainak „valós idejű” (a nyomtatott lapszámok megjelenésével egyidejű) eléréséhez kérjen ajánlatot a Szakcikk Adatbázis Plusz-ra!
Visszaugrás
