Jelen tanulmány "A bűnözés, az igazságszolgáltatás és a közrend nemzetközi vonatkozásai" elnevezésű, kétévenként megrendezésre kerülő ötödik konferenciára készült. (2000. június 5-9. Bologna, Olaszország).
Japánban a körzeti rendőrség szervezete alapvetően az Országos Rendőri Hivatal ellenőrzése alatt áll.
Valamennyi körzeti rendőri szervezet köteles a tevékenységéről beszámolni az Országos Rendőri Hivatalnak (Yokoyama, 2000.). Ezeknek a beszámolóknak tartalmazniuk kell a körzeti rendőrségeknél kiszabott fegyelmi büntetéseket is, amelyeket az Országos Rendőri hivatal összesít. Az adatok valójában csupán a jéghegy csúcsát jelölik a rendőri korrupció területén, mivel a rendőrség - amennyire teheti - titkolja a korrupciót, védve ezzel a jó hírét és a jelenlegi szervezeti felépítését. Ezért ebben a munkámban nem használtam fel az Országos Rendőri Hivatal adatait, csupán a rendőri korrupcióról megjelent újságcikkeket elemeztem, noha ezek a cikkek nem mindig tükrözik pontosan a rendőri korrupció mértékét (helyzetét). Ennek ellenére 1999 szeptemberét követő félév során a tömegtájékoztatás számos nagy rendőrségi botrányt leplezett le. Ebben az időben az újságok hadjáratot indítottak a rendőri korrupció ellen. Még a csekélyebb súlyú korrupciós esetekről is hírt adtak. Éppen ezért, ezeknek a cikkeknek az elemzése kellő támpontot adott a rendőri korrupció mennyiségének kutatásához.
A tömegtájékoztatás a bűnözésről és az elkövetőkről szóló információkat általában a rendőrségtől kapja. Az információkat kétkedés nélkül elfogadják. Az újságírók jo kapcsolatot igyekeznek fenntartani a rendőrséggel, hogy minél előbb "jó" információkhoz juthassanak. Ezért akár korrupt kapcsolatba is kerülhetnek a rendőrséggel, amiért is nem tudósítanak bizonyos botrányokról, különösen a szervezeti botrányokról.
Mindamellett Japánban a tömegtájékoztatás igen fontos szerepet játszik a rendőri botrányok féken tartásában. Az újságírók főként az egyes rendőrtisztek botrányaira érzékenyek, hajlamosak a rendőrök által elkövetett cselekményekről vezető hírként tudósítani. A média nem csupán a rendőrök által a szolgálatban elkövetett bűntetteket és vétségeket szemelte ki, hanem azokat is, melyeket szolgálaton kívül vagy nyugállományban követnek el. Mint ahogyan még később szó esik róla, az 1999 őszét követő fél évben a tömegtájékoztatás igen szigorúan leplezte le az ilyen típusú bűncselekményeket. Ráadásul hírt adtak a rendőri testületben fellelhető korrupcióról is. Ezeknek a híreknek köszönhetően első esetben értesülhetünk arról, milyen komolyan korrupt a helyzet a rendőrségnél, mindenekelőtt a Kanagawai Körzeti Rendőrségnél. Mindez megdöbbentett, hiszen eddig úgy szemléltük a japán rendőrséget, mint egy olyan szervezetet, amely mentes a komoly korrupciótól. Szeretném feltárni a kialakult helyzetet, főként az újságcikkek elemzése révén.
Japánban a fő fegyelmi problémákat a szolgálaton kívüli magatartások okozzák, főként a közlekedési kihágások, az alkohollal és a szexuális visszaélésekkel kapcsolatos botrányok, míg az USA-ban leginkább az erőszak, a gorombaság és a korrupció okoz gondot (1976:1). 1999 ősze előtt azt gondoltuk, hogy más fejlett országokhoz képest Japánban ritkábban fordulnak elő rendőri bűncselekmények és kihágások. A japán rendőrség ugyanis igen sokat tesz, hogy visszatartsa alkalmazottait a bűnelkövetéstől.
Először, a japán rendőrség gondosan vizsgálja azoknak a személyeknek a hátterét, akik a felvételi vizsgán megfelelnek. Ha a jelöltnek "fertőzött" a környezete, nem alkalmazzák rendőrként. Másodszor, a japán rendőrség az újoncok számára jól kiépített oktatási és kiképzési rendszert tart fenn. Minden új alkalmazott részt kell, hogy vegyen a kötelező rendőriskolai oktatáson. Itt elsajátíthatják a jogkövető rendőrtiszttől elvárható etikai követelményeket. Harmadszor, a japán rendőrségnek saját fegyelmi (büntetési) rendszere van. Ha egy rendőr szabálysértést vagy bűncselekményt követ el, mind az elkövető, mind a főnöke fegyelmi büntetésben részesül. A magas beosztású rendőrtisztek ezért igyekeznek vigyázni és felügyelni a beosztottaikra. Negyedszer, a japán rendőrségnek kiváló személyzeti politikája van. A rendőrség nem nevezhet ki olyan személyeket olyan posztokra, amelyhez valamilyen érdekeltségük fűződik. Nem töltheti be senki ugyanazt a posztot hosszabb ideig. Emellett a rendőrségnek kettős rendszere van a toborzásra és az előléptetésre. A rendőrség speciális rendszert alakított ki a 20 főből álló legmagasabb rangú, ún. "elit" rendőrtisztek alkalmazására. Az úgynevezett karrier tiszteket az Országos Rendőri Hivatal nevezi ki és alkalmazza. Minden két évben előléptetik őket egy magasabb pozícióba vagy az Országos Rendőri Hivatalban, vagy a helyi rendőrségen. A magas beosztásokat, fontos pozíciókat valamennyi helyi rendőrségen ezek a karrier-tisztek foglalják el. Elvárják tőlük a "nem-karriertisztek" ellenőrzését, akik korrupt kapcsolatot tarthatnak fenn a helybeliekkel.
Mindemellett az 1999 szeptembere óta eltelt félévben a tömegtájékoztatás több rendőrségi botrányt tárt fel. Ezeket az újságcikkeket felhasználva szeretném elemezni a rendőrök által tanúsított hivatali kötelességek elmulasztását és az elkövetett szabálysértéseket, bűncselekményeket.
Általában a gondatlanságból elkövetett szabálysértések nem alapoznak meg felelősséget, ha csak nem járnak komoly következményekkel. Azonban ezeket - a rendőrök speciális helyzete miatt - sokszor bírálják. A következőkben ilyen szabálysértéseket mutatunk be az újságokban megjelent tudósítások alapján:
Egy szolgálatban lévő rendőr mindig magánál kell, hogy hordja az igazolványát, hogy rendőri mivoltát igazolni tudja. Ha elveszíti az igazolványát, számolnia kell azzal, hogy bárki visszaélhet vele, segítségével rendőrnek adhatja ki magát. Ezért a rendőröket akkor is figyelmeztetésben részesítik igazolványuk elvesztéséért, ha nem él vissza azzal senki. A Kanagawa Újság 1999. szeptember 4-én tudósított arról, hogy egy nyomozó figyelmeztetést kapott, mert ellopták a táskáját a vonaton, amelyben benne volt az irattárcája is, noha az iratait később megtalálták.
Japánban szigorú szabályokhoz kötik a lőfegyverek és a kard tartását. A rendőrök szolgálatban pisztolyt hordhatnak maguknál, de elvesztése esetén felelősségre vonják őket. A Nihon Keizai Újság 2000. április 26-án beszámolt arról, hogy egy rendőrfelügyelő helyettes, aki, a készenléti rendőrség egy kis csoportját vezette a Tokiói Városi Rendőrségnél, elveszítette a pisztolyát 5 golyóval, amikor hazafelé tartottak Oitából, ahol egy faültetési ünnepségen vett részt. Bár egy takarító megtalálta a fegyvert a repülőgépen, az újságban bírálták a rendőrfelügyelő-helyettest.
Amennyiben a szabálysértéseket vagy a bűncselekményeket magas beosztású rendőrök követik el, az még jobban és még szélesebb terjedelemben foglalkoztatja a tömegtájékoztatást.
A Jogkódex-előfizetéséhez tartozó felhasználónévvel és jelszóval is be tud jelentkezni.
Az ORAC Kiadó előfizetéses folyóiratainak „valós idejű” (a nyomtatott lapszámok megjelenésével egyidejű) eléréséhez kérjen ajánlatot a Szakcikk Adatbázis Plusz-ra!
Visszaugrás
