A Tanácskozás résztvevőit köszöntötte Dr. Vadász Viktor, a Magyar Igazságügyi Akadémia vezetője, Dr. Darák Péter a Kúria Elnöke, valamint Dr. Handó Tünde, az Országos Bírósági Hivatal Elnöke.
I. A Tanácskozás meghallgatta Dr. Németh János professzor úr előadását az új Pp. kodifikációjának tervezett folyamatáról és megvitatta Tamáné dr. Nagy Erzsébet, a Kúria bírája által a Pp. újraszabályozása tárgyában készített vitaanyagot.
1. A felszólalók egyetértettek abban, hogy a bíróság aktív szerepét a perben - a felek rendelkezési jogának tiszteletben tartásával együtt is - meg kell erősíteni, és a hivatalbóli eljárás (bizonyítás) lehetőségét - az uniós jogból fakadó követelményekre is tekintettel - szélesíteni kell.
2. Többen felvetették a perfelvételi tárgyalás újbóli bevezetésének szükségességét a jogvita kereteinek mielőbbi tisztázása és a hatékonyabb pervezetés lehetőségének biztosítása érdekében.
3. A felszólalók között vita alakult ki a tekintetben, hogy a szigorú jogcímhez kötöttség, továbbá a keresethalmazat lehetőségének szűkítése célszerű, illetve kívánatos-e.
4. Több felszólaló felhívta a figyelmet arra, hogy bár a közvetítés szabályozása fontos, annak személyi feltételeit is meg kell teremteni.
5. A felszólalók szükségesnek tartották az elektronikus eljárások lehetőségének kiterjesztését és szabályozását. Fontosnak tartották ugyanakkor, hogy az elektronikus eljárások egyszerűek legyenek, és az informatikai keretek igazodjanak az eljárási keretekhez, ne fordítva. Felvetették azt is, hogy az elektronikus eljárások bevezetésénél ne csak a bíróságok, hanem az ügyfelek informatikai ellátottságát is vegyék figyelembe, és csak abban az esetben tegyenek elektronikus eljárást kötelezővé, ha ennek technikai és személyi feltételei a felhasználói oldalon is rendelkezésre állnak.
6. Többen felvetették, hogy a költségmentesség és a perköltség tárgyában történő döntést ki kellene vonni a perbíróság hatásköréből.
7. Ugyancsak többen javasolták a különleges eljárások és a kiemelt, továbbá a soron kívül intézendő ügyek körének átgondolását és azok számának csökkentését. Az ilyen ügyek egyre szélesebb köre és nagy száma már nem a pertartam csökkenése, hanem inkább növekedése irányába hat, ráadásul ilyen mennyiségű ügy mellett a különleges szabályok sem tarthatók be.
II. A Tanácskozás megvitatta Dr. Szabó Klárának, a Fővárosi Ítélőtábla kollégiumvezetőjének "A 2/2010. (VI. 28.) PK vélemény 3. b) pontja felülvizsgálatára irányuló, a Fővárosi Ítélőtábla által előterjesztett kezdeményezés lényege, indokai" című vitaanyagát.
A Tanácskozás résztvevőinek többsége - részben különböző indokok alapján - nem értett egyet a 2/2010. (VI. 28.) PK vélemény 3. b) pontjában kifejtett állásponttal, és javasolta ahhoz a régebbi gyakorlathoz való visszatérést, hogy ha látszólagos keresethalmazat esetén bármelyik kereseti kérelem elbírálása törvényszéki hatáskörbe tartozik, akkor az egész keresethalmazat elbírálására a törvényszék rendelkezik hatáskörrel; abban egyetértés alakult ki, hogy ebben az esetben részítélet meghozatalának nincs helye.
III. A Tanácskozás megvitatta Dr. Szabó Klárának, a Fővárosi Ítélőtábla kollégiumvezetőjének "Az illeték megfizetésének igazolásáról szóló Itv. 74/A. § (5) bekezdésének értelmezésével és az illeték visszaigénylésével kapcsolatban felmerült jogalkalmazási kérdések" című vitaanyagát.
IV. Dr. Zámbó Tamás kollégiumvezető "A tisztességes verseny elleni magatartások néhány kérdése a Győri Ítélőtábla ügyei alapján, különös tekintettel az alkalmazható szankciókra" címmel készült elemzését ismertette.
Ebben - egyebek mellett - azt az álláspontját fejtette ki, hogy:
1) Az üzleti titok tisztességtelen megszerzése tilalmába ütköző tényállást ugyan nem csak versenytárs tudja megvalósítani, a jogsértés elkövetőjének azonban a Tptv. hatálya alá tartozó személynek, azaz piaci szereplőnek kell lennie. Aki ilyennek nem minősíthető, az a Ptk. 81. §-alapján, az ott szabályozott módon üzleti titok megsértéséért vonható felelősségre.
Amikor a cég "érzékeny" adatait ismerő volt munkavállaló céget alapít azonos tevékenység folytatására, az szinte szükségszerűen együtt jár a dolgozó fejében felhalmozott üzleti titok értékű információ másik cég általi megszerzésével. Ez azonban még nem feltétlenül tisztességtelen megszerzés a megalapított cég részéről, általában tisztességtelen lesz viszont az üzleti titok felhasználása.
2) A jellegbitorlás versenyjogi gyakorlatával kapcsolatosan változatlanul érvényesül az a szempont, hogy a bíróságnak az átlagosan tájékozott, figyelmes és értelmes fogyasztó modellje alapján kell vizsgálnia az összetéveszthetőséget. Ez azonban csak a tömeg- és tucat árura igaz maradéktalanul, míg a magas műszaki színvonalú, nagy értékű, a vásárlás (beszerzés) előtt komolyabb megfontolást, tájékozódást feltételező terméknél fokozottabban előtérbe kerül a vevő speciális ismerete.
3) A bíróság előtti versenyfelügyeleti eljárásban (II. Fejezet) alkalmazható szankciók között viszonylag új a Tpvt. 86. § (3) bekezdés b) pontjában szabályozott lehetőség, mely szerint: a 4. vagy a 6. § (üzleti titok tisztességtelen megszerzése stb., valamint a jellegbitorlás) rendelkezéseinek megsértése miatt indított perekben az érdekelt fél a (2) bekezdésben foglaltakon túl a keresetben követelheti a kizárólag vagy elsősorban a jogsértésre használt eszközök és anyagok, valamint a jogsértéssel érintett áruk lefoglalását, meghatározott személyeknek történő átadását, kereskedelmi forgalomból való visszahívását, onnan való végleges kivonását, illetve megsemmisítését.
A jellegbitorlást megvalósító tényállást a törvényi definíció szerint nem csak a termék előállítója, hanem a forgalomba hozója is elköveti, annak tehát semmiféle akadálya nincsen, hogy a felperes az előállítótól különböző forgal-
- 845/846 -
mazó perben állása mellett vele szemben, saját tilalmazott magatartása miatt kérje a jogsértés elkövetésének a megállapítását, eltiltást, lefoglalást. Tekintettel arra, hogy a jogkövetkezmények - a kártérítésen kívül - ún. objektív szankciók, amelyek megvalósításához nem kell vétkes (szándékos vagy gondatlan) magatartást tanúsítani, a perben állás esetén egyik elkövető tudati állapotának vizsgálata sem szükséges.
A termék birtokosának perben állása nélkül azonban vele szemben (vagy általánosságban) lefoglalás nem rendelhető el.
A termék visszahívására (meghatározott cselekmény) a bíróság annak előállítóját akkor is kötelezheti, ha a tényleges birtokos (első, illetőleg további forgalmazó) nem áll perben. A forgalmazó jó- illetőleg rosszhiszeműségének jelentősége itt sincsen.
V. A Tanácskozás megvitatta Dr. Lotz Mariannának, a Győri Törvényszék kollégiumvezetőjének "Az elfogultsággal kapcsolatos kizárási gyakorlat" című vitaanyagát.
1. A Tanácskozás résztvevői egyetértettek abban, hogy helyes az a gyakorlat, amely szerint ha a felperes valamely alperessel szemben igényt érvényesít, majd - mivel kifogásolja a pert tárgyaló bíró eljárását vagy határozatait - alperesként perbe vonja magát a bírót vagy a bíróságot, ez nem eredményez pertársaságot. Ilyen esetben az eljáró bíró köteles tájékoztatni a felperest, hogy kérelme a Pp. 51. §-a alapján meg nem engedett keresetváltoztatás, így azt elkülöníti, új keresetlevélként fogja iktatni, és ennek megfelelően kezeli, míg a korábbi alperes elleni pert változatlanul a régi bíróság folytatja.
2. A Tanácskozás résztvevőinek többsége egyetértett azzal, hogy ha a fél tévesen olyan bíróságnál terjeszti elő a keresetlevelét, amelynek az ügy elbírálására nincs hatásköre, egyidejűleg e bíróság ellen kizárási indítványt is előterjeszt, a kijelölő bíróság nem jelölhet ki eltérő szintű, hatáskörrel rendelkező bíróságot, mert ezzel elvonná a felet a Pp. 129. §-a alapján megillető jogorvoslati jogot.
3. A Tanácskozás résztvevőinek többsége egyetértett azzal, hogy a kizárás elintézésére célszerű lenne egy rövid törvényi határidőt megszabni.
4. A Tanácskozás résztvevői egyetértettek azzal, hogy az elfogultságra vonatkozó nyilatkozatokról, illetve az elfogultság miatt az eljáró bírót (bíróságot) kizáró határozatokról nyilvántartást kellene vezetni a későbbi kérelmek elbírálásának megkönnyítése érdekében.
VI. A Tanácskozás megvitatta Dr. Balogh Zoltánnak, a Kecskeméti Törvényszék kollégiumvezetőjének "A végrehajtási eljárás aktuális kérdései" című vitaanyagát, és egyetértett az annak mellékletét képező állásfoglalás-tervezettel.[1]
VI. A Tanácskozás megvitatta Dr. Osztovits Andrásnak, a Kúria bírájának "A fogyasztó fogalma a polgári jogi jogvitákban" című vitaanyagát. A Tanácskozás résztvevői között vita alakult ki a tekintetben, hogy miként értelmezendő a gyakorlatban a "gazdasági, vagy szakmai tevékenysége körén kívül" kötött szerződés fogalma. A felszólalók egy része a szakmaiságnak tulajdonított döntő jelentőséget, így elfogadta azon szerződések fogyasztói jellegét, amelyeket a gazdálkodó szervezet (egyéni vállalkozó természetes személy) e minőségében, de nem szorosan ahhoz a gazdasági tevékenységéhez kötődően köt, amelyet üzletszerűen folytat. A felszólalók másik része szerint azonban döntő jelentősége annak van, hogy a gazdálkodó szervezet (egyéni vállalkozó természetes személy) e szerződéseket is gazdasági tevékenysége körében köti, így azok nem minősülnek fogyasztói szerződésnek.
VIII. A Tanácskozás megvitatta Dr. Vezekényi Ursulának, a Kúria tanácselnökének "A felelősség-áttörés jogintézményével kapcsolatos kérdőjelek" című vitaanyagát.
IX. A Tanácskozás megvitatta Dr. Csiki Péternek, a Debreceni Ítélőtábla kollégiumvezetőjének "A hagyatéki eljárás szerepe" című vitaanyagát.[2]
1. A Tanácskozás résztvevői egyetértettek abban, hogy ha a fél halálának bejelentésével egyidejűleg a jogutód perbe lép, vagy őt a másik fél perbevonja, a bíróság az eljárás félbeszakadásának megállapításával egyidejűleg a jogutódlásról is határozhat, ha a perbelépő, illetve perbevont fél jogutódi minőségét megfelelő módon igazolják, illetve azt a másik fél nem vitatja. Ha azonban az öröklés körül vita van, és a jogutód (örökös) személye nem állapítható meg egyértelműen, az eljárás félbeszakadását kell megállapítani.
2. A Tanácskozás résztvevői egyetértettek abban, hogy erre irányuló kereset alapján a bíróság a hagyaték tárgyainak sorsáról is rendelkezhet, ha azonban a per tárgya kizárólag a végintézkedés érvénytelenségének - és annak relatív hatálya folytán a felperes örökösi minőségének - megállapítása, és az örökös személye a bíróság jogerős ítéletével megállapításra kerül, ezt követően a hagyatékot a megfelelő örökösnek már nem a bíróság, hanem a közjegyző adja át [vö. Kúria Pfv.I.20.320/2012/5.].
X. A Tanácskozás megvitatta Dr. Ferencz Miklósnak, a Veszprémi Törvényszék kollégiumvezetőjének "A tolmács és a fordító költségének előlegezésével, illetve viselésével összefüggő jogalkalmazási kérdések" című vitaanyagát.
A Tanácskozás résztvevői javasolták megfontolni a 3/2006. (XI. 27.) PK vélemény felülvizsgálatát.
XI. A Tanácskozás megvitatta Dr. Bicskey Istvánnak, a Tatabányai Törvényszék kollégiumvezetőjének "A hozzátartozók közötti erőszak miatt alkalmazható távoltartásról szóló 2009. évi LXXXIII. tv. alkalmazásának gyakorlati problémái" című vitaanyagát.
1. A Tanácskozás résztvevői egyetértettek abban, hogy az eljárás sajátosságaira tekintettel az idézést az eljáró rendőr is kézbesítheti a feleknek.
2. A Tanácskozás résztvevői egyetértettek abban, hogy a hivatalból indult eljárásban a bántalmazott kérelmére nincs helye az eljárás megszüntetésének, ha azonban a bántalmazott - befolyásolásmentes szabad akaratából - úgy nyilatkozik, hogy a megelőző távoltartást nem kéri, azt a bíróság nem rendeli el. Sajátosságaira tekintettel az idézést az eljáró rendőr is kézbesítheti a feleknek.
3. A Tanácskozás résztvevői egyetértettek abban, hogy ha az érintett kiskorú képviseletének biztosítására eseti gondnok kirendelésének lenne helye, ennek elmulasztása lényeges eljárási szabálysértés. Az eljárás sajátosságaiból adódó szűk időkeretre és a gyámhatóság hivatali idejére is tekintettel ezért ilyen esetben célszerű a meghallgatást az eljárás megindítását követő második vagy a harmadik napra kitűzni.
XII. A Tanácskozás ismét áttekintette az idegen pénznemben meghatározott tartozások végrehajtásának elrendelésével kapcsolatban felmerült kérdéseket, és egyetértett a Kúria 2012. október 29-ei körlevelében foglaltakkal.
- 846/847 -
XIII. Dr. Abért János, az Országos Bírósági Hivatalba beosztott bíró ismertette az új Ptk. oktatásával kapcsolatos terveket.
Előadta, hogy a központi, általános jellegű képzésekre 2013 októberében kerül sor az ítélőtáblák székhelyén olyan előadók bevonásával, akik részt vettek a Ptk. megalkotásában.
A tematikus képzés helyi szinten, az ítélőtáblák és törvényszékek által javasolt személyek közreműködésével, az ítélőtáblák és törvényszékek szervezésében történik, e célból központilag 11 tematikus modult alakítottak ki. A helyi képzéseket lebonyolító személyek képzésére központilag, 2013 novemberében és decemberében kerül sor.
A képzés nem iskolarendszerű, inkább konzultatív jellegű lesz, szűkebb értelemben vett oktatási segédanyag ezért a bírák számára nem készül.■
JEGYZETEK
[1] Az állásfoglalás szövegét lásd a későbbiekben.
[2] Az állásfoglalás szövegét lásd a későbbiekben.
Lábjegyzetek:
[1] Dr. Wellmann György, kollégiumvezető Dr. Török Judit, kollégiumvezető-helyettes
Visszaugrás
