In Bezug auf die Geschichte des Privatrechts sind im Jahre 2008 zwei Jahrestage zu erwähnen. Der 80. Jahrestag der Gesetzesvorlage zum "Ungarischen Privatrechtlichen Gesetzbuch" vom Jahr 1928 und die Abwicklung der breitreichenden beruflichen und gesellschaftlichen Debatten über das auch heute gültige Bürgerliche Gesetztbuch vor 500 Jahren.
Der vor dem Parlament liegende Entwurf zum neuen Zivilgesetzbuch wurde in diesem Jahr (2008) im Juni vorgelegt. Der Gesetzesentwurf hat die Nummer T/5949. Über die langjährige Vorbereitung kann man aus dem genannten Buch "Sachverständiger Volschlag zum Entwurf des neuen Bürgerlichen Gesetzbuches" Schilderung erhalten.
Die endgültige Fassung des Textes wurde nach Absprachen mit den verschiedenen beruflichen Organisationen vom Justizministeriums festgesetzt und danach mit Billigung der Regierung dem Parlament vorgelegt.
Dieses Gesetz brachte bedeutende Anderungen, weil dabei unsere Verpflichtung zur Annäherung der europäischen Gesetze und der sozial-wirtschaftlichen Anderungen berücksichtigt wurden. Die Struktur ist auch ganz neuartig.
Dem holländischen Beispiel gefolgt, wird es aus verschiedenen Büchern mit relativer Selbständigkeit bestehen. So z.B. Einleitende Bestimmungen; Personen; Familienrecht; Sachenrecht; Schuldrecht; Erbrecht; Abschliessende Bestimmungen.
Wie früher, gab es auch bei dieser Kodifikation Debatte bezüglich der inhaltlichen Grenzen. Schliesslich wurde das vollständige Material des Familienrechts in den gegenwärtigen Entwurf eingebaut, so wie es in dem Gesetzesentwurf von vor 80 Jahren beinhaltet war. Im Bereich des Familienrechts hatten die Folgen des Eigentumsrechts, das am Anfang des 20. Jahrhunderts, zur Zeit der ständischen Monarchie immer noch mit feudalem Charakter entstanden war, determinierende Bedeutung.
Von 1871 wurden im bürgerlichen Recht verschiedene Teilentwürfe gemacht, die zahlreiche Debatten provozierten. Erst nach dem 1. Weltkrieg wurde dem Parlament ein Entwurf vorgelegt, der die spätere Rechtspraxis stark beeinflusst hatte obwohl er als Gesetz nicht angenommen wurde. Ein Teil davon, das Schuldrecht ist am besten ausgearbeitet, es ist am modernsten.
Im Teil Erbrecht kommt die Zielsetzung des Gesetzbuches, das damalige Recht mit feudalem Charakter zu behalten, am deutlichsten zur Geltung. Vom Familienrecht kann man leider auch nicht mit eindeutiger Anerkennung sprechen. Zwischen diesen beiden Rechtsgebieten besteht immer noch ein enger Zusammenhang, obwohl die Struktur des Entwurfes von den früheren abweichend ist. Hier sind die Bestimmungen zum Personen- und Familienrecht schon im Ersten Teil zu finden. Es beinhaltet das Ehepflicht-recht nicht, regelt aber die Rechtswirkungen der Ehe sowohl bezüglich der Personen, als auch des Vermögens. Es werden Themen wie Verwandtschaft und Adoptation sowie Fragen der elternlichen Macht und Vormundschaft geregelt. Es wird kein Unterschied mehr zwischen den Menschen ihrer ständischen Zugehörigkeit nach gemacht, wird aber den Parteien eine Rolle gegeben, die durch ihren gesellschaftlichen Stand bestimmt ist. Es scheint in manchen Bezügen den Ehepartnern die gleichen Rechte zu bestimmen. Das alles ist aber bruchartig, denn das ganze Regelungssystem ist bezüglich der Familie durch die Unterscheidung der Geschlechter geprägt, zu Ungunsten der Frauen. Hinsichtlich der Kinder ist die nachteilige Unterscheidung der Kinder aus ehelicher und ausserehelicher Beziehung, damals unehelich genannt, charakteristisch.
Das Familienrecht und das Erbrecht ist gefangen von Vergangenheit und Traditionen. Hier ist die Anderung viel langsamer als in anderen Rechtsbereichen.
A magánjog történetét illetően két jeles esemény évfordulója is megemlíthető a 2008. évben. Nevezetesen a mai rendezvény alapját adó 1928. évi "Magyarország Magánjogi Törvénykönyve" c. törvényjavaslat 80. éves évfordulója (továbbiakban Mtj.),[1] és a jelenleg hatályos Polgári Törvénykönyv (továbbiakban Ptk.), széleskörű szakmai és társadalmi vitái lebonyolításának fél évszázados évfordulója. Ennek a teljes szövegére vonatkozó vitája ugyanis, jelentős részben az 1958. évre eshetett (A 3402/1957./IX.13./ Korm. sz. határozat rendelte el a vitára bocsátását.) Az akkori technikai feltételek mellett ezt nem lehetett azonnal az érdeklődők rendelkezésére bocsátani. Így a terjesztés, felkészülés némi időt vett igénybe.
Végül, pedig természetesen meg kell említenünk az utóbbi évek polgári jogi kodifikációs munkáit, és az éppen elkészült, új Polgári Törvénykönyvnek az Országgyűlés előtt levő tervezetét melynek benyújtása ugyancsak ez évben, június hónapban történt meg. A törvényjavaslat a T/5949., számot viseli. Teljes anyaga olvasható az Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium honlapján.
A többéves előkészületi munkákról részletes ismertetést kaphatunk a Szakértői javaslat az új Polgári Törvénykönyv tervezetéhez, című műből.[2] Ez a mű foglakozik a Kodifikációs Fő- és Albizottságok munkájával, véleményével és tartalmazza a Szerkesztőbizottság által elkészített normaszöveget is. Ez a normaszöveg tervezet 2006. évben jelent meg, ugyancsak az említett honlapon. A végleges szöveget a minisztérium, az észrevételeket is figyelembe véve átdolgozta és különböző szakmai szervezetekkel több egyeztetést folytatott. Ezek után a Kormány jóváhagyásával került az Országgyűlés elé. Azt nehéz lenne megmondani, hogy még mennyiben fog módosulni a javaslat szövege a majdan bekövetkező részletes vitában. Így nem is vállalkozhatom arra, hogy a várható rendelkezésekről valami biztosat mondjak. Arra mindenképpen szeretném a figyelmet felhívni, hogy ez a törvény nemcsak jelentős tartalmi változásokkal bír, minthogy tekintettel van az európai jogharmonizációs kötelezettségünkre és a társadalmi-gazdasági változásokra, hanem a szerkezete is újszerű lesz.
A holland példát követve, különböző, viszonylagos önállósággal bíró könyvekből fog állni. Jelenleg 7 könyvre oszlik, úm.; Bevezető rendelkezések; Személyek; Családjog; Dologi jog; Kötelmi jog; Öröklési jog; Záró rendelkezések. Valamennyinél elölről kezdődik a §-ok számozása. Belső tagozódását tekintve megtartja a jelenleg ismertet. A szakértői javaslatban is, a Kormány javaslatában is címszerűen kiemelik, hogy egy-egy § miről szól.
Az Mtj. szövegét nézegetve azonnal feltűnik az ismerős szerkezeti felosztás: Részek, Címek, Fejezetek, §-ok, mint a hatályos Ptk.-ban. Már itt megjegyzem, hogy az Mtj.-nek ugyancsak nincs általános része, de tartalmaz 7. §-ból álló Bevezető szabályokat azonban nem ezt jelzi Első Rész-ként, hanem a Személyi és családi jog c. alatt található szabályokat. Ez a 80 év előtti törvényjavaslat, a családi jogon belül szabályozza a gondnokság témakörét, mivel szorosabb kapcsolatot vél a családi problémákkal és a gyámság szabályaival, mint a jogalanyiság kérdésével. Második Részként találjuk a Dologi jog szabályait, amely megadja külön cím alatt a telekkönyvre vonatkozó legalapvetőbb rendelkezéseket is. A Harmadik Rész a kötelmi jogot tárgyalja, amely magában foglalja Munka jogviszonyai c. alatt a munkavállalók szerződéseinek szabályait. A Negyedik Rész az öröklési joggal foglalkozik. Ezeket, a hatályos szabályozástól eltérő megoldásokat, különbségeket, csak azért kívántam felvillantani, mert a jelenleg folyó kodifikációnál is, mint minden eddiginél,
A Jogkódex-előfizetéséhez tartozó felhasználónévvel és jelszóval is be tud jelentkezni.
Az ORAC Kiadó előfizetéses folyóiratainak „valós idejű” (a nyomtatott lapszámok megjelenésével egyidejű) eléréséhez kérjen ajánlatot a Szakcikk Adatbázis Plusz-ra!
Visszaugrás
