2011 őszén jelent meg a Lectum Kiadó gondozásában és Dr. habil Papp Tekla PhD egyetemi docens szerkesztésében az Atipikus szerződések című egyetemi tankönyv. A kötet fiatal kutatók közreműködésével készült, és gyakorlati tapasztalatokat is hasznosítva bővült ki a PPP-szerződésekkel (Dr. Jenovai Petra), a merchandisinggal (Dr. Strihó Krisztina PhD) és a kezelési szerződéssel (Dr. Szeghő Ágnes). A könyv egységes szerkezetbe foglalva mutatja be az egyes szerződéstípusok fogalmát, lehetséges alanyait, közvetlen és közvetett tárgyait, az egyes szerződések megkötési folyamatát, a módosítás lehetőségeit, az érvénytelenségi okok alkalmazhatóságát, a szerződések tartalmán belül a felek jogait és kötelezettségeit, a kontraktus megszegésének jogkövetkezményeit, valamint a megszűnés létszakaszát.
A kötet az új gazdasági jelenségekhez kapcsolódó szerződési jogi változásokra reagálva térképezi fel azoknak az atipikus szerződéseknek a körét, amelyek a Ptk.-ban ugyan nem kerültek nevesítésre, azonban jelentős gyakorlati előfordulásuk miatt már kikristályosodott és állandó szerződéses jegyekkel, valamint letisztult bírói judikatúrával rendelkeznek. A bevezető fejezetben ehhez kapcsolódóan az atipikus szerződések dogmatikai elhelyezésével találkozhat az olvasó megalapozva ezzel az atipikus szerződések helyét a kontraktuális kapcsolatok rendszerében, elhatárolva egyúttal ezeket a megállapodásokat az innominát, a vegyes és a tipikus szerződések körétől. Az ál-atipikus szerződések között a dealeri, a disztribútori, az outsourcing és a befektetési szerződésekkel találkozhat az olvasó.
A bevezető fejezetet a szindikátusi szerződés és a PPP-szerződés főbb jegyeinek a bemutatása követi. Átfogó PPP-szabályozás hiányában a PPP meghatározási nehézségeit a különféle jogirodalmi álláspontok megjelenítésével és elemzésével próbálja feloldani a szerző felvonultatva a PPP különféle megvalósulási formáit is, amely differenciálási szempontot jelent a tervezési, építési, finanszírozási, üzemeltetési és tulajdonjog-szerzési szakaszok közvetlen és közvetett tárgyainak a felvázolása során is.
A fogyasztói atipikus szerződések tárgyalása a távollévők között kötött szerződéssel kezdődik. A gyakorlati életben felmerülő problémák vonatkozásában a szerző figyelmet szentel az agresszív eladási módszereknek, a postaládába bedobált reklámok által okozott kellemetlenségeknek, valamint a spameknek is, amelyek a fogyasztó személyiségi jogainak a sérelmét is maguk után vonhatják. A fogyasztót terhelő fizetési kötelezettséggel kapcsolatban a teljesítés előtti fizetés vonatkozásában a nem létező áru veszélye, továbbá a kétszeri számlázás vagy a rendelés nélküli csekk-küldés valósíthat meg olyan magatartást, amely a fogyasztók zaklatására vagy meg nem rendelt szolgáltatásra irányul. A gyakorlati életben történő térnyerésük következtében a távollévők között kötött szerződésekhez kapcsolódó speciális szolgáltatások keretében a csomagküldő kereskedés jellegzetességei, valamint az elektronikus kereskedelmi szolgáltatásokkal összefüggő szerződések specialitásai is helyet kaptak a kötetben. Az információs társadalommal összefüggő szolgáltatások egy sajátos formájaként jelenik meg az online aukció, amely ex lex helyzetéből fakadóan olyan anomáliákat rejt magában, mint például a licitálás helyett a fix árak alkalmazásának gyakorlata vagy az anonimitás következtében felvetődik a szerződés jogi minősítésének a kérdése is.
Az üzleten kívüli (házaló) kereskedéssel összefüggésben az alkalmazandó jog problematikájának a kibontása, valamint a fogyasztó zaklatásával, a termék csomagolásával, a
- 102/103 -
forgalmazható termékek körével, továbbá a jótállás és a szavatosság kérdéskörével kapcsolatos visszásságok bemutatása említhető meg érdekességként. Az önálló kereskedelmi ügynöki szerződés esetében az olvasó annak különféle típusain át, továbbá az ingatlanközvetítésre irányuló kontraktusokban alkalmazott tisztességtelen általános szerződési feltételek példálódzó felsorolásán keresztül juthat el az ellenszolgáltatás rendszerének a részletes kifejtéséig, a jutalékok és különjutalékok megjelenési formáinak az elemzéséig.
timesharing-szerződésre vonatkozó bevezető rész az eltérő tagállami gyakorlatokat és jogági megközelítések különbözőségeit taglalja. Ezt követően a hazai timeshare-rendszer legelterjedtebb formái, az üdülőszövetkezet, a részvénytársasági formáció, valamint a közvetett, az ügynök közbenjárásával megvalósuló hasznosítási módok áttekintése ad hasznos útmutatásokat az olvasó számára. A csererendszer keretében történő hasznosítás, valamint az időben megosztott használati jog új tendenciái, például a luxusyacht vagy a repülőgép timeshare-rendszer keretében történő időben megosztott használata a kiemelkedő fogyasztó igények gazdasági és jogi aspektusainak a leképeződéseként jelenik meg.
A konzorciós szerződésekhez kapcsolódóan külön jogszabályi rendelkezések hiányában a kötet a fogyasztói csoportok működésének kontrakutális kereteinek, legfőbb jellemzőinek, valamint a szerződéses hálózat gyakorlati hibáinak és visszaélések tipikus formáinak a csokorba gyűjtésére törekszik. A szerződéses konstrukció veszélyeit szem előtt tartva külön figyelmet szentel a fogyasztói csoportok jogszerű működésének magánjogi garanciáira a Ptk. kapcsolódó rendelkezéseinek, a békéltető testületi eljárásnak, a versenytörvény és az Fttv. vonatkozó normaanyagának az analóg alkalmazásával.
A könyv szerkesztésében - a fogyasztói atipikus szerződéseket követően - a koncessziós szerződés területére kalauzolja az olvasót. A szerződéskötési folyamat sajátosságai között nevesítésre kerül az államot és az önkormányzatot terhelő előzetes kötelezettségek köre, az ajánlattételre történő felhívás, a hirdetmény, az ajánlattételi szakasz, az elfogadó nyilatkozat megtételét megelőző elbírálási eljárás, az emlékeztető szerepe, valamint a nyertes pályázó kiválasztása. Az európai uniós tendenciákat is figyelembe véve a szerző a hazai szabályozás bemutatását követően kitekintést tesz a közösségi normaanyagban fellelhető közbeszerzési szerződések körére, szabályozási koncepciójára, valamint az egyes koncessziós típusokhoz kapcsolódó alapelvi rendelkezésekre.
A koncessziós szerződést követően az atipikus megállapodások sora a licenciaszerződéssel folytatódik. A kontraktus széles alkalmazhatósági köre a partikulárisan elhelyezkedő szabályozási normaanyagban rejlik, és a szerződés elméleti alapjainak a felvázolását követően a versenyjogi kapcsolódási pontok is nagy szerephez jutnak. Ezt követően a franchise-szerződés viszonyítási aspektusai között a franchise, a franchising, valamint a franchise-szerződés fogalmi különbségeinek a felvonultatásával kezdődik a kapcsolódó fejezet. A bevezető rész után a franchise különféle típusai kerülnek tárgyalásra bemutatva a több szerződéses jegyeket magán viselő kontraktuális kapcsolatrendszer különféle sajátosságait is.
A következő megállapodás-típus, a merchandising szerződés érdekes színfoltja az atipikus szerződéseknek. Sokszínűsége az arculatátvitel közgazdaságtani és jogi beágyazottságában, az alkalmazott normatív háttér heterogenitásában rejlik (lásd a sportról, a szerzői jogról, a védjegyek és földrajzi árujelzők oltalmáról, valamint a reklámtevékenységről szóló törvényt), amely kihatással van a szerződés lehetséges alanyainak és tárgyainak a körére is. Ennek megfelelően megkülönböztethetjük a személyiség merchandisingot, a sporteseményekhez,
- 103/104 -
illetve sporttevékenységhez kapcsolódó arculatátvitelt, a szerzői művekhez kapcsolódóan a karakter merchandisingot, illetve a márka vagy védjegy merchandising jelenséget.
A lízingszerződés keretében a kontraktus általános jellemzésén túlmenően külön hangsúlyt kap a lízingdíjat befolyásoló tényezők bemutatása, valamint a díjhátralék problémaköre. Széles körű kutatási tevékenységről tanúskodik a kárveszélyviselés szabályainak a kifejtése, valamint a hibás teljesítés jogkövetkezményeinek a kibontása és bírói gyakorlattal történő alátámasztása. Ez utóbbi keretében megkülönböztetésre kerül a lízingbeadó saját jogán történő igényérvényesítése, valamint ettől eltérően a hibás teljesítéshez kapcsolódó helytállási kötelezettség lízingbeadó általi kizárása, továbbá a szavatossági igények engedményezési klauzulával, valamint anélkül történő rendezése. A hibás teljesítés szubjektív alapú jogkövetkezményeként a kártérítéshez kapcsolódó bírói gyakorlatot is bemutatja a szerző. A fejezet végén az olvasó megismerkedhet a lízingszerződések és a felszámolás kapcsolatával is attól függően, hogy a lízingbeadó vagy a lízingbevevő kerül-e felszámolásra a kontraktus időtartama alatt.
A faktoring-szerződés esetében annak különféle típusai és azok részletes kifejtése érdemel kiemelést. A könyvben a kezelési szerződés zárja az atipikus szerződések körét, amely az egészségügyi szolgáltató és a beteg között létrejött kontraktusként jelenik meg a gyakorlatban két vagy többalanyú jogviszonyként. A szerző figyelmet szentel a kezelési szerződéssel kapcsolatban a környező országok gyakorlatának, valamint a vállalkozási és a megbízási szerződéstől történő elhatárolásnak, vizsgálva a kötelem gondossági vagy eredmény jellegét is. Külön érdekes az egészségbiztosítási szerv jogállása a jogviszonyban, valamint a képviselet szabályainak az áttekintése az állapot-cselekvőképtelenség, illetve az irreverzibilis folyamatok esetében, és a többalanyúsághoz kapcsolódóan a szervátültetés problematikája is megjelenik. A fejezetet az egészségügyi kártérítési eljárásokkal kapcsolatban a kezelési hibákkal összefüggő felelősségi rendelkezések, valamint a nem megfelelő tájékoztatáshoz kapcsolódó helytállási szabályok zárják.
Bár jelen recenzió nem törekedett a teljességre, ennek ellenére talán mégis érzékeltetni tudja a könyv széles spektrumát, a feldolgozott témák sokrétűségét és tudományos megalapozottságát. Az olvasó egy olyan átfogó művet tarthat a kezében, amely a jogterület komplexitása ellenére rendszerben és joghallgatók számára is érthetően dolgozza fel az atipikus szerződésekre vonatkozó szabályozás szerteágazó joganyagát. A mű komplexitását mutatja, hogy a klasszikus kontraktuális és magánjogi stílusjegyek felvonultatásán kívül jelentős hangsúlyt fektet az egyes szerződésekhez kapcsolódó nemzetközi és uniós tendenciákra, beleértve az Európai Bíróság esetjogának részletes elemzését is. Emellett az egyes kontraktusok esetében felmerülő fogyasztóvédelmi, versenyjogi és közigazgatási aspektusok sem maradnak említés nélkül. Az uniós joganyag fejlődésének nyomon követése, valamint a bírói judikatúra eredményeinek a feldolgozása igen hasznos oktatási módszerként jelenik meg a jogásznövendékek gondolkodásmódjának a kiszélesítésében; az oktatási célokon túlmenően azonban a könyv gyakorlati megalapozottsága a jogalkalmazó rétegek számára is segítségként szolgálhat. A felhasznált bírói döntések száma a könyv gyakorlati orientáltsága felé mutat, azonban ezzel együtt a szerzők természetes egyensúlyt tartottak a tanulást elősegítő áttekinthető tagolás és a bírói gyakorlatból kikristályosodott jogelvek bemutatása és absztrahálása között. ■
Lábjegyzetek:
[1] Bakos Kitti, joghallgató, SZTE ÁJK
Visszaugrás
