1806-ban I. Ferenc kiadta a második Ratio Educationist. Az új nevelésügyi rendelet az 1777. évihez mérten csökkentette a tanítandó természettudományi tantárgyak számát, és velük szemben a hagyományos (humán) műveltség oktatásának biztosított nagyobb szerepet.
Az új Ratio Educationis az akadémiákat hat kerületre osztotta, a székhelyek: Buda, Győr, Kassa, Nagyvárad, Pozsony, Zágráb. A tankerületek kormányzói a főigazgatók voltak. A tankerületi főigazgató hatásköre az összes iskolára kiterjedt, ami a kerületében volt, de kiemelt helyet foglalt el az igazgatásban az akadémia. Hivatali helyettese az akadémiai aligazgató volt. Munkáját a magyar királyi helytartótanács ellenőrizte. A helytartótanácstól kapott rendeleteket az összes iskolának köteles volt szétküldeni. Teljes képet kellett kapnia a területén lévő iskolák mindenféle ügyeiről, gondjairól, tapasztalatairól jelentést küldött a helytartótanácsnak.
A Ratio 126. §-a szerint Baranya, Vas, Győr, Moson, Sopron, Somogy, Zala, Tolna és Veszprém megyék tartoztak a győri tankerületbe.
Az új Ratio Educationis az akadémiát továbbra is két tanulmányi csoportra, jogi és bölcseleti karra osztotta fel.
Az intézmény célja volt, hogy alkalmat adjon a gimnáziumot végzett fiataloknak a magasabb fokú továbbképzésre, ami a közpályákon való munkára, másrészt az egyetemre való továbbtanulásra is jogosulttá tette az akadémiai hallgatót.
Az akadémia iránya és szellemisége katolikus volt, ezt mutatja, hogy több helyen is a vallástant a legfontosabb tantárgyként említik. Az akadémia vezetését kizárólag katolikus és egyházi munkakörű főigazgatók látták el, és a tanárok is csak katolikus vallásúak lehettek. Itt fontos megemlíteni, hogy a király 1816-ban a bölcseleti kar működését a bencés rendre bízta. Az akadémia mindkét kara két-két tanfolyamra tagozódott. A bölcseleti kar, amellett, hogy önálló pályákra (gazdasági, tanári etc.) képesített, előkészületet jelentett a hittudományi, az orvosi és a jogi pályára is. Az 1814-ben kiadott rendelet értelmében sebészeti és orvosi tanfolyamokra csak azok mehettek tanulni, akik bölcseleti tanulmányaikat első osztályú eredménnyel végezték el.
Az év közbeni iskolaváltást a helytartótanácsnak kellett engedélyeznie. Ha a tanuló a jogi tanulmányait Pesten akarta megkezdeni, akkor a
- 201/202 -
bölcseleti tanfolyam harmadik osztályából vizsgákat kellett tennie, mivel az egyetemen három esztendeig tartottak a bölcseleti tanulmányok.
Az akadémián tanuló ifjakat mindenekelőtt a keresztény hit, a katolikus egyház parancsai és dogmái valamint a vallásos szertartások ismeretére kellett oktatni, úgy hogy az életben mindezeket jól hasznosítsák. A diákoknak a bölcseleti és számtani valamint természetismereti, hazai és nemzetközi politikai ismereteket is kellett tanulniuk. Elsajátították a polgári és a köztörvényeket, valamint a hadügyi, társadalmi, politikai, földművelési, ipari és kereskedelmi alapismereteket.
A bölcseleti karon a következő tantárgyakat oktatták az első évfolyamon:
• elméleti bölcselettan, ezen belül logika és metafizika
• Magyarország oknyomozó története
• algebra és geodézia
• a második évfolyamon:
• elméleti és kísérleti természettan
• erkölcsbölcselet
• alkalmazott matézis, geometria, vízműtan, építéstan
• egyetemes történelem
• mezőgazdaságtan természetrajzzal tantárgyakat.
A keresztény hittant mindkét bölcseleti tanfolyam együtt hallgatta.
A bölcseleti tárgyak között egy rendkívüli is szerepelt, a görög nyelv. Főként az orvosi és a papi pályára készülőknek fontos volt e nyelv ismerete.
A jogi karon a következő tárgyakat tanították az első évfolyamon:
• magyar közjog
• természet-, egyetemes-, nép-(nemzetközi) jog
• Magyarország és a császári és királyi uralkodóház örökös tartományai- és a többi európai államok statisztikája
• bányajog
második évfolyamon tantárgyak voltak:
• a magyar magán és büntetőjog
• a politikai és pénzügyi-kamarai tudományok
• váltó és kereskedelmi jog
• tiszti írásmód.
Az összes akadémistának kötelező volt a magyar nyelv és irodalom tantárgy hallgatása. A nemzeti nyelv ismerete nélkül közhivatalt nem tölthetett be senki sem, így rendelkezett a Ratio Educationis.
Az új tanulmányi rendszer új tantárgyakat is hozott. A helytartótanács gondoskodott arról, hogy az új tantárgyakkal megbízott tanárok különböző tanulmányutak alkalmával megszerezzék az oktatáshoz szükséges ismereteket. A helytartótanács engedélyezése után használhatta a tanár oktatási célra a kijelölt tankönyveket.
- 202/203 -
Az 1806-ban kiadott Ratio Educationis rendelkezései a jogi szakon:
A tanulmányok rendje
107. §
Az akadémiai jogi tanulmányok végeztével a növendékek vagy közhivatal betöltésére vagy a magánélet ügyeinek intézésére vagy pedig alaposabb szaktudományi képzettség szerzése céljából a tudományegyetemre távoznak, ezért nyilvánvaló, hogy az ország e nevelőkertjében folyó kiképzés során tágabb lehetőséget kell nyújtani a különféle fontos tantárgyakkal való foglalkozásra. Ezek feldolgozása a következő rendben történjen.
108. §
Az első évben előadásra kerül
a természetjog, valamint az általános és nemzetközi közjog; velük kapcsolatban Magyarország közjoga is, mindezt ez egyik professzor oktatja,
a másik professzor az egyházi köz- és magánjogot tanítja.
109. §
Ugyanennyi professzor adja elő a második évben
a római polgárjogot, kifejtésre kerül a feudális jog rövid összefoglalásban, valamint a büntetőjog,
a közigazgatási, kereskedelmi ismeretek a pénzügytannal együtt (ezek - ahogy mondják - a kamarai tanulmányok); emellett a bankjog és a kereskedelmi jog.
A közigazgatási, kereskedelmi és pénzügyi tudományok alapvető elvei általánosak, minden művelt néppel közösek, mégis ezek alkalmazása és gyakorlati érvényesítése a népek különféle körülményei, törvényei és elfogadott szokásai szerint nem mindenütt ugyanaz. Ezért ezekben a tanár a hazai törvényeket és körülményeket mindig tartsa szeme előtt.
110. §
A harmadik esztendőben két professzor tanít.
Az első előadja és magyarázza Magyarország magánjogát, másképpen a hazai jogot, oktatja a jogi iratok stílustanát.
A második professzor feladata elsajátíttatni Magyarország és a császári-királyi uralkodóház többi örökös birtokainak, valamint Európa más országainak statisztikáját az első félévben, a második félévben pedig a bányajogot.
- 203/204 -
| Első év | Második év | ||
| I. félév | II. félév | I. félév | II. félév |
| Délelőtt és délután | Délelőtt és délután | ||
| Természetjog Egyházi közjog és magánjog | Egyetemes közjog és nemzetközi jog, ezek kapcsolatai Magyarország közjogával. Egyházjog, mint korábban. | Közigazgatástan, kamarai tudományok Előadások a római polgárjog köréből | Bankjog, kereskedelmi jog. Feudális jog összefoglalva, büntetőjog |
| Harmadik év | |||
| I. félév | II. félév | ||
| Magyarország, a császári és királyi örökös tar- tományok, valamint Európa többi országának statisztikája. Magyarország magánjoga vagyis a hazai jog. | Hegyjog vagy bányajog. A hazai jog folytatása, a jogi iratok stílustana. | ||
Ezekhez csatlakozik: 1. magyar nyelv és irodalom oktatása minden akadémián, valamint az egyetemen, folytatólagosan minden tanévben. Emellett 2. azok a tudományok, amelyek az egyetem számára fenntartottak, 3. Hittan és szentbeszédek vasárnapokon és a többi ünnepeken reggel és délután. 4. ugyancsak a görög nyelv, német nyelv stb.
1806-ban Hoffmann Ignác a politika és a kamarai tudományok tanárát a bányajog tanulmányozására Selmecre és a bányavárosokba küldte a helytartótanács, míg Molnár János a statisztika tanára a váltó és kereskedelmi jog tanulmányozására Bécsben gyarapította ismereteit.
1806. szeptember 6-án a helytartótanács felszólította a városi hatóságot, hogy a győri akadémia a főigazgatóval egyetértésben feleljen meg 1802-ben, a visszahelyezésekor tett ígéretének.
Szükséges volt bővíteni és átalakítani az épületeket. Az akadémiát a tanulmányi alap, a gimnáziumot a bencés rend gondozta. 1807-ben a helytartótanács nagyobb összeget adott az akadémiai épületrész hibáinak javítására és pótlására.
1807-ben híres látogatója volt a győri akadémiának. Ferenc király 1807. április 4-ét a városban töltötte, útban a budai országgyűlésre, rövid időre megállt Győrben. A király megtekintette az akadémiát, a nemzeti elemi iskolát, az árvaházat és az orsolyiták intézetét. A főigazgatónak fontos tanácsokat adott, és hangoztatta az ifjúság fegyelmezésének fontosságát.
1809 májusában már nyugtalanság volt érezhető a városban, és az akadémiát is számosan hagyták el. A helytartótanácshoz panaszkodva írt a főigazgató, hogy a tanulók elhagyják a várost. A helytartótanács válasza az volt, hogy a tanulók távozását nem tudják megakadályozni, de amennyiben lehetséges, működjön az akadémia és tartsák meg az órákat.
- 204/205 -
Az akadémia működésére súlyos csapást mért az 1809. évi francia háború. A Győr alá rendelt nemesi katonaság, a Napóleon által Alsó-Ausztriába parancsolt francia sereggel a Győr városával szomszédos Kismegyernél megütközve, 1809. június 14-én csatát vesztett. A nemesi felkelők közé 29 diák állt be, és harcolt a kismegyeri csatában.[1] A franciák 1809. november 15-én hagyták el az akadémiai épületet, és 1809. november 17-én vonultak ki a városból.
A tanítás 1809. december elsejével kezdődött meg. Alighogy a javítások végére értek, és próbálták helyreállítani az épületet, 1810 őszén földrengés rongálta meg az intézetet.
A tíz napos ostrom által okozott épületkárok és a magas hadisarc, közel ötmilliós veszteséget jelentett a polgárságnak. A város a kincstárhoz kényszerült kölcsönért folyamodni, amit egészen 1845-ig törlesztenie kellett.
Paintner Mihály Antal tankerületi főigazgató 1810. január 15-én tért vissza Győrbe. Sajnos Paintner Győr városának nem volt elkötelezett híve, sokszor összeütközésbe került a városi hatóságokkal, nem egyszer próbálta Pécs városába visszavitetni az akadémiát.
Nehezen sikerült - több éves sürgetések és ígéretek után - helyreállítani az épületet. A terhek viselését sem a helytartótanács, sem a győri közalapítványok nem akarták vállalni. Baranya és Szerém vármegyék 1812-ben ismét kísérletet tettek az akadémia Pécsre helyezése érdekében. Nagy segítséget jelentett számukra Paintner főigazgató kiállása a visszahelyezés ügyében. Paintner kezdeményezésére a helytartótanács két ízben is felszólította a zirci cisztercita rendet, hogy hajlandó volna-e a Pécsre visszatérő akadémiát elvállalni. A király azonban 1809-ben hozott döntését nem akarta megváltoztatni: Győr városát nem akarta egyik jövedelmi forrásától megfosztani, és megakadályozta a pécsi terveket.
Az 1810-es évek eleje még mindig a franciák által okozott károk és a földrengés nyomait viselő akadémia felújításával telt el.
1815-ben a helytartótanács kérdést intézett Novák Krizosztom pannonhalmi főapáthoz, hogy hajlandó volna-e két gimnázium vezetését elvállalni a bencés rend, vagy inkább a győri és a pozsonyi akadémiák bölcseleti karát akarják igazgatni. A főapát válaszában jelezte, hogy a két gimnázium helyett a győri és pozsonyi akadémiák bölcseleti tanfolyamait adja át a kezelésükbe a helytartótanács. A győri akadémiát azonnal átvette a bencés rend, mert rendelkezett kellő számú tanárral. Ferenc király 1816. április 5-én a főapát kérelme szerint intézkedett, vagyis a Szent Benedek-rend oltalma alá került a bölcseleti képzés.
1826. őszén ismét felmerült az akadémia áthelyezése. 1826. december 7-én Győr városa felvilágosítást kért a város országgyűlési követétől az akadémia kérdésében. Rába István országgyűlési követet meglepte a hír, de országgyűlési tár-
- 205/206 -
gyalásra nem került az akadémia ügye. A három vármegye kérelmét előzőleg a regnikoláris bizottság tanügyi osztályának adták ki, és kimondták, hogy ajánlják a pécsi akadémia létesítésének ügyét. Rába István követ 1826. december 26-án feliratot intézett az országgyűléshez, hogy ne biztosítson támogatást a déli vármegyékből induló mozgalmaknak. Az akadémia érdekében még Győr vármegye közgyűlése és Juranits Antal győri megyéspüspök is feliratot intézett az országgyűléshez 1827-ben.
Az új Ratio Educationis az akadémiák számának megfelelve hat tankerületre osztotta az országot. Mindegyik tankerületet az akadémia székhelyéről nevezték el (Buda, Győr, Kassa, Nagyvárad, Pozsony, Zágráb). Ezekben a városokban voltak a tankerületek főigazgatóinak székhelyei is. A főigazgató hatásköre kiterjedt a kerületében található összes iskolára, de különösen az akadémiára. Az akadémia összes ügyeit a főigazgató intézte, és csak akadályoztatása esetén a helyettese, az akadémiai aligazgató. A főigazgatósági iroda személyzetéhez tartozott az aktuárius és a kancellista. A főigazgató nevezte őket ki, megerősítést a helytartótanácstól kapták.
A főigazgató felelőssége volt, hogy alkalmas személyeket találjon a tanári és az igazgatói állásokra. A tanárokról félévente minősítő jelentést kellett készítenie. Paintner Mihály Antal főigazgató a francia csapatok elől 1809-ben rátóti prépostságára menekült, és csak 1810. január 15-én tért vissza Győrbe. Nagy munka várt a visszatérő főigazgatóra, rendbe kellett hozatnia a feldúlt és megrongált akadémiát. Az igazságos és szigorú főigazgatónak pótoltatnia kellett az eltűnt hivatalos ügyiratokat, és néhány hónap alatt sikerült is a rongálás nyomait eltüntetnie. Győr város vezetőivel mindig vitában állt; nem látta biztosítottnak a város kitartó támogatását. Többször is kísérletet tett az akadémia Pécsre vitele érdekében. Paintner 1816. augusztus 20-ig vezette a tankerületet és az akadémiát, ugyanekkor a király kinevezte címzetes püspöknek és helytartótanácsi tagnak. Utóda Hübler János akadémiai igazgató lett, helyettese Beke Antal, aki addig akadémiai tanár volt. Hübler két esztendeig volt főigazgató. 1818. április 18-án a király Fejér Györgyöt, Fejér egyházmegyei papot, pesti egyetemi teológiai tanárt, a híres történetírót nevezte ki főigazgatónak. Győri tevékenysége alatt csendes és jó munkát végzett, 1824 őszén a király a pesti egyetemi könyvtár őrének nevezte ki. Távozása után - ideiglenesen - Beke Farkas jogtanár végzete 1825 februárjáig a főigazgatói munkát.
1825. január 11-től Dreschmitzer József győri kanonok lett a főigazgató. 1825. február 15-én foglalta el állását. Hosszú ideig, 15 esztendőn keresztül intézte az akadémia legfőbb ügyeit.
Az akadémia igazgatója ebben az időszakban (1802-1850 között) a főigazgató helyetteseként szerepelt. Címe aligazgató volt. Hatásköre általánosan az akadémiára
- 206/207 -
csak akkor terjedt ki, ha a főigazgató valamilyen módon akadályoztatva volt. A király nevezte ki a régóta oktató tanárok közül. Feladata csak azokra a dolgokra terjedt ki, melyeket a főigazgató rábízott, pl. a tanulók tanulmányainak követése, a tanárok működésének ellenőrzése stb. Mindezekről jelentést kellett írnia a főigazgatónak. A főigazgatói állás megüresedésekor az igazgató vezette az oktatási intézményt.
Az akadémia első igazgatója ebben a korszakban Hirsch Mihály volt, aki tanárként a természetjogot és a magyar közjogot tanította. A pesti egyetemre 1807. július 7-én nevezték ki, de az 1806-1807-es iskolaévet még Győrött töltötte ki.
A helytartótanács felszólította a főigazgatót, Paintnert, hogy terjesszen fel igazgatónak alkalmas jelöltet. Választása Hübler János szombathelyi tanárra esett. A király Hüblert 1807. december 9-én nevezte ki a győri akadémia igazgatójának, de az iskolaév végéig szombathelyi tanszékén kellett maradnia. Hübler Győrbe kerülése előtt tanított népiskolában, a budai Theresianumban majd 14 esztendeig Szombathelyen. Hübler János az 1808-1809-es iskolaév elején megkezdte győri igazgatói működését. 1809. augusztus 12-től 1810. január 15-ig helyettesítette a Győrből a franciák elől elmenekült főigazgatót. 1816 és 1818 között helyettes főigazgató volt. Kitűnően vezette az intézményt, lelkiismeretessége és buzgalma kimagasló volt. 1813-ban címzetes apátnak is felterjesztették a helytartótanács elé. 1818. június 14-én beadta nyugalmazása iránti kérelmét. 1819. augusztus 22-én meghalt.
Fejér György főigazgató a tanári kar egyetértésével 1820. június 26-án Bognár Józsefet ajánlotta kinevezésre a győri akadémia igazgatói székére. Fejér 1820. május 31-én bízta meg az intézmény igazgatói teendőivel. A helytartótanács kinevezése azonban nem érkezett meg, és a tanulmányi alap szűkre szabottsága miatt nem lett az igazgató állás betöltve. Kilenc évvel később sikerült újra igazgatót találni az akadémiára. A királyi kinevezéssel 1829. december 22-én Kucsera Marián bencés szerzetes, győri akadémiai hitszónok, a bölcselet és a szépművészetek doktora lett az akadémia igazgatója.
Akadémiai tanár az lehetett, aki pályázott az akadémia tanszékére, doktor volt, vagy reményt nyújtott a doktori fokozat egy év alatti megszerzésére. A pályázó a főigazgató által felterjesztette a folyamodását a helytartótanácshoz. A pályázónak nagy előnyt jelentett, ha irodalmi munkásságot is felmutatott. A személyes megjelenést eltörölték, az alkalmasnak talált személyt a király nevezte ki. A kinevezés után még két év próbaidő következett. Ekkor volt idő megbizonyosodni arról, hogy a kinevezett tanár erkölcsileg és gyakorlatilag is megállja-e a helyét. Ha a tanárjelölt megfelelőnek bizonyult, akkor véglegesítették. Az 1816. április 5-én kiadott királyi határozat szerint a pannonhalmi bencés rend megkapta a győri és a pozsonyi akadémia bölcseleti tanfolyamait. A bölcseleti kar 1816-tól a bencés rend irányítása alá került. Külön kötelességeket és feltételeket szabtak ki a karon dolgozó tanárokra. A főapát kötelessége volt tanszéki üresedéskor egy bencés rendtaggal betölteni a helyet. A kijelölt rendtagoknak kötelességük volt azon tan-
- 207/208 -
tárgyakból, amelyekből majd tanítani szándékoztak, a pesti egyetemen szigorlati (doktori) vizsgát tenni. A bencés rend a bölcseleti kar négy tanszékét tartozott tanárokkal működtetni.
A későbbi idők folyamán a bencés rend átvette a magyar nyelv tanszékét és a hitszónoki állás betöltésének lehetőségét, így a magyar nyelv és a hitszónok tanári állás betöltése is a bencések feladata lett. A bencés tanárok alkalmazása úgy történt, hogy a pannonhalmi főapát a tanárt kinevezte, a főigazgató a helytartótanácsnak felterjesztette a tanár személyét, és ezután a helytartótanács megerősítette a kinevezést. Az alkalmasnak talált tanárt a király nevezte ki két év gyakorlati időre. 1826-tól már három évig tartott ez a gyakorlati próbaidőszak. Ha az elvártaknak megfelelően teljesített a tanár, akkor elnyerte a véglegesítést.
A főigazgatók a tanári karról mindig a legnagyobb elismeréssel szóltak. 1821-ben Fejér György igazgató a regensburgi apátnak arról írt, hogy a tanárok alapos ismereteik, buzgalmuk és emberséges bánásmódjuk miatt teljes fokú dicséretet érdemelnek.
1823-ban a főigazgató által írt, és a helytartótanácshoz felküldött jelentésében a győri, a pécsi és a szombathelyi főiskolák közt minden szempontból a győri akadémiát teszi az első helyre. Kijelenthető, hogy a győri akadémia tanári karának politikai magatartása is végig tapintatos és higgadt volt. Hívei voltak hazájuk gyökeres átalakulását biztosító reformoknak. Nyíltan, de eközben mérsékelten foglaltak állást a haza megújhodásával kapcsolatban.
Deák Ferenc a győri akadémia leghíresebb diákja volt. Győrött Jósa Józsefnél, a győri püspök uradalmainak jószágkormányzójánál lakott. Így emlékezett a győri tanulóévekre:
"Négy évig jártam Győrbe oskolába. 1817. évi november hóban mentem oda, mint 14 éves ifjú a 7. oskolára, vagyis logikára, 1821. évi augusztusban végeztem el a második évi jogtudományi tanfolyamot. Ezen idő alatt rokonunknál, az öreg Jósánál laktam.
Jósa 1817-ben a Káptalan dombján lakott, mint a püspökségi javak igazgatója, de 1819-ben hivataláról lemondván, átköltözött saját házába a Megye utcába, s így én mindenik házában laktam."
Jósa József Deák Ferenc nagynénjének, Sibrik Annának a férje volt. Jósa a Káptalandombon a püspöki rezidencia mellett lévő egyházi épületek egyikében lakott, és itt adott szállást az ifjú Deáknak. 1819-ben Jósáék átköltöztek a Megye utcai épületbe, a mai Liszt Ferenc utca 20. szám alá, velük együtt költözött Deák Ferenc is.
- 208/209 -
A természet- és magyar közjog tanszékét Hirsch Mihály igazgató-tanár Pestre távozása után Raab Pál vette át 1807. december 7-én. Raab 1809. szeptember 12-én a kassai jogakadémia ugyanazon tanszékét kapta meg, de betegsége miatt Győrött kellett maradnia, és 1810. március 10-én a városban halt meg.
A természet- és magyar közjog tantárgyat 1810. januárjától Beke Farkas, a politika tanára adta elő. A tanszéket 1810. október 23-án Szibenliszt Mihály váci gimnáziumi tanár nyerte el. Egészen addig tanított itt, amíg 1827. szeptember 11-én elnyerte a pesti egyetem római magánjog tanszékét, ekkor Fessel Zsigmond helyettesített ideiglenesen a tanszéken. Albély Ferdinánd Antalt 1828. január 29-én a zágrábi akadémiától hivatalosan áthelyezték és 1828. szeptember 15-től Győrben tanított. Albély 1833-ig volt Győrben, majd a pozsonyi akadémián tanított. Áthelyezése 1833. november 26-án vált hivatalossá, de az 1833/34-es iskolaévet még Győrben töltötte. Albély helyére jött a Kassáról saját kérelmére Győrbe áthelyezett Csatskó Imre. Az új tanár 1834. október 8-án foglalta el győri állását. Csatskó 1827-ben szerzett tanári képesítést. 1823-ban bölcseleti, 1828-ban jogi doktorátust szerzett.
Csatskó Imrét tanárkodása mellett Győr megye, a bácsai, a füssi és a vecsei egyházi nemesi székek táblabírónak választották meg. "Természeti törvény" című munkája alapján a Magyar Tudós Társaság 1839-ben levelező tagjának választotta meg. 1847. október 19-én a király az Országos Tanulmányi Bizottsággal egyesített könyvbíráló főhivatal ülnökének nevezte ki, Győrtől ekkor búcsúzott. 1847. október 23-án Ramóczy Valerián, a magyar nyelv tanára helyettesített a tanszéken, egészen 1848. május 1-ig. Ezután Pauler Tivadar vezette a tanszéket. Pauler Zágrábból került Győrbe 1848. január 25-én. Pauler Győrött 1848. augusztus 1-jéig tanított. Ezután Pestre került egyetemi tanárnak.
Hoffmann Ignác 1808. július 5-én kapta kinevezését a helytartótanácstól. Hoffmann elhelyezése után a tanszékre Beke Farkas nagyváradi akadémiai tanár került. Beke 1838-ig vezette a tanszéket. Beke Farkas halála után ideiglenesen Karpf Sándor győri ügyvéd látta el a feladatokat 1838. június és július hónapokban. 1838. augusztus 21-től Karpf Ágost nagyváradi akadémiai tanár került a tanszékre. Karpf Ágost saját kérelmére jött Győrbe és nyerte el a tanszék vezetését. Karpf (1842-től Karvasy) Ágoston 1849 őszéig tanított Győrött, majd Pestre került, ahol a forradalomban tanúsított magatartásáért vizsgálatot kezdeményeztek ellene. Bár jelentős szerepet játszott a forradalmi Győr életében, de felmentették Karvasyt és pesti egyetemi tanárrá nevezték ki.
- 209/210 -
Molnár János 1811. március elején meghalt. A tanszéken Beke Farkas 1812. április közepéig helyettesített. 1812. március 10-én Kmety András foglalta el a tanszéki állást. Kmety harmincegy esztendeig, haláláig tanított az akadémián. A szegény diákokat segítette, többnyire díjazás nélkül felkészítette a vizsgákra. Közéleti szerepvállalása is kimagasló volt. 1843. november 6-án meghalt Kmety András, ezután a főigazgató Ramóczy Valeriánra bízta a helyettesítést. Ramóczy 1843-1845 között tanított ezen a tanszéken. 1845. augusztus 12-én a király Konek Sándort nevezte ki a tanszék élére. Konek Győrött kezdte meg írói működését. 1849-ben az osztrák hatóságok felfüggesztették állásából, majd az eljárást megszüntették, és a pozsonyi akadémiára helyezték.
1806/07-ben Hoffmann Ignác tanított a tanszéken helyettesként. 1807. január 19-én Bradecker József rendes tanárként foglalta el a tanszéket. Bradecker 1808. május 3-ig tanított a városban, mert elnyerte a nagyváradi akadémia logikai, metafizikai és erkölcs-bölcseleti tanszékét.
A király 1808. november 8-án nevezte ki Pongrátz Jánost, selmeci gimnáziumi tanárt, aki 1809. március végén foglalta el állását. Pongrátz 1810. március 7-én a kassai akadémia magyar tanszékére kérte át magát, de az iskolaév végéig Győrben tanított. Helyére jött Fessel Zsigmond selmeci gimnáziumi tanár 1810. december 11-én. Állását 1811. március 11-én foglalta el, és haláláig, 1831. szeptember 8-ig tanított. Ezután Karpf Sándor győri ügyvéd helyettesített, majd 1838-ban, bár kérte rendes tanárrá történő kinevezését, nem nyerte el.
1838. április 3-án a helytartótanács a bencés rendre bízta a magyar tanszék ellátását azzal a kikötéssel, hogy kinevezendő tanár a pesti egyetemen vizsgát köteles tenni. Ekkor került Czuczor Gergely a győri akadémiára. Alig tanított egy hónapot az akadémián, a főapát visszahívta, helyére Ramóczy Valeriánt küldte a tanszékre. Őt 1850-ben a főapát a pozsonyi akadémiára küldte a német nyelvű bölcselettani és a magyar nyelv, mint rendkívüli tárgy tanszékére. Pozsonyból Ferenczy Jakab tanár került Győrbe. ■
JEGYZETEK
[1] A Jog-Állam-Politika 2009/3-as számában részletesen megemlékeztem a francia megszállás alatti akadémiáról.
Visszaugrás
