Tisztelt Rektor Úr!
Tisztelt Hallgatók!
Tisztelt Kollégák!
Hölgyeim és Uraim!
Nagy szeretettel és tisztelettel köszöntöm Önöket a Pécsi Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Karának tanévnyitó ünnepi tanácsülésén! Köszönöm, hogy megtisztelték jelenlétükkel rendezvényünket!
Engedjék meg nekem, hogy először is gratuláljak az elsőéves hallgatóknak a sikeres felvételihez, köszöntöm Önöket a jogi kar épületében, kívánok Önöknek minden jót, sok örömöt, kitartást és sikerélményt az Önök előtt álló egyetemi pályafutáshoz!
A Pécsi Tudományegyetem, benne a jogászképzés olyan intézmények, amelyeknek múltja van. Komoly múltja, de nem csak múltja. Amiről, ha röviden is, de néhány szót mondani kell.
V. Orbán pápa 1367. szeptember 1-én megerősítette az első magyarországi egyetem alapítólevelét. A Viterboban - a Rómától 60 km-re fekvő városban - kiállított oklevélben többek között ezt írta: "... Lajos Magyarország dicső királya ... nemcsak országának és Magyarország lakóinak, hanem más szomszédos részek előnyére és javára is dicséretesen törekedvén, az országában fekvő Pécs városában, ami igen jeles és erre igen alkalmas, leginkább azt kívánta elérni, hogy ... állíttassék fel egy mindenféle megengedett fakultással felruházott egyetem, hogy ott a hit maga is terjedjen, a tanulatlanok okuljanak, szolgálják az egyenlőséget, a törvénykezés rendje erősödjön és ily módon az értelem is növekedjen..."
Pécs püspöki székhelyen felállított első magyarországi felsőfokú oktatási intézmény, az ún. Studium Generale három fakultással, köztük a jogi képzőhellyel kezdte meg tevékenységét, és rövid fennállása dacára egy új korszak kezdetét jelentette a magyar művelődésben, oktatásban. A térségben már működtek egyetemek, 1348 óta Prágában, 1364 óta Krakkóban és 1365 óta Bécsben. E sorba illeszkedett 1367-től Pécs.
Az pécsi egyetem működését nem is annyira a lovagkirály, mint Vilmos pécsi püspök biztosította, annál is inkább, mert az egyik legtehetősebb püspökség volt a pécsi a magyarországi püspökségek között.
Az egyetem egyetlen ismert jogászprofesszora, a Galvano di Bologna néven is ismert jogász, Galvano di Bettino doctor volt. A bolognai származású tudós Padovában szerezte egyházjogi doktorátusát. 1362-től pécsi kinevezéséig a padovai egyetem egyházjog tanára volt. Az új pécsi egyetemet vonzóvá tette az ismert jogtudós jelenléte. Egyszersmind személyén keresztül bizonyított, hogy az egyetemszervezés a jogi fakultás megszervezésével kezdődött. Azt is meg kell jegyezni, hogy Galvano di Bologna pécsi tartózkodása során valószínűleg a legjobban fizetett professzor volt egész Európában.
A török pusztítás, a folyamatos belpolitikai bizonytalanság sajnos megakadályozta a középkori pécsi egyetemi oktatás kiteljesedését, folyamatosságát. Arra viszont több jel is utal, hogy a következő századokban jogászképzés változó formában, de többször is folyt utána is a városban.
Az igények a 18. században filozófiai és jogi akadémia életre hívását követelték meg. Az egyetemi oktatás ismételten, és azóta folyamatosan, 1923-tól van jelen Pécsett, amikor a pozsonyi egyetem települt városunkba. Az Erzsébet Tudományegyetem 1923. október 15-én ünnepélyes külsőségek között nyitotta meg kapuit.
1367-ben, az Egyetemünk alapításakor kezdődött meg a jogászképzés Magyarországon, azóta - kisebb-nagyobb megszakításokkal - de a jogászképzés mindig markáns, emblematikus részét képezte nem csak a pécsi, hanem az egész magyar felsőoktatásnak.
- 569/570 -
A pécsi jogászok nem csak a város, a megye, hanem gyakran az egész ország előre haladásában tudtak fontos szerepet betölteni. Legendás pécsi professzorok hagyták kézjegyüket a magyar és a nemzetközi jogtudományban.
A pécsi Jogi Kar múltja azonban nem önmagában fontos, vagy érték, hanem a hagyományaink miatt, amelyekre büszkén támaszkodhatunk, másrészt a múltbeli események, sikerek, vagy éppen az esetleges tévedésekből levont tanulságok segítenek abban, hogy szeretett intézményünk fejlődését elősegíthessük.
Ami a jelent illeti. Ki lehet jelenteni, hogy a jogászképzés nem tartozik már csaknem egy évtizede a magyar felsőoktatás prioritásai közé. Az államilag támogatott hallgatóink száma elenyésző, a jogászképzés állami finanszírozása legfeljebb kiegészítő jellegűnek minősíthető. Ez a felsőoktatáspolitika pedig elsősorban a vidéki jogi karokat érinti hátrányosan.
Sokszor hallottuk érvként korábban, hogy a jogászi szakma telített, vagy telítetté vált az elmúlt években. Ma ilyen tartalmú vélekedéseket sokkal ritkábban hallani, de néhány megjegyzést engedjenek meg ezzel kapcsolatban. Először is nyilván én nem fogok amellett kampányolni, hogy miért ne válasszák ezt a pályát a továbbtanulni szándékozók. De itt nem személyes meggyőződésről van csupán szó.
Tudomásul kell venni, hogy, aki arra szánja magát, hogy munkanélküli jogászt keresne, az ilyet nem fog találni. A pécsi jogi karon végzett hallgatók között gyakorlatilag nincs olyan, aki ne tudna néhány hónapon belül szakmájában elhelyezkedni.
Tovább megyek: mivel a végzett hallgatóink számára teljesen reális lehetőség, csábítás a budapesti munkavállalás, a Dél-Dunántúlon már most megfigyelhetők olyan jelenségek, hogy az itteni munkáltatók csak nehezen találnak kezdő jogászt, egyrészt a főváros említett "elszívó" ereje, másrészt mivel regionális mértékkel mérve egyértelműen kevés, évi kb. 150 joghallgató végez a pécsi jogi karon.
Úgy, hogy ennek a 150 fős kontingensnek kb. harmada második diplomáját szerzi, és már évek óta dolgozik, saját munkaerőpiaci pozícióját erősíti a jogi diplomával, nem feltétlenül akar pályát módosítani. A dél-dunántúli megyeszékhelyeken kicsit jobb a helyzet, de a vidéki településekre, városokra már nemigen jut pályakezdő jogász.
Az állami finanszírozás hiánya - még a diákhitel lehetőségének ellenére is - számos tehetséges fiatalt tarthat távolt a jogi pályától úgy is, hogy a munkaerőpiaci lehetőségek napjainkban kifejezetten kedvezőek a jogászok számára.
Tisztelt Kollégák!
Ami a jövőt illeti. A jogászképzés jövőjével kapcsolatban anélkül is meg lehet fogalmazni előrejelzéseket, hogy madárjóslásba kezdenék.
Manapság gyorsan változik a világ, az életviszonyok, a társadalmi jelenségek. Minden rohamos átalakuláson megy keresztül, ami a jogi szabályozás tárgya már most is, vagy hamarosan az lehet. És ezek a gyors változások nagy kihívás elé állítják a jogot és a jogászokat.
Tudomásul kell venni, hogy a jogászi szakma nem gyorsreagálású hadtest, az átgondolt jogi munka időigényes. De mégis fokozni kell a sebességünket és reagálni az újabb kihívásokra. A társadalmi igények is előtérbe helyezték a gyorsaságot, mint elvárását.
Ezek a jog világát is érintő fejlemények sokkal gyorsabban következnek be, mint ahogy egy jogász elvégzi az egyetemet. A pécsi jogászképzés programja megújulás előtt áll, de az új ismeretek felé nyitás, a korszerűbb, gyakorlatiasabb, hatékonyabb képzési program sem garancia: 5 év alatt mindent nem tudunk megmutatni, átadni Önöknek, amire esetleg szükségük lehet az Önök előtt álló akár 50 évben.
És akkor még nem beszéltem az infokommunikációs technológiák térnyerésére a jogéletben, a nemzetközi jogi térre, vagy a mesterséges intelligencia megjelenésére a jogalkalmazásban. Utóbbi fejlemény már annyira jelenidőnek tűnik, hogy az ilyen irányú informatikai fejlesztések eredményeit - Magyarországon az elsők között - Pécsett a képzési
- 570/571 -
programunkban is szerepeltetjük, választható tantárgy formájában.
Tisztelt Elsőéves Hallgatók!
Tudom és remélem, hogy komoly elvárásokkal érkeztek a pécsi jogi karra, és ez helyes is, de kérem Önöket, hogy legyenek türelmesek, ugyanis a pécsi jogi karnak is lesznek elvárásai az Önök irányába, és ahhoz, hogy ezek az elvárások találkozzanak, hogy mindenki megtalálja a számítását: Önök és az oktatók is, ahhoz türelemre, időre, rutinra és megértésére is szükség lesz. Nem biztos, hogy minden elsőre sikerülni fog, de türelemmel és nagyobb odafigyeléssel sikerülhet másodszorra. Az elvárások mellett pedig természetesen számíthatnak a segítségünkre is!
Stephen Wright amerikai író egyszer ezt találta mondani: "Összetörtem egy tükröt, lett hét év balszerencsém, de beszéltem egy jogásszal, azt mondta, ötre le tudja vinni."
Elárulom Önöknek: még egy jogász sem mindenható: az Egyetemen tanultak mellett a többi az Önök rátermettségét, tudásvágyán, tanulni akarásán és szorgalmán múlni, és ha a saját részüket hozzáteszik, akkor viszont egyre kevesebb kihívás tűnik majd leküzdhetetlennek, lehetetlennek. Akár a balszerencsét is redukálhatják!
Önöknek természetesen feladatuk lesz a tanulmányi előmenetel, az eredményesség. De ezen kívül is lesz egy hasonlóan nehéz feladatuk: pályát kell választaniuk egyetemi éveik előre haladtával, olyan jogterületet a sok közül, amelyben megtalálják e hivatás szépségeit, érdekességeit, amelyben ki tudnak bontakozni, és amelyben lehet, hogy kiemelkedőt tudnak majd alkotni.
A jogi pálya felfedezését ne bízzák a véletlenre, vagy az utolsó pillanatra: készüljenek rá, legyenek előrelátók és elmélyültek, keressék a személyiségükhöz, érdeklődésükhöz legközelebb álló jogterületet. A szakmai kihívások megtalálásában a jogi kar minden segítséget meg tud Önöknek adni. Érdeklődjenek bátran a hallgatói szervezeteknél, a tudományos diákköröknél, a tanszékeken, vagy a szakkollégiumunkban!
Engedjék meg, hogy egy konkrét követelményre itt és most felhívjam a figyelmüket!
Ez a követelmény ma már nem tartozik az újdonságok közé, de jelentőségét nem lehet eléggé hangsúlyozni: ez pedig az idegen nyelv ismerete, különösen az angol nyelv, szaknyelv ismerete. Nem csak arra utalok, hogy középfokú "C" típusú nyelvvizsga szükségeltetik a diploma megszerzéséhez. De nyilván ez sem mellékes körülmény.
Inkább arról a valódi, használható nyelvtudásról beszélek, amely alkalmassá teszi a jogászt arra, hogy akár a magyarországi jogalkalmazási kereteken kívüli jogi problémákat is megérthesssen, esetleg megoldjon, nemzetközi környezetben is megállja a helyét. Egyre inkább fogalmazódik meg igény ilyen végzősökre!
Nos, ehhez a magas szintű nyelvi ismerethez is hozzájárul a pécsi jogi kar, de a hallgatóknak maguknak is fel kell ismerniük: ez elsősorban nem tanulmányi kötelezettség, hanem a jogászi pályának nélkülözhetetlen eleme.
Ami a nyelvvizsgát illeti: szaknyelvet fognak tanulni az egyetemen, általános idegen nyelvi ismereteket viszont nem: ez azt jelenti, hogy azoknak Önök közül, akik most még nem rendelkeznek középfokú nyelvvizsgával, annak megszerzése nagyon fontos - egyetemen kívüli kötelezettségük - lesz, amire készülni kell, és azt tanácsolom, hogy ne hagyják az utolsó pillanatra!
Kedves Gólyák!
Sok minden vár Önökre a pécsi jogi karon, ezek közül most csak egyet szeretnék elárulni. Sokat fognak olvasni! Hallgatóként és végzett jogászként is, bármely pályára is sodorja Önöket a Gondviselés, az olvasás végig fogja Önöket kísérni egész pályájukon.
Benjamin Franklintől, a híres amerikai politikus-feltalálótól származik a mondás: a "Jogász könyv nélkül olyan, mint a munkás szerszám nélkül." Legyen az a könyv nyomtatott vagy elektronikus, száraz vagy izgalmas, szükségük lesz sok jó a szerszámra, sok könyvre, sok ismeretre. Tanáraik pedig arra vállalkoztak, hogy megtanítsák Önöknek jogi
- 571/572 -
könyvekben rejtett ismeretek elsajátítását, értelmezését, használatát.
És mi köti össze a múltat a jelennel?
A középkori egyetem mintegy 35 méter hosszú és 10 méter szélességű, egyszintes épület lehetett. Azaz beférne ebbe a terembe. Egy Egyetem nagyságát nem az épületek nagysága mutatja, hanem a falak között született gondolatok nagysága! A gondolatok szellemiséggé állnak össze, és egyedülállóvá teszik az intézményt. A pécsi jogi kar hallgatói, oktatói és szellemisége miatt is őrzi méltó helyét a magyar jogászképzésben!
Az egyetem akkor tud kibontakozni, ha közösségként funkcionál: hallgatók közösségeként, oktatók közösségeként és, ami a legfontosabb: hallgatók és oktatók közösségeként! Ennek a közösségnek a kibontakozásához pedig Pécs városa is minden lehetőséget biztosítani tud, és bátorítom is Önöket, használják ne csak az Egyetem, hanem a város egyedülálló adottságait is!
Hiszem, hogy a pécsi jogi kar olyan képzést tud biztosítani Önöknek, úgy tudjuk alakítani a képzésünket, olyan, a 21. században nélkülözhetetlen tudáselemek, készségek elsajátítását tesszük lehetővé, amely méltó múltunkhoz, hagyományainkhoz, de megfelel a jövőbeli elvárásoknak is.
Remélem, hogy hagyományainkat mi, a jelen kor oktatói (és a hallgatói) értékkel tudjuk gyarapítani és méltónak bizonyulunk nagy elődeink hagyatékának ápolására, továbbvitelére.
Tisztelt Elsőévesek!
A himnusz elhangzása mindig ünnepet jelent. Az Egyetemen több saját ünnepünk is van, ezek között az egyik, amikor új hallgatókat köszönthetünk az egyetemünk falai között, a másik ilyen ünnep, amikor oklevelet adhatunk át a nálunk végzetteknek. Azt kívánom Önöknek, hogy a lehető leghamarabb, kellő megelégedéssel a másik ünnepünk részesei is legyenek!
Sok sikert, minden jót kívánok Önöknek, Pécsi Tudományegyetemnek, a jogi karnak, mindannyiunknak! Ezennel a PTE ÁJK 2018/2019. tanévét megnyitom!
Köszönöm, hogy meghallgattak! ■
JEGYZETEK
* Elhangzott a PTE ÁJK 2018. szeptember 3-án, a Molnár Kálmán előadóteremben tartott 2018-19. tanévet megnyitó ünnepi tanácsülésén.
Lábjegyzetek:
[1] A szerző dékán, egyetemi docens, PTE ÁJK.
Visszaugrás
