A 36. § (5) bekezdés speciális szabályt tartalmaz a végzések kézbesítésére és a fellebbezési jogosultságra nézve. Eszerint az eljárás során az igazolási kérelem tárgyában hozott végzést, valamint az elutasító végzés ellen előterjesztett fellebbezést - ha e törvény eltérően nem rendelkezik - a kérelmet előterjesztő félen kívül a többi félnek megküldeni nem kell. Az elutasító végzés ellen a kérelmet előterjesztő fél fellebbezhet.
Megkönnyíti az eljárás lefolytatását - főleg több hitelező bejelentkezése esetén -, hogy nem kell minden félnek az általános szabályok szerint kézbesíteni a fellebbezést észrevétel nyújtására. A törvény kizárja annak a fellebbezési jogát, akire vonatkozóan esetleg a határozat rendelkezést tartalmaz.
A törvény 36. § (6) bekezdése szerint a bírósági adósságrendezési eljárásban a bíróság előtt szóbeli meghallgatásnak nincs helye. Ahol jogszabály meghallgatást említ, ott ezen a fél (egyéb kötelezett) írásbeli nyilatkoztatását kell érteni, a bírósági adósságrendezési eljárásban - ha e törvény lehetővé teszi bizonyítást - elsősorban okirati bizonyításnak van helye.
A törvény egyik legfurcsább rendelkezése a személyes meghallgatás kizárása a bírósági eljárásban. Ennél csak az furcsább, hogy ennek ellenére a törvény több alkalommal használja a kifejezést, ami végképp értelmezhetetlen.
Az helyeselendő, hogy elsősorban okirati bizonyítás folyik, kivételesen azonban helye lenne a személyes meghallgatásnak. Nem véletlen, hogy a perekben alapszabály a tárgyalás tartása és a személyes meghallgatás. (Audiatur et altera pars - hallgattassék meg a másik fél is - évszázados elv a bírósági eljárásban, itt sem okozna fennakadást a bírósági ügymenetben, ha a hitelezőket és az adóst egyszerre hallgatná meg a bíróság.)
A törvény annyira fontosnak tartja a költségkedvezmények kizárását, hogy a 36. § (3) bekezdés hasonló rendelkezésén túlmenően a (8) bekezdésben is kizárja a költségkedvezmények alkalmazását. Ez a hitelezők esetében helyes, az adós esetében nem helyeselhető. Ez a szabály korlátozza az egyik legveszélyeztetettebb réteg bírósághoz fordulásának a jogát, nem csoda, hogy kevesen veszik igénybe ezt a jogvédelmi eszközt.
A bírósági adósságrendezési eljárásban a jogi személy hitelező, a bíróság, a Családi Csődvédelmi Szolgálat és a családi vagyonfelügyelő közötti kapcsolattartás 2016. január 1-jétől a Pp. szerinti elektronikus kapcsolattartás útján történik.
A beadványokat a jogi személy hitelező és a családi vagyonfelügyelő a bírósághoz 2016. január 1-jétől elektronikus úton nyújtja be; a nem elektronikus úton benyújtott beadványt a bíróság hiánypótlási felhívás
- 11/12 -
nélkül elutasítja, kivéve, ha olyan okirat papír alapú bemutatására van szükség, amely eredetileg papíron készült, és terjedelme miatt a digitalizálás aránytalan nehézséggel járna.
Az általános szabályokhoz hasonlóan, a bírósági eljárásban is a felek egy körére nézve elektronikus kapcsolattartást tesz kötelezővé a törvény. Ebből az adós/adóstárs és az egyéb kötelezett marad ki érthető okból. Ezért teszi lehetővé a törvény, hogy az adós jegyzőkönyvbe mondhatja a CsSz-nél a beadványát, melyet elektronikus úton továbbítanak a bíróságra.
A bírósági adósságrendezési eljárásban első fokon bírósági titkár - a törvényben foglalt kivétellel - önálló aláírási joggal, az érdemi határozatok meghozatalára is kiterjedően eljárhat. Bíró hozza meg a következő határozatokat és jár el a következő eljárási cselekményeknél
a) bírósági adósságrendezési eljárásban kötött egyezség jóváhagyása, módosítása, hatályon kívül helyezése,
b) bírósági adósságtörlesztési határozat és annak módosítása,
A Jogkódex-előfizetéséhez tartozó felhasználónévvel és jelszóval is be tud jelentkezni.
Az ORAC Kiadó előfizetéses folyóiratainak „valós idejű” (a nyomtatott lapszámok megjelenésével egyidejű) eléréséhez kérjen ajánlatot a Szakcikk Adatbázis Plusz-ra!
Visszaugrás
