A Ctv. 64. § (2) bekezdése szerint a hivatalból meghozott bejegyzési végzés ellen nincs helye fellebbezésnek, illetve felülvizsgálatnak, ha a bejegyzésre a Ctv. 26. §-a alapján más bíróság vagy hatóság határozata alapján került sor. Ennek hátterében az áll, hogy a végrehajtási eljárásban megfelelő jogorvoslati lehetőséget biztosítottak az érdekeltek számára. A bírósági végrehajtó csak akkor továbbíthatja a cégbíróság számára az üzletrész lefoglalást tartalmazó jegyzőkönyvet, amennyiben a fél nem élt, vagy nem eredményesen élt a jogorvoslati lehetőségével a végrehajtási eljárásban, úgyszólván a foglalási jegyzőkönyv jogerőre emelkedett. A cégbíróság a közhiteles nyilvántartás teljessége, informatív jellegének biztosítása érdekében csupán regisztrálja a már korábbi, a Vht. alapján lefolytatott eljárás eredményét, a kérelem tartalmának vizsgálatára nincs feljogosítva, annak bejegyzését csak formai okokból tagadhatja meg. [1]
Ezt erősíti meg a FIT-H-GJ-2010.283. számú eset is. A tényállás szerint az üzletrész árverési értékesítését követően a végrehajtó értesítése alapján a cégbíróság törölte a foglalás tényét a cégjegyzékből. Az árverést végrehajtási kifogással támadó fél a Ctv. 65. §-a szerint az üzletrész lefoglalását törlő cégbírósági végzés hatályon kívül helyezése iránt pert indított. A perben a bíróság megállapította azt, hogy a változás bejegyzésére hivatalból került sor a Ctv. 26. § (7) bekezdése alapján. A Ctv. 65. § (1) bekezdése a cégbíróság határozata elleni jogorvoslat személyi és tárgyi feltételeit is magában foglaló rendelkezés, mely a hivatalból elrendelt cégbejegyző (változásbejegyző) végzést érintő felhatalmazást nem ad, ezért a perindításnak csak a kérelemre indult eljárásban meghozott határozattal szemben van helye. A hatósági határozaton, vagy intézkedésen alapuló cégbejegyzés (változásbejegyzés) bírósági felülvizsgálatára - felhatalmazó rendelkezés hiányában - a cégbejegyzési (változásbejegyzési) eljárásban nincs lehetőség, a bejegyzés alapjául szolgáló határozattal vagy intézkedéssel kapcsolatos bírósági vagy hatósági eljárás jellegétől és szabályozásától függő jogorvoslat csak a cégeljárást megelőző eljárásban gyakorolható.
A 2007. szeptember 1. napján hatályba lépett 2007. évi LXI. törvény módosította a Ctv. jogorvoslati rendszerét. A hivatalból történt hibás bejegyzések, illetve az elmaradt hivatalbóli bejegyzések esetére speciális jogorvoslati szabályozást iktatott be.
Az új rendelkezést a Ctv. 64/A. §-a tartalmazza. Ez alapján ha hivatalbóli bejegyzéssel történik valamely cégadat nyilvántartásba vétele és a bejegyzésre hibás adatok alapján került sor, vagy a bejegyzés egyéb okból hibás, a cég, valamint az ügyész kérheti a hibás bejegyzés kijavítását. A kérelemről a cégbíróságnak 8 napon belül kell rendelkeznie nemperes eljárásban, csak okirati bizonyítékokat vehet figyelembe. A cégbíróságnak azt kell vizsgálnia, hogy a hivatalbóli bejegyzés alapjául szolgáló adatok megegyeznek-e a cégjegyzékbe bejegyzett adatokkal. Amennyiben alaptalan a kérelem, azt a cégbíróság elutasítja. Alapos kérelem esetén, ha a háttérjogszabályként szolgáló Polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény (Pp.) lehetővé teszi, akkor a cégbíróság kijavítja az adatokat, ha nem lehet a Pp. alapján kijavítani, akkor a bejegyző végzést hatályon kívül helyezi és új eljárást indít.[2]
A Ctv. 64/B. §-a tartalmazza azokat az eljárási szabályokat, amelyek akkor alkalmazandóak, ha elmarad azon iratok megküldése, melyek hivatalbóli bejegyzés alapjául szolgálnak. Ilyen az üzletrész foglalás alóli feloldásáról szóló végrehajtói intézkedés, vagy a cég ellen indult végrehajtás megszüntetése is. Ebben az esetben a cég, valamint az ügyész kérheti a cégbíróságtól annak megállapítását, hogy valamely hatóság vagy bíróság nem tett eleget a cégjegyzékbe hivatalbóli bejegyzéssel nyilvántartásba kerülő adat megküldésére vonatkozó kötelezettségének, ideértve azt az esetet is, ha a hatóság vagy a bíróság a cégjegyzékbe már bejegyzett adat törléséhez szükséges adattovábbítási kötelezettségének nem tesz eleget.
A cégbíróság szintén nemperes eljárásban dönt a rendelkezésre álló okirati bizonyítékok alapján. Ha a cégbíróság azt állapítja meg, hogy a bíróság vagy hatóság nem tett eleget kötelezettségének, jogosult az adat hivatalból történő bejegyzésére.
A Vht. 104. § (3) bekezdése alapján a lefoglalt ingóságon elidegenítési és terhelési tilalom áll fenn. Az adós a lefoglalt ingóságot köteles gondosan megőrizni. A lefoglalt ingóság elhasználása, elzálogosítása, elidegenítése, megsemmisítése vagy a végrehajtás alól más módon való elvonása a Büntető Törvénykönyv szerint bűncselekmény.
Ennélfogva a foglalás az üzletrész forgalmazásának
- 6/7 -
(átruházásának) lehetőségét megszünteti, a lefoglalt üzletrész forgalomképtelen. A forgalomképtelen dolog elidegenítése semmis, ezért a lefoglalt üzletrész átruházására, elidegenítésére vonatkozó szerződés érvénytelen. Érvénytelen szerződés esetén vissza kell állítani a szerződéskötést megelőző eredeti állapotot.[3]
Mint látjuk, polgári jogi szempontból a lefoglalt üzletrészre kötött adásvételi szerződés semmis, és így érvénytelen. A semmisséget a bíróságnak hivatalból, határidő nélkül kell figyelembe vennie. Felmerül a kérdés, hogy a semmis szerződés alapján bejegyezhető-e adat, illetve tény változása a cégnyilvántartásba. Az állandó bírói gyakorlat szerint a lefoglalt üzletrész elidegenítése folytán előállt tagváltozás bejegyzésére irányuló változásbejegyzési kérelem elutasításának van helye. Ugyanis hibás, jogszabálynak nem megfelelő az a kérelem, amely olyan adatváltozás bejegyzésére irányul, amelynek a cégjegyzékből kitűnően jogszabályi akadálya van. E körbe vonható az olyan üzletrészhez kapcsolódó tagváltozás bejelentése iránti kérelem is, amelyre nézve a foglalás ténye bejegyzett, és a végrehajtó a lefoglalás megszüntetését nem közölte a cégbírósággal, ezért a foglalás tényének cégjegyzékből törlésére még nem kerülhetett sor.
Nemcsak a foglalást követően létrejött adásvételi szerződés érvényességét és így a tagváltozás cégnyilvántartásba történő bejegyzését befolyásolja a lefoglalt üzletrészen fennálló elidegenítési tilalom, hanem a felfüggesztő feltételhez kötött üzletrész-átruházási szerződés meghiúsulását is eredményezi, ha a szerződés hatályosulását megelőzően keletkezik az üzletrész lefoglalása miatt az elidegenítési tilalom. Ugyanis az üzletrész lefoglalást megelőzően felfüggesztő feltétellel, jövőbeni foglalást követő időpontban hatályosuló tagváltozás bejegyzése iránti kérelem alapján sincs helye a tagváltozás bejegyzésnek. Mivel a vonatkozó polgári jogi rendelkezések szerint a jövőbeli bizonytalan esemény bekövetkezéséhez kötött szerződés a feltétel bekövetkezésekor hatályosul, az üzletrész lefoglalását követően már nem hatályosulhat az ilyen adásvételi szerződés.[4]
A Jogkódex-előfizetéséhez tartozó felhasználónévvel és jelszóval is be tud jelentkezni.
Az ORAC Kiadó előfizetéses folyóiratainak „valós idejű” (a nyomtatott lapszámok megjelenésével egyidejű) eléréséhez kérjen ajánlatot a Szakcikk Adatbázis Plusz-ra!
Visszaugrás
