Gálik Mihály: Első oldal (IJ, 2011/1. (42.), 1. o.)

A médiaszolgáltatásokról és a tömegkommunikációról szóló törvényjavaslat tárgyalásának lázas utolsó szakaszában, a zárószavazás napján csak úgy ömlöttek a képviselőkre az Országgyűlés Alkotmányügyi, igazságügyi és ügyrendi bizottsága elnöke által beterjesztett, a zárószavazás előtti módosító javaslatok a törvényjavaslat addigra összeszerkesztett szövegéhez (T/1747/215. számú egységes javaslat). Ezeket a kormánypárti képviselők rendre meg is szavazták, így a fél évvel korábban indított úgynevezett médiaalkotmányozási folyamat a végéhez érkezett: a köztársasági elnök aláírása után a Magyar Közlöny 2010. évi 202. számában megjelent a 2010. évi CLXXV. törvény a médiaszolgáltatásokról és a tömegkommunikációról. Madáchot idézve "Be van fejezve a nagy mű, igen."

Nem kell magas képesítéssel rendelkező jogásznak lenni ahhoz, hogy elképzeljük, vajon milyen minőségű lehet az a törvényjavaslat, amelyhez a zárószavazás előtt még tucatszám érkeznek módosító javaslatok. Ezek a javaslatok az ügyrend szerint már csak az úgynevezett koherencia-zavarok kiküszöbölésére szolgálhatnak, s mint ilyenek egy alapos, szakszerű jogalkotási folyamatban nyilván kivételszámba mennek. A magamfajta nem-jogász laikus úgy gondolja, hogy ha tömegével állnak fenn koherencia-zavarok egy törvényjavaslat egységes, zárószavazásra összefésült szövegéhez kapcsolódóan, úgy talán a legjobb lenne azon még egy kicsit dolgozni, de egy ilyen gondolati obstrukció minden bizonnyal méltatlan a törvényalkotás forradalmi hevületéhez! A kormánypárti képviselők számára a legegyszerűbb ilyenkor az igen szavazógombot megnyomni, amit persze jelen esetben is megcselekedtek, hisz mi mást tehetne ily szorult helyzetben a jogalkotó emberfia.

Kíváncsi lennék, hány képviselőnek volt ideje belepillantania a T/1747/237 irományszám alatti zárószavazás előtti módosító javaslatba, amelyet a fentebb nevezett bizottság elnöke, Dr. Balsai István terjesztett elő az egységes javaslat 220. § (15) bekezdésének módosítására, de ezt aligha fogom valaha is megtudni. Nem kevesebbről van szó ugyanis a javaslatban, minthogy el kell halasztani a földfelszíni televíziós műsorszórás analóg-digitális átállásának céldátumát egy évvel (2012. december 31-ig), de a javaslat a három évre való halasztás opcióját is fenntartotta. Mivel a 2011. december 31. céldátumot a műsor-terjesztés és a digitális átállás szabályairól szóló 2007. évi LXXIV. törvény, a Dtv. 38. § (1) bekezdése tartalmazta, formailag ennek a módosítására szólt a javaslat. Érdemes még hozzátenni, hogy a Dtv.-ben szerepelt céldátum megfelel az Európai Bizottság ajánlásának, s maga a digitális átállás pedig az Európai Unió audiovizuális politikájának egyik kiemelt célja.