Fenyvesi Csaba[1]: A magyar büntető eljárásjog tudomány aktuális piramis modellje - monográfiák alapján (MJSZ, 2019., 2. Különszám, 2/1. szám, 271-279. o.)

Témaválasztásomat az Ünnepelt ihlette, hiszen nem vitásan a magyar jogtudomány (jurisprudentia), azon belül a büntető eljárásjog avatott kutatója, egyúttal monográfiák szerzője, akinek helye van a lenti piramis építőkövei között. Farkas Ákostól hallottam először a "falra helyezett nádpálca" plasztikus, frappáns kifejezését és azt a mindenki számára megszívlelendő gondolatot, hogy: akkor jó, ha a fenyítő eszköz marad a helyén, nem kezd el suhogni az életben.

1. Bevezetés

Legutóbbi kutatásomban modelleztem már a kriminalisztika tudományának monografikus építőköveit.[1] Jelen tisztelgő tanulmányban, lévén, hogy az Ünnepelt büntetőeljárás jogász, ezért az aktuális processzuális piramis modellt rajzolom fel.

2. A kriminalisztika és a büntető eljárásjog kapcsolódása

Nem vitatva azt a tényt, hogy napjainkban már kijelenthetjük: igen szoros kapcsolatban, mondhatjuk szimbiotikus együttélésben van a ténykérdéseket boncolgató kriminalisztika és az ennek jogi kereteit meghatározó büntető eljárásjog. Hiszen a valósághű tényállás megállapításához gyakorta hosszú, göröngyös út vezet a büntető ügyekben. Mindenekelőtt fel kell kutatni a büntetőjogilag releváns tényeket, az azokat alátámasztó bizonyítékokat. A római jogászok is megfogalmazták már, az azóta is vitathatatlan, alapelvi szintű gondolatatot, üzenetet, hogy: da mihi factum, dabo tibi ius. Adjál nekem tényt, adok neked jogot.

- 271/272 -

A ténykérdés mindig megelőzi a jogkérdést, csak a tények ismeretében van lehetőség a jog alkalmazására. A tények felkutatásának, felderítésének tudománya pedig már átvezet a kriminalisztika, a felderítés, a nyomozás tudományához. Amely részben adaptáló tudományként felhasználja az alaptudományok, így például a matematika, fizika, biológia, kémia, pszichológia, pedagógia, valamint más alkalmazott tudományok, köztük az orvosi-műszaki tudományok eredményeit is.

A büntető ügyekben való felelősségre vonás, a büntető anyagi jog alkalmazása a büntető eljárásjog keretén belül nem képzelhető el tényalapok, ténytudás nélkül. Amihez pedig elengedhetetlen eszköz a kriminalisztikai fegyvertár bevetése. Súllyal bíró kriminális esetekben pontos, alapos tényfelderítés nélkül nem várhatunk sikeres, torzításmentes büntetőeljárást, ítélkezést sem.

A kriminalisztikai - itt most éppen nem részletezett - monográfiák többé-kevésbé átfedést mutatnak a büntető eljárásjoghoz kötődő tudományos művekhez. Így némelyik mindkét piramisban szerepelhet és szerepel is. Ennek kapcsán, e tényre alapozva megvallom, hogy ösztönzöm a tanítványainkat, doktoranduszainkat, tudományos kutatókat arra, hogy egy-egy céltéma esetében azt világítsák meg, vizsgálják meg mindkét diszciplína szemszögéből, hiszen a tény-és jogkérdés egymás utáni, szukcesszív (lépegető) evidencia.

3. A büntető eljárásjogi aktuális piramis modell

Az Ünnepeltre tekintettel 2019-ben is áttekintettem a magyar büntető eljárásjog tudományának elmúlt hetven éves monografikus termését, amelyet egy hatszintű piramis modellben helyeztem el. Az 1959 és 2019 között született monográfiák alkotják az egyes építőköveket; a "felépítés" után pedig feltüntetjük a citált szerzőket és műveiket is.

Itt jegyzem meg, hogy a piramis ábrában szerzők és témák, illetve az átfogó művek kiadásának éve szerint is végeztem jelölést, csoportosítást. Ahol nem szerepel név/dátum, azok az "építőkövek", azok a témafeldolgozások - legjobb tudomásom szerint - még hiányoznak a hazai szakirodalomból, azoknak nincs olyan tudományos vizsgálatuk, amely monografikus formában megjelent volna. ("fehér foltok")

Egy-egy kötet (és így szerzőjük, köztük Farkas Ákos is) több építőkockánál is megjelenhet és meg is jelenik, miután a tartalmuk is többirányú. Az elméleti piramis egyes szintjeit - felfogásom szerint - az alábbiak alkotják, alulról felfelé haladva.

I. ALAPELVEK

II. ALANYOK (hatóságok és személyek)

III. BIZONYÍTÁS

IV. KÉNYSZERINTÉZKEDÉSEK

V. KÜLÖN(LEGES) ELJÁRÁSOK

VI. EURÓPAI UNIÓN BELÜLI BŰNÜGYI EGYÜTTMŰKÖDÉS (JOGHARMONIZÁCIÓ)

3.1. Alapelvek. A piramis legalsó, legnagyobb kiterjedésű részét, az alapját, a büntető eljárásjog masszív talapzatát, amelyekre a modern, civilizált világban

- 272/273 -

mindenkor építeni lehetett, és építeni kell a jelenben és a jövőben is az alapelvek adják meg.

Ezek jelenleg Magyarországon kimondva vagy kimondatlanul (törvényben rögzítve vagy anélkül) a következők értelmezésem szerint:

- az eljárási feladatok megoszlása (helyesen megosztása), független bíróság (Bárd 1987, Fantoly 2012, Bado 2017)

- a bíróság eljárásának alapja (Király 1972, Bárd 1987)

- jog a bíróság eljárásához és a jogorvoslati jog (Nagy 1960, Cséka 1985)

- a bizonyítási teher

- a védelem joga (Király 1962, Fenyvesi 2002)

- a hivatalból való eljárás (Bárd 1987)

- az ártatlanság vélelme

- az önvádra kötelezés tilalma

- a(z anya)nyelvhasználat joga

- a büntetőjogi felelősség önálló elbírálása (Király 1972)

- nyilvánosság

- közvetlenség

- szóbeliség

- személyi szabadság és más alapvető jogok (emberi jogok) tiszteletben tartása (Róth 2000, Herke 2002)

- szabad bizonyítás

- súlyosítási tilalom (Herke 2010)

- tisztességes eljárás (Bárd 2007, Hack 2008, Csák 2016)

- (ténymegállapítás, hatékonyság, szakaszosság/nyomozás-vádemelés- tárgyalás/, határozatok) (Cséka 1968, Szabóné 1966, Szabóné 1970, Barna 1971, Nagy 1974, Szabóné 1985, Farkas 2002, Bócz 2006, Dobrocsi 2012, Fantoly 2013, Háger 2018)

3.2. Alanyok. Értem ez alatt mind a hatóságokat, mind az eljárás összes alanyát (fő-és mellékszemélyét).

Ide tartoznak jelenleg:

- bíróság (nyomozási bíró)

- ügyészség (Róth 2015)

- nyomozó hatóságok (rendőrség, vám-és pénzügyőrség, nemzetbiztonsági szervek)

- terhelt (Tóth M. 1988)

- védő (Király 1962, Fenyvesi 2002, Bérces 2012)

- sértett (magánvádló-pótmagánvádló-magánfél) (Kratochwill 1990, Kiss 2018)

- segítők

3.3. Bizonyítás. Itt a bizonyítás és a bizonyítékok építőkockái teszik ki a piramis harmadik szintjét, nevezetesen:

- bizonyítás, bizonyítékok (Gödöny 1968, Katona 1977, Tremmel 2006, Gácsi 2016)

- 273/274 -

- tanú (vallomás, tanúvédelem) (Kertész 1965, Nagy 1966, Elek 2008, Szabó K. 2012)

- szakértő (szakértői vélemény) (Székely 1967, Erdei 1987, Máté 2017, Kármán 2018, Orbán 2018, Nogel 2018)

- tárgyi bizonyítási eszköz (Katona 1965, Kertész 1972)

- okirat

- "titkos" bizonyítékok (titkos adatgyűjtés és adatszerzés) (Kis 2011, Mészáros 2011, Bejczi 2012)

- terhelti vallomás (Kertész 1965, Tóth 1988)

- szemle (Pusztai 1977, Gárdonyi 2017)

- helyszíni kihallgatás (helyszínelés) (érinti Pusztai 1977)

- bizonyítási kísérlet (érinti Pusztai 1977)

- felismerésre bemutatás (folyamatban van Fenyvesi által)

- szembesítés (Fenyvesi 2008)

- poligráf (Budaházi 2014)

- szagazonosítás (Horváth 2018)

- (perbeszédek, mintegy a bizonyítási szakasz befejezéseként) (Tremmel 1993, Tremmel 2014)

3.4. Kényszerintézkedések. A kényszerintézkedések köre igazodik a korábbi (1998. XIX. tv) és a hatályos (2017. XC.), részben eltérő elnevezéseket adó Be.-ben megjelöltekhez:

- őrizet, előzetes letartóztatás (házi őrizet, lakhelyelhagyási tilalom /bűnügyi felügyelet/, óvadék) (Róth 2000, Herke 2002)

- ideiglenes kényszergyógykezelés,

- távoltartás (Tóth A. 2015)

- (ház)kutatás, motozás, lefoglalás

- zár alá vétel, biztosítási intézkedés, számítástechnikai rendszer útján rögzített adatok megőrzésére kötelezés

- eljárási rend biztosítása (rendbírság, elővezetés, testi kényszer alkalmazása)

3.5. Külön és különleges eljárások. A külön eljárások tagoltsága ideális a jogtudomány művelői számára, amibe beletartozónak vélem elméleti alapon a közvetítői, mint speciális eljárási formát is. A különleges eljárásokon belül önálló intézményeket találhatunk, ám - talán - összességükben is alkalmasak monografikus feldolgozásra.

Látásom szerint tehát ide, az ötödik szintre tartoznak az alábbiak:

- közvetítői eljárás (mint speciális eljárási formaként ide tartozónak vélem, Herke 2008, Nagy A. 2008, Pápai-Tarr 2012)[2]

- fiatalkorúak elleni eljárás

- katonai eljárás (Kardos 2003, Hautzinger 2010 és 2011)

- (pót)magánvádas eljárás (Tremmel1985)

- 274/275 -

- bíróság elé állítás (SZABÓNÉ 1970, Herke 2008, Nagy A. 2008, Pápai-Tarr 2012)

- eljárás a távollevő terhelttel szemben (Herke 2008, Nagy A. 2008, Pápai- Tarr 2012)

- lemondás a tárgyalásról (Herke 2008, Nagy A. 2008, Pápai-Tarr 2012)

- tárgyalás mellőzése (Szabóné 1970, Herke 2008, Nagy A. 2008, Pápai-Tarr 2012)

- eljárás a mentességet élvező személyek ügyében (Herke 2008, Polt 2010)

- különleges eljárások (kártalanítás /Herke 2002/, biztosíték, kegyelmi).

3.6. Európai Unión belüli bűnügyi együttműködés (jogharmonizáció). Korunk új, módosított irodalmi idézete "Vigyázó szemetek az EU-ra vessétek", vagy büntető eljárásjogi aspektusból, "Vigyázó szemetek Strasbourgra vessétek" alapján olyan monográfiák képezik a piramis csúcsát alkotó kősort, amelyek hatnak az alattuk levő intézményekre (építőkövekre), ugyanakkor szilárd alapjait a hazai szabályok, illetve jelen értelmezésben a hazai kötetek képezik.

- európai bűnügyi integráció (Karsai 2004, Ligeti 2004, Nyitrai 2006)

- nemzetközi bűnügyi együttműködés (jogsegély, bizonyítás) (Wiener 1993, Farkas 2001, Nyitrai 2002, Holé 2008, Jánosi 2012, Törő 2013)

- előzetes döntéshozatali eljárás (Blutman 2003)

- ECHR (EJEB) döntések (Bárd 2007)

A piramismodellben hivatkozott monográfiák, jegyzetek, vagyis az építőkockák az alábbiak:

- Badó Attila: A bírói függetlenség egyes garanciális elemeinek összehasonlító vizsgálata. MTA doktori értekezés, Budapest, 2017.

- Barna Péter: A bűnüldözés elvi kérdései. KJK, Budapest, 1971.

- Bárd Károly: A büntető-hatalom megoszlásának buktatói. Értékelés a bírósági tárgyalás jövőjéről. KJK, Budapest 1987.

- Bárd Károly: Emberi jogok és büntető igazságszolgáltatás Európában. Magyar Hivatalos Közlönykiadó, Budapest, 2007.

- Bejczi Alexa: Titkos információgyűjtés vs. jogállam. PhD. értekezés, Budapest, 2012.

- Bérces Viktor: A védői szerepkör értelmezésének kérdései - különös tekintettel a büntetőbíróság előtti eljárásokra. PhD. értekezés, Budapest, 2012.

- Bócz Endre: Büntetőeljárási jogunk kalandjai. Magyar Hivatalos Közlönykiadó, Budapest, 2006.

- Blutman László: Az előzetes döntéshozatal. KJK Kerszöv Kiadó, Budapest, 2003.

- Budaházi Árpád: Poligráf. Műszeres vallomásellenőrzés bűnügyekben. NKE Szolgáltató Kft, Budapest, 2014.

- 275/276 -

- Dobrocsi Szilvia: A magyar büntetőeljárás korszerűsítésének kísérlete: a jogi személyek elleni eljárás, a közvetítés és a távoltartás. PhD. értekezés, Budapest, 2012.

- Csák Zsolt: A terhelt távollétében lefolytatható egyes eljárások megítélése az eljárási szabálysértések és a tisztességes eljárás tükrében. PhD. értekezés, Pécs, 2016.

- Cséka Ervin: A büntető ténymegállapítás elméleti alapjai. KJK, Budapest, 1968.

- Cséka Ervin: A büntető jogorvoslatok tana. KJK, Budapest, 1985.

- Elek Balázs: A vallomás befolyásolása a büntetőeljárásban. Tóth Kft. Debrecen, 2008.

- Erdei Árpád: Tény és jog a szakvéleményben. KJK, Budapest 1987.

- Fenyvesi Csaba: A védőügyvéd. Dialóg-Campus Kiadó, Budapest-Pécs, 2002.

- Fantoly Zsanett: A büntető tárgyalási rendszerek sajátosságai és a büntetőeljárás hatékonysága. HVG-ORAC Kiadó, Budapest, 2012.

- Farkas Ákos: Büntetőjogi együttműködés az Európai Unióban. Osiris, Budapest, 2001.

- Farkas Ákos: A falra akasztott nádpálca. Osiris Kiadó, Budapest, 2002.

- Gácsi Anett: A jogellenesen megszerzett bizonyítékok értékelése a büntetőeljárásban. Iurisperitus Kiadó, Szeged, 2016.

- Gárdonyi Gergely: A szemle szerepe a hazai büntetőeljárásban. PhD. értekezés, Győr, 2017.

- Gödöny József: Bizonyítás a nyomozásban. KJK, Budapest, 1968.

- Hack Péter: A büntetőhatalom függetlensége és számonkérhetősége. Magyar Közlöny Lap- és Könyvkiadó, Budapest, 2008.

- Hautzinger Zoltán: A katonai büntetőjog rendszertana. And Anna, Pécs, 2010.

- Hautzinger Zoltán: A katonai büntető eljárásjog fejlesztési irányai. Dialóg Campus Kiadó, Budapest-Pécs, 2011.

- Háger Tamás: A tényállás megalapozottsága a büntetőperben. PhD értekezés, Debrecen, 2018.

- Herke Csongor: A letartóztatás. Dialóg Campus Kiadó, Budapest-Pécs, 2002.

- Herke Csongor: Megállapodások a büntetőperben. Szerzői kiadás, Pécs, 2008.

- Herke Csongor: Súlyosítási tilalom a büntetőeljárásban. PTE ÁJK, Pécs, 2010.

- Holé Katalin: Europol és jogállam. Magyar Közlöny Lap- és Könyvkiadó, Budapest, 2008.

- Horváth Orsolya: Kereső és azonosító kutyák kriminalisztikai alkalmazása. PhD értekezés, Pécs, 2018.

- Jánosi Andrea: A szabad mozgás büntető eljárásjogi aspektusai az Európai Unióban, különös tekintettel a bizonyítás kérdésére. PhD értekezés, Miskolc, 2012.

- Kardos Sándor: A magyar katonai büntetőjog múltja és jelene. PhD értekezés, Miskolc, 2003.

- Karsai Krisztina: Az európai büntetőjogi integráció alapkérdései. KJK-Kerszöv, Budapest, 2004.

- 276/277 -

- Kármán Gabriella: A kriminalisztikai szakértői bizonyítás. ELTE, Budapest, 2018.

- Kiss Anna: A sértett szerepe a büntetőeljárásban. OKRI, Budapest, 2018.

- Kratochwill Ferenc: A sértett jogi helyzete a magyar büntetőeljárási jogban. ELTE ÁJK, Budapest, 1990.

- Katona Géza: A nyomok azonosítási vizsgálata. KJK, Budapest, 1965.

- Katona Géza: Bizonyítási eszközök a XVIII-XIX. században. (A kriminalisztika magyarországi előzményei). Budapest, 1977.

- Kertész Imre: A kihallgatási taktika lélektani alapjai. Budapest, 1965.

- Kertész Imre: A tárgyi bizonyítékok elmélete a büntetőeljárási jog és a kriminalisztika tudományában. KJK, Budapest 1972.

- Király Tibor: A védelem és a védő a büntető ügyekben. KJK, Budapest, 1962.

- Király Tibor: Büntetőítélet a jog határán. (Tanulmány a perbeli igazságról és valószínűségről). KJK, Budapest, 1972.

- Kis László: A titkos adatgyűjtés szerepe a büntetőeljárásban, különös tekintettel az Európai Unió keretében folytatott együttműködésre. PhD értekezés, Miskolc, 2011.

- Ligeti Katalin: Büntetőjog és bűnügyi együttműködés az Európai Unióban. KJK-Kerszöv, Budapest, 2004.

- Máté István: Az igazságügyi informatikus szakértő a büntetőeljárásban. PhD értekezés, Pécs, 2017.

- Mészáros Bence: A fedett nyomozó alkalmazásának kérdései büntető eljárásjogi és kriminalisztikai szempontból. PhD értekezés, Pécs, 2011.

- M. Nyitrai Péter: Nemzetközi bűnügyi jogsegély Európában. KJK-Kerszöv, Budapest, 2002.

- M. Nyitrai Péter: Nemzetközi és európai büntetőjog. Osiris Kiadó, Budapest, 2006.

- Nagy Anita: Büntetőeljárást gyorsító rendelkezések az Emberi Jogi Európai Egyezményben az Európa Tanács Miniszteri Bizottságának ajánlásaiban, az Európai Unióban és a hazai jogalkotásban. Bíbor Kiadó, Miskolc, 2008.

- Nagy Lajos: Fellebbezés a büntetőperben. KJK, Budapest, 1960.

- Nagy Lajos: Tanúbizonyítás a büntetőperben. KJK, Budapest, 1966.

- Nagy Lajos: Ítélet a büntetőperben. KJK, Budapest, 1974.

- Nogel Mónika: Az igazságügyi szakértői vélemények hiteltérdemlősége a büntetőeljárásban. PhD értekezés, Pécs, 2018.

- Orbán József: Bayes-hálók a bűnügyekben. PhD értekezés, Pécs, 2018.

- Pápai-Tarr Ágnes: A büntetőeljárás gyorsításáról. Gondolat Kiadó, Budapest, 2012.

- Polt Péter: Áldás vagy átok. (A parlamenti mentelmi jog). Magyar Közlöny Lap- és Könyvkiadó, Budapest, 2010.

- Pusztai László: Szemle a büntető eljárásban. KJK, Budapest, 1977.

- Róth Erika: Az elítélés előtti fogvatartás dilemmái. Osiris, Budapest, 2000.

- Róth Erika: Az ügyész diszkrecionális jogköre. Miskolci Egyetemi Kiadó, Miskolc, 2015.

- 277/278 -

- Szabó Krisztián: Tanúvédelem a magyar büntetőeljárásban. HVG-ORAC, Budapest, 2012.

- Szabóné Nagy Teréz: A büntetőeljárási rendszer alapjai. KJK, Budapest, 1966.

- Szabóné Nagy Teréz: A büntető eljárás egyszerűsítése. KJK, Budapest, 1970.

- Szabóné Nagy Teréz: A büntető igazságszolgáltatás hatékonysága. KJK, Budapest, 1985.

- Székely János: A szakértő szerepe és felelőssége a büntető eljárásban. KJK, Budapest, 1959.

- Székely János: Szakértők az igazságszolgáltatásban. KJK, Budapest, 1967.

- Tóth Andrea Noémi: A távoltartás jogintézménye. PhD értekezés, Debrecen, 2015.

- Tóth Mihály: A terhelt védekezési szabadságának tartalma és konfliktusai, különösen a nyomozásban. Kandidátusi értekezés. Budapest, 1988.

- Törő Andrea: Bizonyíték-transzfer az európai bűnügyi együttműködésben. PhD értekezés, Szeged, 2013.

- Tremmel Flórián: Igazságügyi retorika. JPTE, Pécs, 1993.

- Tremmel Flórián: Magánvád. KJK, Budapest, 1985.

- Tremmel Flórián: Bizonyítékok a büntetőeljárásban. Dialóg-Campus Kiadó, Budapest-Pécs, 2006.

- Tremmel Flórián: Retorika és igazságszolgáltatás. Dialóg Campus Kiadó, Budapest-Pécs, 2014.

- Wiener A. Imre: Nemzetközi bűnügyi jogsegély. KJK, MTA, Budapest, 1993.

4. A magyar büntető eljárásjog tudomány piramis-modellje (1959-2019. közötti monográfiák alapján)

A szintek:

I. ALAPELVEK; II. ALANYOK;

III. BIZONYÍTÁS;

IV. KÉNYSZERINTÉZKEDÉSEK;

V. KÜLÖN(LEGES) ELJÁRÁSOK;

VI. EURÓPAI UNIÓN BELÜLI BŰNÜGYI EGYÜTTMŰKÖDÉS (JOG-HARMONIZÁCIÓ)

5. Sommázat

A piramis ábrából láthatók azok a fehér foltok, amelyekről nem született még monográfia, köztük például a kriminalisztikával mélységében dolgozó nyomozó hatóságokról és az azzal egyre többet foglalkozó bíróság jogállásáról. Nincs tudományos feldolgozás a nyomozásokban nap, mint nap szereplő okiratokról mint bizonyítékokról és a kriminalisták által széles körben alkalmazott kutatásokról (házkutatás, motozás, stb.). Az alapelvek körében hasznos lenne a bizonyításhoz kapcsolódó "onus probandi"-ról, a bizonyítási teherről vagy a szabad bizonyítás elvéről, karöltve az önvádra kötelezés tilalmával, az alanyoknál a fiatalkorúakról értekezni. Tendenciájában jól érzékelhető az európai kitekintés erősödése, amely -figyelemmel a bűnügyi területű nemzetköziesedésre - üdvözlendő jelenség. Csak remélni tudom, hogy tanulmányom és az Ünnepelt munkássága is ösztönző erőt nyújt a többi "fehér folt" kitöltésére mind az elméleti, mind a gyakorlati szakemberek számára. ■

JEGYZETEK

[1] Lásd erről részletesebben a szerző tollából: A kriminalisztika tendenciái. Dialóg Campus Kiadó, Budapest-Pécs, 2014, 2017.

[2] Itt jegyzem meg, hogy Barabás A. Tünde: Börtön helyett egyezség c. műve inkább anyagi jogi-kriminológiai aspektusú feldolgozása a témának. KJK, Budapest, 2004.