1. Jakab Nóra számos résztanulmányt követően két komoly monográfiát írva összegezte azon kutatásainak eredményeit, amelyek a fogyatékossággal élő emberek polgári jogi és munkajogi jogalanyiságának új szemléletével függnek össze. "Az intellektuális és pszichoszociális fogyatékossággal élő emberek cselekvőképességéről" 2013-ban megjelent munkája az e körhöz tartozó nagykorú egyének cselekvő- és döntőképességének polgári jogi vonatkozásairól szól, míg a 2014-ben megjelent kötete a munkavállalói jogalanyiság munkajogi és szociális kérdéseit tartalmazza az ilyen jellegű munkavállalókra, valamint az egészségkárosodás miatt megváltozott munkaképességű dolgozókra összpontosítva. A két kötet az általános és a különös viszonyában és mind a két témakört érintő reformfolyamatok tekintetében is szervesen kapcsolódik egymáshoz. A 2013-ban megjelent könyv hagyományosan a cselekvőképtelennek vagy korlátozottan cselekvőképesnek minősített személyek jogi helyzetét érintő polgári jogi intézmények szabályozásával és átfogó reformkérdéseivel foglalkozik, aminek családjogi, szociális és munkajogi következményei is vannak. Ez utóbbi következményekkel foglalkozik a másodikként megjelent könyv, miközben a munkavállalói jogalanyiság legújabb általános jogelméleti irányvonalait is kritikai elemzés mellett mutatja be.
2. "A margón, és azon túl..." főcímen 2013-ban megjelent kötetben, a szerző a cselekvőképesség hagyományos polgári jogi intézményének szabályozását egy viszonylag új keletű elméleti koncepcióval kívánja felváltani. Ennek lényege szerint az intellektuális és pszichoszociális fogyatékossággal élő természetes személyek - akik a hagyományos polgári jog értelmében súlyosabb esetben cselekvőképtelennek, enyhébb esetben korlátozottan cselekvőképesnek minősülnek - esetében meg kell változtatni azt a szemléletet, mely szerint döntésüket a jogi forgalomban a teljesen cselekvőképteleneknél "ex lege" gondnoktól származó helyettes döntés pótolhatja, a korlátozottan cselekvőképesek döntését pedig ugyancsak "ex lege" gondnoki hozzájárulási döntés kiegészíti. Ez az új, ma már nemcsak a kontinentális európai, hanem az európai transzatlanti angolszász jogrendszerek jelentős részében is uralkodóvá vált az a szemlélet, hogy a teljesen cselekvőképtelenné történő nyilvánítást és a vele együtt járó saját döntési jogosultság elvonását meg kell szüntetni és a korlátozottan cselekvőképesekkel együttes elbírálású főszabályként az ún. "támogatott döntéshozatal" intézményét lenne szükséges bevezetni és alkalmazni. Ezt a szemléletet fogadta el jelentős részben a 2012. évi V. törvénnyel hatályba lépett új Polgári Törvénykönyv, amely ennek megfelelően lehetővé teszi az alternatív megoldás alkalmazását. Bár a teljesen cselekvőképtelenné történő nyilvánítást és a vele együtt járó saját döntési jogosultság elvonását, vagyis a cselekvőképességet kizáró gondnokság alá helyezést - miként eme irányzat radikális képviselői szerették volna - nem szünteti meg, de az eddig korlátozottan cselekvőképesnek minősítettek esetében a gondnokság alá helyezés helyett lehetővé tette az ún. "támogatott döntéshozatal" alkalmazását. Ráadásul az új Ptk. a cselekvőképességet korlátozó gondnokság alá helyezésnek kétféle formáját vezette be, úgy mint a cselekvőképességet teljesen és a csak részlegesen korlátozó formáját. Ez utóbbinál, amire nem terjed ki a gondnokság alá helyezés, ott a gondnokolt szabadon köthet jogügyletet. Ezzel az új Ptk. - miként a szerző utal rá - eleget tett a "Fogyatékos Személyek Jogairól Szóló" 2006. évi ENSZ Egyezmény 12. "magcikkelye" követelményeinek.
3. Míg a szerző "A margón és azon túl..." c. első könyvében a kérdést elsődlegesen a polgári jog szempontjai szerint vizsgálja, addig "A munkavállalói jogalanyiság munkajogi és szociális kérdései, különös tekintettel a megváltozott munkaképességű és fogyatékos személyekre" c. második könyvben eme új irányvonalnak a problémáit a munkajogra összpontosítja, amelyek alapvetően kihatnak a fogyatékosok egzisztenciális életfeltételeire.
Míg "A margón és azon túl..." c. könyvéven a szerző a fogyatékossággal élők döntés-elősegítésének általános jogi kérdéseivel foglalkozik elsősorban a polgári jogra összpontosítva, addig a megváltozott munkaképességű
- 149/150 -
és a fogyatékos munkavállalókra kihegyezett munkavállalói jogalanyiság munka- és szociális jogi monográfiájában a munkát végző vagy potenciálisan munkára képes fogyatékos emberek jogi problémáira és az őket védő intézményekre, valamint szabályokra koncentrál. Ennek kapcsán e művében Jakab Nóra a munkát végző fogyatékos és megváltozott munkaképességű emberekre mintegy adaptálja mindazt, amit "A margón és azon túl..." c. munkájában általánosságban, minden fogyatékos emberre vonatkozóan elmondott.
Jakab Nóra a munkavállalói jogalanyiság munkajogi és szociális jogi kérdéseiről szóló könyve a munkaviszonyra vonatkozó általános munkajogi elméleteken kívül erőteljesen koncentrál a fogyatékos és a megváltozott munkaképességű emberek munkajogi helyzetére és foglalkoztatásuk elősegítésének módjaira, eszközeire. Az elméleti szempontból is igen tartalmas bevezetést követően három részre osztva tárgyalja igen színvonalasan és elmélyült elemzés mellett ezeket a problémákat.
4. A szerző a "Bevezetésben" olyan igen lényeges társadalmi és munkaszociológiai jelenségekre hívja fel a figyelmet, mint a munkaviszony és ennek következtében a munkavállalói jogalanyiság fellazulása és kiszélesedése, amelyben a munkajogviszonynál szélesebb foglalkoztatási jogviszonyok, mint amilyen az önfoglalkoztatás, valamint a tartós vállalkozás vagy megbízás jelenik meg. Egyre erőteljesebbé vált a "menekülés a munkajogból" a polgári jogi foglalkoztatási formák felé és egyre bizonytalanabbá vált a munkajogi státusz. Ezenkívül pedig a szociális olló is jelentős mértékben kinyílt, mert egyre zsugorodik a nagy jövedelemmel rendelkező, kevés munkával megterheltek köre, és egyre növekszik azoknak a köre, akik igen alacsony bérért igen keményen, megterhelő módon kénytelenek dolgozni. Emellett pedig növekszik azoknak a köre is, akik egyre tartósabban vagy véglegesen kiesnek a munka világából. Az is egy aggasztó jelenség, hogy egyre növekszik azoknak a köre, akik testi, mentális vagy magatartásbeli, illetőleg pszichoszociális zavarok miatt nem, vagy csak nehezen integrálhatók a munkavilágába. A szerző a könyvében erre a körre és ezek foglalkoztatási problémának a megoldására is komoly hangsúlyt helyez.
Ezzel összefüggésben a szerző utal arra, hogy a munkavállalói képesség egyfelől a törvényi feltételeknek megfelelő képességet, másfelől pedig az adott munkakör betöltésére vonatkozó képességet jelenti. Ez az intellektuális és pszichoszociális fogyatékossággal élő, valamint megváltozott munkaképességű személyeknél speciálisan jelentkezik. E célcsoportnál Jakab Nóra megállapítása szerint az egyén egészségi állapotán és az abból eredő képességein kívül más személyes és környezeti tényezők is befolyásolják a munkaképességet. Ilyen befolyásoló körülmények és hatások szerinte a fogyatékosság társadalmi elfogadottságának a helyzete, a munkaerőpiaci körülmények, valamint az oktatási és képzési rendszer fejlettsége.
A Jogkódex-előfizetéséhez tartozó felhasználónévvel és jelszóval is be tud jelentkezni.
Az ORAC Kiadó előfizetéses folyóiratainak „valós idejű” (a nyomtatott lapszámok megjelenésével egyidejű) eléréséhez kérjen ajánlatot a Szakcikk Adatbázis Plusz-ra!
Visszaugrás
