A szerzői jogról szóló törvény módosításának nyilvánosan elérhetővé tett tervezetében a jogalkotó egyértelműen módosítja a magáncélú másolás hatályos szabályozását. A módosítás következtében a magáncélra történő másolás csak abban az esetben lesz jogszerű, amennyiben jogszerű műpéldányról készül a másolat.
Bár a tervezet jogharmonizációs célú törvénymódosításokat tartalmaz, ez a konkrét rendelkezés nem tekinthető egyértelműen jogharmonizációs célúnak. Az indokolás alapján a módosítás célja a Szerzői Jogi Szakértő Testület e kérdésben született SzJSzT 17/06. számú szakértői véleményének törvényi szintre emelése.
A jogalkotó azonban meglehetősen ingoványos talajra lép akkor, amikor a magáncélú másolásra vonatkozó szabályozást ilyen irányban módosítani kívánja. Ha elfogadjuk az SzJSzT által képviselt álláspontot, miszerint a jogellenesen létrejött/elérhetővé tett másolatról történő másolatkészítés nem jogszerű, úgy ennek törvényi szintű kimondása, egyértelművé tétele valóban feltétlenül indokolt. A kérdés sokkal inkább az, hogy az SzJSzT által képviselt álláspont valóban "követendő"-e.
Bár a tervezet indokolása szerint számos szakirodalmi forrás képviseli ezt az álláspontot, talán ugyanennyi, ha nem több forrás osztja ennek az ellenkezőjét is. A vonatkozó nemzetközi egyezmények és az Infosoc irányelv (2001/29/EK irányelv) lehetőséget biztosítanak a tagállamok számára, hogy a szerző kizárólagos jogai alól kivételeket állapítsanak meg - ilyen lehetőség például a magáncélú másolás engedése, engedélyezése. Ilyen esetben érvényesülnie kell azonban az ún. "háromlépcsős" tesztnek (a Berni Uniós Egyezmény alapján): az ilyen szabad felhasználásra csak különleges esetben van lehetőség; nem állhat ellentétben a mű rendes felhasználásával; valamint indokolatlanul nem károsíthatja a szerzői jog jogosultjának jogos érdekeit.
A teszt értelmezésében különböző álláspontok alakultak ki a jogirodalomban, de a jogalkalmazás során is nehézségekbe ütközik a szabad felhasználások, különösen épp a magáncélú másolatkészítés megítélése. Az egyik álláspont szerint a magáncélú másolás megfelel a teszt lépcsőinek akkor is, ha a másolat forrása nem jogszerű, más szerzők véleménye alapján azonban már az első lépcsőnek sem felel meg a szabad felhasználás e formája abban az esetben, ha nem legális forrásról készül másolat. Ez utóbbi álláspontot képviseli többek között a Szerzői Jogi Szakértői Testület, valamint az International Intellectual Property Alliance (IIPA). Leegyszerűsítve azt mondhatjuk: a különböző álláspontok a szabad felhasználások általános elvei által teremtett egyensúly két oldalán találhatók (mi tekinthető indokolt és indokolatlan sérelemnek, különlegesen méltányolható-e a közérdek oldalán felmerülő igény stb.).
Európai tükör alapján elsősorban Németország szabályozása az, amely közel áll a "magáncélú másolatot csak jogtiszta forrásból" megközelítéshez, ugyanis a német szerzői jogi törvény alapján nem minősül magáncélú másolásnak 2003 óta, ha a másolat nyilvánvalóan jogellenes példányról készül. A tilalom azonban még itt is csak nyilvánvalóan jogellenes példányok esetében merült fel, nem általánosan minden jogellenes forráspéldány esetén. Svájcban hasonló alapon nyugvó rendelkezést kívántak bevezetni, de azt később elvetették. Franciaországban pedig több bírósági ítélet is kimondta, hogy a peer-to-peer típusú rendszerekben való "letöltés" megfelel a magáncélú másolat készítés követelményeinek. Legalábbis kétséges tehát, hogy a magáncélú másolás jogszerűsége az európai országok gyakorlata alapján a forrás jogellenes volta alapján határolható-e el.
2005-ben Franciaországban más megközelítést próbáltak keresztülvinni a peer-to-peer rendszerek kezelésére. A közel nyolcmillió peer-to-peer felhasználó által a szerzőknek okozott érdeksérelmet egy díjjal kompenzálták volna, amely révén a felhasználókat "általános engedéllyel" jogosították volna. A tervezet alapján az internet szolgáltatók szedték volna az öt-hét euró körüli összegre tervezett díjat, így a felhasználók legálisan tölthettek volna le ("download") és oszthattak volna meg ("share") zeneszámokat peer-to-peer rendszereken. (A javaslat a filmek megosztására nem terjedt ki.) Hasonló elgondolás Magyarországon is felmerült, azonban a javaslatot itthon is elvetették.
A Jogkódex-előfizetéséhez tartozó felhasználónévvel és jelszóval is be tud jelentkezni.
Az ORAC Kiadó előfizetéses folyóiratainak „valós idejű” (a nyomtatott lapszámok megjelenésével egyidejű) eléréséhez kérjen ajánlatot a Szakcikk Adatbázis Plusz-ra!
Visszaugrás
