A felgyorsult globalizáció hatása Magyarország gazdasági, politikai és társadalmi életének egyre mélyebb rétegeire terjed ki. Az Európai Unió - amely felé Magyarország törekszik - a globalizáció egyik aktív résztvevője.
Soha nem látott méretű és intenzitású verseny zajlik a globális cégek között és ez új társadalmi, politikai kihívások elé állítja a kormányokat is. A globalizáció folyamatában előrevetíthető folyamat feltehetően nem igényli sem a nemzetállami, sem a föderális szuverenitás politikai kérdéseinek elrendezését, mivel az érintett országok kormányai megvalósítják a liberalizációt, a privatizációt a deregulációt, és a globális gazdasági folyamatok szabad utat kapnak. A globalizálódás során kialakult túlzott mértékű versenynek negatív hatásai vannak, így például a verseny a technikai rendszerekre és eszközökre összpontosul, a rövid távú megtérülési költségeket állítja a középpontba, csökkenti a nemzeti piacok jelentőségét, növeli a regionális egyenlőtlenségeket, hozzájárul a környezet nagy mértékű leromlásához, egyes régiók, népek kirekesztéséhez, elszegényítéséhez, csökkenti az állami szervek és képviseleti demokráciáknak a gazdasági folyamatokat befolyásoló képességét. Ezek a folyamatok az előttünk álló években is folytatódni fognak és Magyarországnak részt kell vennie e folyamatokban, mivel e nélkül nem lehet hatékony a termelésünk, és nem növekedhet a versenyképességünk sem. E piacgazdasággá történő átalakulás során az előttünk álló cél - az Uniós tagság - ismeretében rövid idő alatt kell végigjárnunk azt a fejlődési pályát, amelyet a fejlett piacgazdasággal rendelkező országok hosszú évek alatt építettek fel. Számunkra az időhiány és egyes intézmények időközbeni elavultsága miatt felgyorsított fejlődésre van szükség, melynek a hiba lehetőségei is nagyobbak.1
A jogalkotó ilyen körülmények között kell, hogy megalkossa azt a nemzeti alapkódexet, ami - feltehetően több évtizedig - alkalmas kell legyen a jogbiztonság mellett a nemzeti érdekek biztosítására.
1. Az Alkotmány 9. § (2) bekezdése mondja ki, hogy a Magyar Köztársaság elismeri és támogatja a vállalkozás jogát és a gazdasági verseny szabadságát. Ezt a tág megfogalmazást tekinthetjük kiindulási alapnak, mivel a törvényalkotónak ezt kell szem előtt tartania, amikor e területet szabályozni kívánja.
A "szabad vállalkozás" és "szabad verseny" valós szabadságát garantáló alkotmányos előírás korlátozását tartalmazza számos élő jogszabály, abból kiindulva, hogy mások azonos jogainak tiszteletben tartása mellett lehet csak jogszerűen gyakorolni az alkotmányos jogokat.
A gazdasági versenyben résztvevő vállalkozások a versenypiacon találkoznak, ahol a ma működő piacgazdaság körülményei között magánérdekeik ütköznek egyrészt egymással, másrészt a köz érdekeivel. Az államnak a közérdek védelmében kell beavatkoznia. A beavatkozás történhet jogszabályokon keresztül, hatósági engedélyezési eljárás előírásával, gazdaságpolitikai eszközökkel, egyes területek kiemelt támogatásával, koncesszióba adással, adók emelésével, illetve eltörlésével és ezenkívül számtalan egyedi módon. Egyes esetekben az állami beavatkozás jó hatással lehet a piaci versenyre, más esetekben korlátozza vagy esetleg ki is zárja azt. Ez utóbbiak visszaszorítása elsődleges feladata az állam nevében döntést hozóknak. Erre a területre sem a polgári jognak, sem a versenyjognak nincs kihatása. A döntések meghozatala gazdaságpolitikai és egyéb politikai, hatalmi szempontok alapján történik.
2. Az Alkotmány 77. § (2) bekezdése úgy rendelkezik, hogy az Alkotmány és az alkotmányos jogszabályok a társadalom valamennyi szervezetére, minden állami szervre és állampolgárra egyaránt kötelezőek. Hasonlóan fogalmaz a Ptk. 1. § (1) bekezdése, ahol a törvény személyi hatályáról rendelkezik úgy, hogy a törvény az állampolgárok, valamint az állami, önkormányzati, gazdasági és társadalmi szervezetek, továbbá más személyek vagyoni és egyes személyi viszonyait szabályozza.
A tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról szóló 1996. évi LVII. tv. (továbbiakban: Tpvt.) személyi hatálya pedig kiterjed a természetes és a jogi személynek, valamint a jogi személyiség nélküli gazdasági társaságnak (a továbbiakban együtt: vállalkozás) a Magyar Köztársaság területén tanúsított piaci magatartására. A Tpvt. II. fejezetében szabályozott, a tisztességtelen verseny tilalmára és a III. fejezetében található, a fogyasztói döntések tisztességtelen befolyásolásának tilalmára vonatkozó rendelkezések kivételével nincs állampolgárokra, illetve államhatáron belülire leszűkítve. Tehát nincs állampolgárokra és államhatáron belülre leszűkítve. A Tpvt.-ben megfogalmazott piaci magatartás gazdasági tevékenység, amely szorosan összefügg vagyoni és egyes személyi viszonyokkal. A Ptk. 1. § (1) bekezdésében kimondja azt is, hogy a vagyoni és egyes személyi viszonyokat szabályozó más jogszabályokat - ha eltérően nem rendelkeznek - e törvénnyel összhangban, e törvény rendelkezéseire figyelemmel kell értelmezni. Az összhangot az új törvény szövegében is biztosítani kell, figyelemmel arra is, hogy az 1997. január 1-jén hatályba lépett Tpvt. exteritoriális hatályú, vagyis egyes esetekben kiterjed a vállalkozások külföldön tanúsított piaci magatartására is, ha annak piaci hatása a magyar piacon érvényesülhet.
1. A Ptk. - amely a polgári jognak, talán legfontosabb jogágunknak szabályait tartalmazza - egyes intézményei a római jog, a ius civile fogalmaira, intézményeire épülnek. A ius civile a polgári egyenlőség, szabadság és közösséggel szembeni kötelesség hármas elvi pillérén alapult. A jog rendjén minden fedhetetlen polgár egyenlő volt. Már az ókori Rómában létezett a mai versenyjogban is megtalálható monopóliumokkal való visszaélés tilalma. Bár egyes versenytilalmak megjelentek különböző jogi szabályozásokban, az első magyar versenytörvény az 1923. évi V. törvény volt, mely a hagyományos tisztességtelen versenycselekmények teljes körét rendezése alá vonta. E szabályozás célját a törvény rögtön első szakaszában kimondta: "üzleti versenyt nem szabad az üzleti tisztességbe, vagy általában a jó erkölcsbe ütköző módon folytatni." Megállapíthatjuk elsőként, hogy sok fogalom jogosan alakult azonos tartalommal a polgári jog és a versenyjog területén a jogfejlődés során, így például a jó erkölcs, a jó hírnév, a közérdek, a jogos érdek, törvényes érdek, nyomós közérdek, különös méltánylást érdemlő magánérdek.
Vannak hasonló tartalmú fogalmai ma is a két törvénynek, így pl. a vállalkozás, a gazdálkodó szervezet, a tisztesség, a tisztességtelenség, üzleti tisztesség, fogyasztó megtévesztése szóhasználat értelmezése, melyeket hosszú évek során a gyakorlat alakított ki.
Vannak a versenytörvénynek speciális szavai, amelyek kívül esnek a polgári jog fogalmain, így például gazdasági verseny, versenytárs, versenyképesség, piactorzulás, piacszerkezet, érintett piac, gazdasági erőfölény, koncentráció, fúzió, kartell, bizalmi viszony stb.
A Jogkódex-előfizetéséhez tartozó felhasználónévvel és jelszóval is be tud jelentkezni.
Az ORAC Kiadó előfizetéses folyóiratainak „valós idejű” (a nyomtatott lapszámok megjelenésével egyidejű) eléréséhez kérjen ajánlatot a Szakcikk Adatbázis Plusz-ra!
Visszaugrás
