I. A Tanácskozás résztvevőit köszöntötte Dr. Gyarmathy Judit, az Országos Bírósági Hivatal (OBH) elnökhelyettese. Beszédében kiemelte a Polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény (új Pp.) alkalmazására való felkészülés fontosságát. Az OBH Képzési, Jogszabály-véleményezési és Igazgatási Főosztályai aktívan közreműködnek az új Pp. alkalmazására való zökkenőmentes átállásra való felkészülésben. Az OBH létrehozott egy munkacsoportot és hat tematikus témabizottságot, amelyek az új Pp. oktatásához szükséges e-learning tananyag elkészítését koordinálják; jelenleg a tananyag lektorálást követő utolsó átdolgozása folyik. Hamarosan sor kerül a "képzők képzésére", majd ezt követi a bírák felkészítése; fontos, hogy ebben a kollégiumvezetők segítsék őket. A tananyag készítése során számos értelmezési és gyakorlati probléma felmerült, a jogszabály-módosítást igénylő problémák orvoslásához szükséges jogalkotást az OBH elnöke kezdeményezni fogja. Ezzel párhuzamosan folyik az új Pp. hatálybalépéséhez szükséges módosításokkal kapcsolatos kodifikációs munka, amelynek során a megküldött jogszabály-tervezetek az OBH észrevételezi, amelyhez ez úton is kéri a kollégiumvezetők szakmai támogatását. Jelezte, hogy e jogszabály-módosítások - különösen a költségkedvezmények új rendszere, ha az állami előlegezés terhe a bíróságoknál marad - a bírósági költségvetést is érinteni fogják. Ezzel párhuzamosan folyik a közigazgatási perrendtartásról szóló 2017. évi I. törvény (Kp.) hatálybalépésére való felkészülés; ez várhatóan nagyon komoly szervezeti átalakításokat és többlet-létszámigényt fog jelenteni. A Gyulai Törvényszék bevonásával az új Pp. alapján kötelező nyomtatványok kidolgozása is zajlik, azok prototípusai elkészültek, jelenleg az OBH munkabizottsága előtt vannak, és a szükséges szabályzattervezetek kidolgozása is zajlik; hamarosan ezeket az anyagokat is véleményezésre kiadják a kollégiumoknak. Végül kérte, hogy a felkészülés során felmerülő akár szakmai, akár igazgatási problémákat bátran jelezzék az OBH illetékeseinek.
Előadta továbbá, hogy úgy tűnik: a bírósági szervezet európai uniós támogatást kap az elektronizációhoz, az anonimizálási folyamat fejlesztéséhez, az e-akta kialakításához, és az elektronikus iratbetekintés lehetőségének biztosításához.
Felhívta a figyelmet azokra a jogerős másodfokú határozatokra, amelyek szerint hatályon kívül helyezési oknak minősült, ha a pert olyan bíró tárgyalta, akinek az ügykörébe az ügyelosztási rend szerint az adott ügycsoport nem szerepelt. Ennek kapcsán felhívta a figyelmet az ügyek kiosztása körében a megfelelő koordináció fontosságára.
Kiemelte az Európai Jogi Szaktanácsadói Hálózat jelentőségét, utalt a regionális kollégiumok szerepére, a gazdasági-polgári regionális képzéssorozatra, illetve a bemutatóval egybekötött workshop alapú képzésre. A személyi állományban jelentős mértékű cserélődés tapasztalható, szerepük az, hogy uniós vonatkozású ügyekben segítsék a bírótársaikat, ennek érdekében megkétszerezték tárgyalási kedvezményüket. A nemzetközi kézbesítési szabályok fontossága kapcsán utalt arra, hogy a bíróságoknak esetenként milliós kártérítési összegeket kellett kifizetniük a kézbesítési szabályok megsértése miatt, az ügyelhúzódások hátterében is sokszor ez áll; a helyzetet azonban némiképp enyhítette a kézbesítési megbízott intézményének bevezetése.
Végül megköszönte a kollégiumvezetőknek az OBH programjaihoz nyújtott segítséget, és jó munkát kívánt a tanácskozás résztvevőinek.
II. A Tanácskozás résztvevői számára Dr. Virág Csaba, az OBH-ba beosztott bíró, az E-kódex Pp. Projekt szakmai vezetője számolt be az E-kódex Pp. Projekt állásáról.
III. A Tanácskozás résztvevői számára Dr. Pribula László, a Debreceni Ítélőtábla Polgári-Gazdasági Kollégiumának vezetője, Dr. Parlagi Mátyás, a Fővárosi Törvényszék Polgári Kollégiumának kollégiumvezető-helyettese, Dr. Kovács Helga Mariann, a Fővárosi Törvényszék tanácselnöke, Dr. Balogh Zoltán, a Kecskeméti Törvényszék Polgári-Gazdasági Kollégiumának vezetője, Dr. Orosz Árpád, Dr. Dzsula Marianna, a Debreceni Ítélőtábla bírája, az E-kódex Pp. Projekt Képzési Munkacsoport egyes témabizottságainak vezetői ismertették a témabizottságukat érintő új jogintézményeket, főbb koncepcionális változásokat és jogértelmezési kérdéseket.
IV. A Tanácskozás résztvevői meghallgatták Dr. Pribula László, a Debreceni Ítélőtábla Polgári-Gazdasági Kollégiumának vezetőjének "A közigazgatási jogkörben okozott kár érvényesíthetőségének eljárásjogi előfeltétele" című előadását, amelyben ismertette a közigazgatási jogkörben okozott károk megtérítése iránti igények érvényesítésének a polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény (a továbbiakban: Pp.), a közigazgatási perrendtartásról szóló 2017. évi I. törvény (a továbbiakban: Kp.), valamint az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvény (a továbbiakban: Ákr.) hatálybalépésével módosuló szabályait. Hangsúlyozta, hogy a Kp. és a Pp. olyan kompromisszumos megoldást vezet be, amely egyaránt lehetővé teszi az Ákr. és a Kp. megalkotása mögötti jogpolitikai célok, valamint a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (a továbbiakban: Ptk.) szabályozása mögött meghúzódó jogpolitikai cél figyelembevételét.
Az eljárási szabályozás mögött meghúzódó jogpolitikai szándék az volt, hogy a közigazgatási jogsértésről a közigazgatási ügyben eljáró bíróság döntsön a közigazgatási anyagi és eljárási jogi szabályok figyelembevételével, és vagyoni károk megtérítése esetén a közigazgatási ügyben eljárt bíróság jogerős döntése kösse a kártérítési perben eljáró bíróságot. Ez azonban nem jelenti azt, hogy a kártérítési ügyben eljáró polgári bíróságnak a Ptk. szabályai szerinti magánjogi jogellenességet minden esetben adottnak kell tételeznie. A kártérítés feltételeként továbbra is vizs-
- 1178/1179 -
gálandó a Ptk. 6:548. §-ában - és ez utóbbi norma önállótlansága miatt - a kártérítési felelősség közös szabályai körében írt feltételek, így a magánjogi jogellenesség, illetve az azt kizáró okok is. E megoldással érvényesülni látszik a magánjogi cél is: magánjogi jogvédelmet adni a károsultnak, ha kárát közigazgatási jogsértéssel okozták.
A megvalósult kompromisszumos megoldás esetén a helyes jogértelmezés tehát az, ha a Pp. 24. § (3) bekezdését a közigazgatási jogkörben okozott vagyoni kár megtérítése iránti per eljárásjogi előfeltételének (perakadályának) tekintjük. A közigazgatási ügyben eljárt bíróság jogsértést jogerősen rögzítő határozata (illetve annak ilyen tartalmú indokolása) hiányában a polgári ügyben eljáró bíróságnak a keresetet vissza kell utasítania [Pp. 176. § (1) bekezdés c) pont]. Ehhez képest eltérő, anyagi jogi jellegű szabályt tartalmaz a Ptk. 6:548. § (1) bekezdése mind a jogellenesség, mind a speciális jogorvoslati út tekintetében. Ezek nem teljesülése esetén a polgári ügyben eljáró bíróság a keresetet érdemben utasítja el.
Dr. Rozsnyai Krisztina, az ELTE ÁJK habilitált egyetemi docense, a Kp. megalkotásáért felelős miniszteri biztos hozzászólásában hangsúlyozta, hogy a közigazgatási jogkörben okozott kárért való felelősséget érintő kompromisszumos megoldás szándékolt volt. A Kp. megalkotásakor fontos célként fogalmazódott meg a közigazgatási szervek működése feletti bírói kontroll kiszélesítése. Ennek fontos lépcsője a közigazgatási bíráskodás polgári bíráskodástól elkülönült szabályanyagának rögzítése a közigazgatási aktus-felülvizsgálat specialitásainak figyelembevételével.
Dr. Sperka Kálmán, a Kúria Közigazgatási-Munkaügyi Kollégiumának tanácselnöke hozzászólásában kiemelte, hogy a közigazgatási bírák már régóta szembesültek azzal a problémával, hogy a közigazgatási szervek aktusainak megfelelő felülvizsgálata a polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény (a továbbiakban: régi Pp.) XX. Fejezete alapján nem végezhető el megfelelően. A közigazgatási szervek működése, illetve annak független kontrollja túlnőtt azon a kereten, amit a régi Pp. biztosított, a szabályozási hiátust a bírói gyakorlat igyekezett pótolni. Nagy szükség volt ezért egy önálló, a közigazgatási működés sajátosságait figyelembe vevő eljárási kódex megalkotására. A közigazgatási jogkörben okozott kár megtérítésének eljárási előkérdése is ezen a szemléletmódon alapul.
V. A Tanácskozás résztvevői megtárgyalták Dr. Szűcsné Dr. Vida Ágnes, a Nyíregyházi Törvényszék Gazdasági Kollégiumának vezetője által készített "A kényszertörlési eljárások gyakorlata" című vitaanyagot.
A vita eredményeként az alábbi többségi álláspontok alakultak ki:
1. Jogszabály-módosításra van szükség a felszámolási eljárás és a kényszertörlési eljárás viszonyának teljes körű rendezéséhez, hogy minden esetben egyértelmű legyen, melyik eljárást kell megszüntetni az eljárások párhuzamos megindulása esetén.
2. A Ctv. 118. § (3) bekezdésének alapján a felszámolási költségeket előreláthatóan fedező vagyontárgy bizonytalan fellelhetőség esetén is indokolt a kényszertörlési eljárás megszüntetése és a felszámolási eljárás kezdeményezése.
3. A Ctv. 118. §-ának (6) bekezdése alapján a fellelt vagyon tagok közötti felosztásáról rendelkező végzés rendelkező részében elegendő azt rögzíteni, hogy a cégbíróság a vagyontárgyat milyen arányban osztja fel a tagok között, de nem szükséges a számlát kezelő pénzintézetet a felosztott összegek kiutalására kötelezni.
4. A Ctv. 116. §-ának (2) bekezdése, illetve a Ctv. 9/C. §-ának szabályai együttesen alkalmazva nincsenek összhangban az Alaptörvénnyel, ezért indokolt lehet az eljárás felfüggesztése az Alkotmánybíróság határozatának meghozataláig. Az alkotmányossági vizsgálat lezárultáig azonban a Ctv. 116. §-ának (2) bekezdése, illetve a Ctv. 9/C. §-ának szabályai együttesen alkalmazása során figyelembe vehetők a vezető tisztségviselő, illetve tag személyes körülményei, illetve az, hogy magatartása okozati összefüggésben áll-e a kényszertörlési eljárás alapjául szolgáló, vagy a kényszertörléshez vezető törvénysértő állapottal.
5. A Pp. 260. §-ának (1) bekezdése értelmében törvényességi felügyeleti eljárásban vagy kényszertörlési eljárásban perújítási kérelem előterjesztésének nincs helye.
6. A Pp. 2. §-ának (1) bekezdésére tekintettel indokolt lehet mindazokat, akikre az eltiltás vonatkozhat, az alkalmazandó jogkövetkezményről és a hitelezői követelés nagyságáról postai úton értesíteni.
7. A Ctv. 118. §-a (7) bekezdésének alkalmazása körében a cég törlését elrendelő végzés eltiltásra vonatkozó rendelkezéseivel szemben a cég nem, csak a tag és más eltiltott személy fellebbezhet, ugyanakkor a cég törlését elrendelő határozat ellen a cég mellett mind a cég tagja, mind annak vezető tisztségviselője fellebbezhet.
8. A Ctv. 116. § (6) bekezdésére és a Ctv. 118. §-ának (7) bekezdésére tekintettel a cég törléséről és az eltiltásról is rendelkező végzést postai úton, tértivevénnyel kell kézbesíteni a vezető tisztségviselő, az elérhető tag és az eltiltott volt vezető tisztségviselő, illetve tag részére. A Ctv. 118. §-ának (7) bekezdése értelmében, a törlésre vonatkozó rendelkezés elleni fellebbezés határideje akkor is a közzétételtől számítandó, ha a végzést postai úton kell a címzettnek kézbesíteni.
VI. A Tanácskozás résztvevői meghallgatták Dr. Band Ferenc, a Tatabányai Törvényszék Polgári, Gazdasági, Közigazgatási és Munkaügyi Kollégiumának vezetője által készített "Külföldi iratok kézbesítése, végrehajtása, jogsegély alkalmazásának vizsgálata" című előadását.
VII. A Tanácskozás résztvevőivel Dr. Lotz Marianne, a Győri Törvényszék Polgári-Gazdasági Kollégiuma vezetője ismertette "A házassági vagyonjogi szerződések az új Ptk.-ban" című előterjesztését.
VIII. A Tanácskozás résztvevői megvitatták Dr. Tóth Ferenc, a Szombathelyi Törvényszék kollégiumvezetője által készített "A bírósági végrehajtással kapcsolatos jogalkalmazási kérdések" című vitaanyagot.
A vita eredményeként az alábbi többségi álláspontok alakultak ki:
1. A 12/1994. (IX. 8.) IM rendelet hatálya - 1. §-ának (1) bekezdéséből kitűnően - kizárólag a végrehajtást kérő jogi képviseletét ellátó ügyvédet megillető díjra terjed ki, ezért az adós jogi képviseletét ellátó ügyvéd díjára nézve a 32/2003. (VIII. 22.) IM rendelet az irányadó. Az ügyfélegyenlőség elvére is figyelemmel azonban szükséges lenne - jogszabály-módosítás útján - a 12/1994. (IX. 8.) IM rendelet tárgyi hatályát kiterjeszteni az adós képviseletét ellátó ügyvéd díjára is.
- 1179/1180 -
2. Ha a zálogkötelezett adós a végrehajtás alatt a zálogtárgyat olyan harmadik személyre ruházza át, aki a végrehajtandó követelés alapjául szolgáló szerződésnek nem alanya, a zálogtárgyra vonatkozó végrehajtás foganatosításához nincs szükség arra, hogy a végrehajtást kérő pert indítson az új tulajdonos ellen a végrehajtás tűrése iránt, de arra igen, hogy a Vht. 39. §-a alapján a tulajdonosváltozásra tekintettel az adósi oldalon megállapítsák a részleges jogutódlást.
3. Ha az ingatlan becsértékével kapcsolatos végrehajtási kifogás elbírálása érdekében a bíróság által kirendelt szakértő az adós akadályozó magatartása miatt (nem engedi be a szakértőt az ingatlanba) nem tudja megtartani a helyszíni szemlét, e magatartásra tekintettel a bíróság az adóssal szemben a Vht. 9. §-a szerint irányadó Pp. 8. §-ának (5) bekezdése alapján pénzbírságot szabhat ki.
4. Ha az adós ugyanolyan tartalommal egymás után több végrehajtás megszüntetése vagy felfüggesztése iránti kérelmet is benyújt, e kérelmek a Vht. 9. §-a szerint irányadó Pp. 130. §-a (1) bekezdésének d) pontja alapján akkor sem utasíthatók el érdemi vizsgálat nélkül, ha a kérelemben az adós új tényre vagy új körülményre nem hivatkozik, mivel a végrehajtás megszüntetése vagy felfüggesztése iránti kérelmet elbíráló végzéshez a Pp. 229. §-ának (1) bekezdése értelmében nem fűződik anyagi jogerő.
5. A végrehajtást kérő magányszemély elhalálozása esetén, ha a végrehajtást kérőnek több örököse van, a Vht. 39. § (1) bekezdése alapján a bíróságnak a jogutódlást a végrehajtást kérő valamennyi örököse tekintetében meg kell állapítania, akkor is, ha a jogutódlás megállapítását esetleg valamelyik jogutód nem kérte. Csak a jogutódlás megállapítását követően, a Ptk. 7:92. §-ára figyelemmel lehet ugyanis vizsgálni azt a kérdést, hogy valamelyik örökös joglemondó nyilatkozata alapján helye van-e a Vht. 55. § (1) bekezdése alapján a végrehajtást korlátozásának.
6. Ha a végrehajtó által közölt becsértékkel szembeni kifogás illetékét a kifogást előterjesztő nem rótta le, a bíróságnak - a Vht. 217. §-ának (3) és (5) bekezdésének együttes értelméből következően - az illeték lerovása érdekében a kifogás előterjesztőjét hiánypótlásra kell felhívnia, függetlenül attól, hogy az jogi képviselővel jár-e el vagy sem.
7. A végrehajtást kérői oldalon történő jogutódlás megállapítása iránti kérelmet a Vht. 39. §-ának (1) bekezdése szerint csak szükség esetén kell kiadni az adós részére, általában azonban nem kötelező, így annak elmulasztása nem minősül olyan lényeges eljárási szabálysértésnek, amely a jogutódlást megállapító végzés hatályon kívül helyezésére vezethet. A Vht. 39. §-a a jogutódlás megállapítása kapcsán különös szabályokat tartalmaz, ezért a Pp. vonatkozó szabályait a Vht. 9. §-a alapján e körben nem kell alkalmazni.
Budapest, 2017. május 16. ■
Lábjegyzetek:
[1] A szerző kollégiumvezető.
[2] A szerző kollégiumvezető-helyettes.
Visszaugrás
