A Veszprém Megyei Bíróság mint Cégbíróság 1999. július 21. napján jegyezte be a cégjegyzékbe az S.-FAIR Pénzügyi Szaktanácsadó Korlátolt Felelősségű Társaságot, az 1999. július 9. napján kelt alapító társasági szerződés alapján. A végzést a Cégközlöny 1999. augusztus 26-i számában közzétették. 1999. július 21. napján kelt, és a cégbírósághoz 1999. július 23. napján érkezett az S. Pénzügyi Tanácsadó Korlátolt Felelősségű Társaság - tartalma alapján törvényességi felügyeleti eljárás lefolytatása iránti - kérelme az S.-FAIR Kft. 1999. július 13. napján benyújtott bejegyzés iránti kérelme vonatkozásában, arra hivatkozással, hogy a "bejegyzés alatt álló" társaság alapító tagjai olyan személyek, akik a társaságukkal üzleti kapcsolatban állnak, és konkurens cég létrehozása volt a céljuk. A fő tevékenységi kör megegyezik, mind a két társaság életbiztosításokkal foglalkozik, illetve kíván foglalkozni; ugyanazon biztosítók szerződéseinek közvetítői tevékenységével kapcsolatban. Így a már korábban a cégjegyzékbe bejegyzett társaság számára sérelmes az új alapítású társaság cégneve, azt kívánja elhitetni, hogy az azonos területen már működő társaság nem tisztességes, azaz "nem fair" üzleti tevékenységet folytat. Az új cég létrehozása az együttműködés során kialakult üzleti viták következménye, a névválasztás sérti a korábban bejegyzett társaság érdekeit. Erre tekintettel az 1997. évi CXLV. törvény (Ctv.) 15. §-ának (1) bekezdése alapján kérte, hogy a bejelentett elnevezéssel a társaságot ne jegyezze be a cégbíróság a cégjegyzékbe. A cégvalódiság elvére hivatkozott azzal, hogy valótlan, megtévesztő jelző alkalmazása tilos; olyan kiegészítés, vagy megnevezés alkalmazása a cégnévben, aminek a valóságtartalma aggályos, vagy a potenciális versenytársak hátrányos helyzetbe hozását célozza, nem alkalmas a bejegyzésre.
A cégbíróság 1999. október 5. napján kelt, és 1999. október 25. napján jogerőre emelkedett végzésével a törvényességi felügyeleti intézkedés iránti kérelmet elutasította, egyidejűleg a kérelmet áttenni rendelte a Veszprém Megyei Bírósághoz. Határozata indokolásában megállapította, hogy a Ctv. 51. §-ának (5) bekezdése alapján kérelemre nincs helye törvényességi felügyeleti eljárásnak, ha az arra vonatkozó igény a 46-48. §-ok szerinti perben érvényesíthető.
Az S. Kft. a Veszprém Megyei Bíróságon 1999. szeptember 27. napján érkeztetett keresetlevelében a Ctv. 47. §-ának (1) bekezdése alapján kérte, hogy a bíróság kötelezze az S.-FAIR Korlátolt Felelősségű Társaságot teljes és rövidített elnevezésének megváltoztatására a jogszabálysértés megállapítása mellett.
Indokolásában érdemben a törvényességi felügyeleti eljárásban kifejtetteket adta elő. Becsatolta a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete 2000. június 6-i címjegyzékét annak bizonyítására, hogy az S. megjelölés csak a peres felek vezérszavában szerepel, az engedéllyel rendelkező biztosítási alkuszok elnevezését vizsgálva.
Az alperesi társaság a kereset elutasítását kérte elsődlegesen annak elkésettségére, másodlagosan arra hivatkozással, hogy a társaság megfelelően működik, bejegyzését követően cégbírósági bejegyző végzés hatályon kívül helyezése iránti eljárásnak helye nincs, esetlegesen egyéb eljárásban, akár személyiségi jogi, vagy tisztességtelen piaci magatartásra hivatkozással érvényesíthetné a felperes igényét. A alperesi társaság neve megkülönböztetésre alkalmas, nem volt a névválasztás kapcsán az alapítóknak olyan szándéka, hogy a cégek összetéveszthetősége miatt a felperesnek kára származzon.
A Veszprém Megyei Bíróság ítéletében a felperes keresetét elutasította.
Határozata indokolásában rögzítette, hogy a perbeli társaságok névjegye hasonló, mindkét cég szerződéses kapcsolatban áll biztosítótársaságokkal. A lefolytatott bizonyítási eljárás alapján megállapította, hogy az alperesi társaság létrehozása óta előfordult, hogy a két társaságot összetévesztették, a felperes részére kézbesítették az alperes nevét feltüntető iratot. A Ctv. 15. §-ának (1) bekezdése alapján a cégbíróságnak a bejegyzési el járásban azt kellett vizsgálnia, hogy a cég elnevezése nem lehet félrevezetésre, megtévesztésre alkalmas, nem tartalmazhat valótlanságot, ki kell tűnnie a cég fő tevékenységi körének, vitatható minden túlzó kiegészítés, megnevezés, amelynek valóságtartalma aggályos, vagy a potenciális versenytársak hátrányosabb helyzetbe hozatalát célozza. A Ctv. 15. §-ának (8) bekezdése szerint egyértelműen ki kell zárni a más céggel való összetéveszthetőséget. Az elsőfokú bíróság álláspontja szerint a jogszabályi előírásoknak megfelelő az alperesi cég névválasztása. A bírói gyakorlatban a megkülönböztető szó alkalmazása szükséges és egyben elegendő a névválasztás vizsgálatakor. Rámutatott az elsőfokú bíróság, hogy a felperes az alperesnek jelen perben kifogásolt magatartása következményeit egyéb polgári perben érvényesítheti, cégbírósági bejegyzés hatályon kívül helyezésének nincs helye. Végül rögzítette az elsőfokú bíróság, hogy az alperes azon ellenkérelme vonatkozásában, hogy a felperesi kereset elkésetten érkezett a bírósághoz, érdemben azért nem foglalkozott, mert a felperes kérelmét a cégbírósághoz nyújtotta be, és áttételt követően került jelen bírósághoz, keresetlevélnek minősítve.
A felperes fellebbezése folytán indult másodfokú eljárásban a Legfelsőbb Bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyta. Határozata indokolásában megállapította, hogy az elsőfokú bíróság ítéletében a tényállást lényegében helyesen állapította meg, és érdemben helytállóan utasította cl a felperesnek az alperes cégbejegyzése hatályon kívül helyezése iránt előterjesztett keresetét.
A Legfelsőbb Bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét a fellebbezés és a fellebbezési ellenkérelem keretei között vizsgálta, és indokolását részben megváltoztatva, azt az alábbiak szerint módosította, illetve egészítette ki.
A Ctv. 46. §-ának (1) bekezdése úgy rendelkezik, hogy a kérelemnek helyt adó bejegyző végzés ellen fellebbezésnek nincs helye. A végzésben foglalt adatok tartalmának jogszabályba ütközése miatt azonban az ügyész, továbbá az, akire a végzés rendelkezést tartalmaz - a rendelkezés őt érintő részére vonatkozóan -pert indíthat a cég ellen, a cég székhelye szerint illetékes megyei bíróság előtt a bejegyző végzés hatályon kívül helyezése iránt.
Az alperesi korlátolt felelősségű társaságot a Veszprém Megyei Bíróság mint Cégbíróság 1999. július 21. napján jegyezte be a cégjegyzékbe, a végzés a Cégközlöny 1999. augusztus 26-i számában került közzétételre.
A fentebb idézett Ctv. 46. §-a (1) bekezdésének rendelkezése alapján a - határidőben előterjesztett - keresetben előadottak érdemi elbírálását megelőzően azt kellett volna vizsgálnia az elsőfokú bíróságnak, hogy a felperes kereshetőségi joga fennáll-e.
Egységes a bírói gyakorlat abban, hogy a cégjegyzékbe bejegyzett cég elnevezése vonatkozásában más gazdasági társaságnak perindítási jogosultsága nincs, mivel a bejegyzett cégadatok az ilyen pert indító felperesre vonatkozóan nem tartalmaznak - közvetlenül őt érintő - rendelkezést.
A Jogkódex-előfizetéséhez tartozó felhasználónévvel és jelszóval is be tud jelentkezni.
Az ORAC Kiadó előfizetéses folyóiratainak „valós idejű” (a nyomtatott lapszámok megjelenésével egyidejű) eléréséhez kérjen ajánlatot a Szakcikk Adatbázis Plusz-ra!
Visszaugrás
