Megrendelés

Kardos Gábor: A globalizáció és a szociális jogok[1] nemzetközi védelme (Acta ELTE, tom. XXXVIII-XXXIX, ann. 2001-2002, 179-187. o.)

A globalizáció és következményei

A globalizációról, a róla szóló könyvek, tanulmányok, folyóirat- és újságcikkek tanúsága szerint sokaknak van véleménye.[2] Vannak olyan álláspontok, amelyek szerint a globalizáció, amely önmagát megmagyarázó fogalom, a "globális" közösséget tételező keresztény univerzalizmussal kezdődött.[3] Mások szerint Amerika felfedezése, a "civilizációk találkozása" óta halad előre. Van olyan álláspont is, amely szerint egyszerűen a világrendszerben fejlődő kapitalizmus határokon keresztüli kiteljesedését nevezhetjük globalizációnak.[4] A folyamat lényege a legtöbb szerző szerint a világ egyre intenzívebb kölcsönhatások útján, határokon keresztül történő egybeszerveződése.

A globalizáció kategóriája felforgatta a társadalomtudományokat. Nem csupán arról van szó, hogy intellektuális divat lett hivatkozni rá, de a globalizáció számos esetben mintha egyszerre töltené be az általános világmagyarázat és a hegeli értelemben felfogott világszellem szerepét. Amint erre Anthony G. McGrew rámutatott, a globalizáció "nagy ideáját" az a veszély fenyegeti, hogy klisévé válik, amely úgy általában mindent megmagyaráz, de alig valamit konkrétan.[5] Valóban fennáll a lehetősége annak is, amit Susan Strange írt, hogy a globalizáció bármit jelenthet, a hamburgertől az internetig.[6] Ha azonban a globalizáció kifejezés mindent jelenthet, akkor valójában nem jelent semmit, ahogyan ezt Pierre Bourdieu állítja. Igaz, hogy éppen ő él egy kifejező metaforával modern világunk leírása érdekében, amely akár a globalizáció érzékeltetésére is szolgálhat.

Bourdieu szerint modern világunk ahhoz a repülőgéphez hasonlítható, amelyben nem ül pilóta. Az utastér teli van utassal, egy csomó emberrel, akik úgy tesznek, mintha irányítanának, elmélyült képpel osztanak, szoroznak, holott mindnyájan ki vagyunk szolgáltatva a tőzsdei árfolyamok szeszélyes mozgásának, valamint annak, hogy minden a háttérből irányítódik.[7]

- 179/180 -

Bourdieu metaforája valójában a globalizáció következményeit világítja meg, ilyen a világméretűvé váló pénzpiacok uralma és a nemzetállamok "elveszített kontrollja", ahogyan egy magyarul is megjelent könyv címe is mondja.[8]

Lehet, állítják mások, hogy a globalizáció valójában amerikanizáció. Hubert Védrine francia politikus és teoretikus megállapítása szerint a globalizáció a következőket jelenti: ultraliberális piacgazdaság, az állam elutasítása, nem republikánus individualizmus, az Egyesült Államok egyetemes és "elengedhetetlen" szerepe, a common law, az angol nyelv uralma, az inkább protestáns, mint katolikus értékek.[9] Azaz minden, ami nem francia és az Egyesült Államokkal kapcsolatos. Almási Miklós szerint arról van szó, hogy a globalizáció egyenkosztját az amerikaiak tudják a legjobban megfőzni.[10] Nos, az életmódmintáknak - amelyek része a szószerinti értelemben felfogott "egyenkoszt"[11] is - az amerikai tömegkultúra közvetítésével való átvétele, vagy az ottani üzleti jog kategóriáinak használata azonban, megítélésem szerint, inkább a hegemón pozícióban lévő hatalom kisugárzását,[12] az ő majmolását, az ő "nyelvének" - szükségszerű - beszélését jelenti. Igaz ugyanakkor az is, hogy ez a kisugárzás összehasonlíthatatlanul gyengébb lenne egy egymástót elzárt államokból álló nemzetközi rendszerben. A liberális gazdasági világrend, (egyáltalán a "rend") pedig szintén a legerősebb, a hegemón ideológiája és legfőbb célkitűzése.

A gazdasági tevékenység akadályainak lebontása, a világméretű verseny tehát valóban elsősorban amerikai érdek, és elvezet az állam szerepének átalakulásához. Ez az átalakulás pedig amerikai mintára történik - a jóléti szerep korlátozása a hatékonyság érdekében - és ez már aligha tekinthető egyszerűen a hegemón kisugárzásának. Az amerikai minta és annak átvétele közé iktatódik a globalizáció. Mi is ez a minta? Ralph Dahrendorf szerint az amerikaiak nem szeretik a szociális jogosultság fogalmát, mert az lejáratja az egyének igényét arra, hogy segítséget kapjanak a közösségtől. Az Egyesült Államokban a társadalmi és a területi mobilitás, a piac diktálta "patkányversenyben" nyújtott teljesítményen alapuló gazdasági növekedés, azaz a "szabad határ" biztosítja az egyén számára az előrelépést, azt, hogy egyre többet keressen.[13] Az amerikai társadalom gerincét alkotó bevándorlók csak magukra számíthattak, és ezt a mentalitást átörökítették az utódaikra. Ebben a légkörben, mutat rá Albert O. Hirschman, a New Deal és a később hozzátoldott jóléti reformok soha nem váltak egy új gazdasági rend vagy ideológia részévé.[14] Az állam feladata tehát az egyén politikai és gazdasági szabadságának, a versenyben való részvételi jogának, és nem annak a garantálása, hogy esélye is legyen a célba való beérkezésre. Az egyén helyzete kikényszerítheti részvételét valamilyen jóléti programban, de a piaci társadalom hajótöröttjei számára az állam csupán minimális szociális biztonságot nyújt.

- 180/181 -

Az állam megváltozott szerepe

A globalizáció, mint gazdasági-társadalmi jelenség értelmezése kapcsán, az állam megváltozott szerepének okaiként a következő jellemzőkre érdemes utalni:

- a globális pénzpiacok kialakulása dereguláció útján, a spekulatív tőkemozgások viharos növekedése;

- a külföldi közvetlen tőkebefektetések szerepének gyors bővülése a GDP előállításában;

- a külföldi alkatrészek arányának gyors emelkedése a végtermékekben;

- a nemzetközi kereskedelem fejlődésének gyors növekedése, akadályainak lebontása következtében;

- a szolgáltatások piacának nemzetközivé válása;

- az állam iránti hűséggel versenyző saját lojalitást kialakító, autonóm gazdasági szereplőként fellépő transznacionális vállalatok kiemelkedő jelentősége;

- a széles értelemben felfogott információk szabad áramlása az új technikai eszközök útján.

Ez a jelenségsor átalakította a hétköznapi élet banális eseményeit, nemkülönben a világpolitika napirendjét. Mégis, ahogyan erre már utaltam, az egyik legjelentősebb következmény az állam szerepét illetően állott elő. Kenichi Ohmae a globalizációt a történelem új korszakának tartja, amelyet az jellemez, hogy a hagyományos nemzetállamok természetellenessé váltak, gazdasági egységekként pedig kifejezetten ellehetetlenülnek.[15] Ez utóbbiból következően új értelmet nyert az a folyamat, amely az állami döntéshozatal nemzetközivé válásaként írható le. A transznacionális gazdasági rendszer létrejötte nyomán az államnak már nem csupán abba kellett belenyugodnia, hogy valamilyen nemzetközi intézmény keretében hozza meg legfontosabb gazdasági döntéseit, vagy - kisebb országok esetében - ott határoznak helyette, hanem abba is, hogy a nemzetközi gazdasági szervezetek a globális tőkepiac, ill. a világcégek ítéletét közvetítik, sőt gyakran éppenséggel azok döntenek. Ahogyan ezt Zygmunt Bauman megfogalmazta, szélesre tárni a kapukat, és figyelmen kívül hagyni egy autonóm gazdaságpolitika minden változatát, ez az előzetes és alázatosan teljesítendő feltétele a világ bankjaitól és pénzügyi alapjaitól származó segítségnek.[16] Mindezek következtében a legfontosabb gazdasági döntések nem az államon belüli demokratikus politikai folyamat eredményeként születnek. Claus Offe szerint a politikai képviselet, a közösségre kötelező választás és annak végrehajtása kiüresedik.[17] Amint erre Soros György rámutat, a monetáris szempontok elsődlegessége csökkenti a politikai folyamat hatékonyságát a közérdek szolgálatában. Ugyanakkor a politikai folyamat saját zavarainak kiküszöbölésére kevésbé képes, mint a piaci mechanizmus a saját tévedéseit illetően. Ez a két jelenség reflexív módon erősíti egymást. A piaci fundamentalizmus aláássa a demokratikus politikai folyamatot, és az utóbbi kisebb hatékonysága döntő érv a kezében.[18] Tényleges hatalmuk korlátozottsága miatt a demokratikus intézmények veszítenek legitimációjukból, és a politikai pártok, a szélsőséges erőket leszámítva, ugyanazt vallják: az államnak a hatékonyságot világméretben értelmező gazdasági rendben "versenyállammá"[19] kell átalakulnia, és ez együtt jár a gondoskodó funkció gyengülésével, ill. átalakításával, a szociális biztonság érvényesülésének korlátozásával.

A teljes tartalom megtekintéséhez jogosultság szükséges.

A Jogkódex-előfizetéséhez tartozó felhasználónévvel és jelszóval is be tud jelentkezni.

Az ORAC Kiadó előfizetéses folyóiratainak „valós idejű” (a nyomtatott lapszámok megjelenésével egyidejű) eléréséhez kérjen ajánlatot a Szakcikk Adatbázis Plusz-ra!

Tartalomjegyzék

Visszaugrás

Ugrás az oldal tetejére