Románia új Polgári törvénykönyve nem csak a régi Polgári törvénykönyvet, hanem a Kereskedelmi törvénykönyvet is hatályon kívül helyezte. Ezáltal a polgári jogi és kereskedelmi jogi jogviszonyok elkülönült szabályozása megszűnt, Románia áttért a monista magánjogi rendszerre. Ezt a folyamatot azonban nem lehet egyértelműnek és ellentmondásoktól mentesnek tekinteni. A magánjog dualista jellege nem az elkülönült polgári és kereskedelmi törvénykönyvek párhuzamos létéhez köthető, hanem a dualista jelleget az adja, hogy eltérő szabályokat alkalmazunk azonos típusú kötelmi viszonyokra. Például, ha legalább részben eltérő normák határozzák meg a kereskedelmi adásvételt a polgári jogi adásvételhez képest. Végső soron lényegtelen, hogy ezek a sajátos normák külön törvénykönyvben, az egységes Polgári törvénykönyvben vagy szaktörvényekben lelhetőek fel, a magánjog ettől még lehet dualista besorolású. Sőt, ha ebből a szempontból közelítjük meg, Románia magánjogi rendszere legalább három alrendszerre bontható, polgári jogi, üzleti és fogyasztói magánjogra. A tanulmány az új Polgári törvénykönyv hatálybalépésének következményeit vizsgálja, és levezeti, hogy a kereskedelmi kötelmek legtöbb meghatározó sajátosságát az új Polgári törvénykönyv a professzionális és vállalati jogviszonyok fogalmának és speciális szabályozásának bevezetésével megőrzi, továbbviszi, fejleszti.
1. 2011. október elsején Romániában hatályba lépett az új Polgári törvénykönyv (Codul civil), vagyis a 2009. évi 287. törvény, a továbbiakban rövidítve: Ptk. Első látásra úgy tűnik, hogy új közép-kelet európai polgári jogi kodifikációs hullámnak vagyunk a tanúi, ugyanis nem csak Romániában, hanem például Magyarországon és Csehországban is most fogadtak el új Polgári törvénykönyveket. Álláspontom szerint túlzás kodifikációs "hullámról" beszélni, mert az új Polgári törvények megalkotásához annyira különböző okok vezettek, hogy inkább véletlen egybeesés, hogy történeti léptékben szinte egyszerre születnek meg az új kódexek.
Romániában általánosan jó minőségű jogszabály született, még akkor is, ha az egyes jogintézmények kidolgozottsági foka, a fogalmazás pontossága, részletessége nem mindig egyforma, nem egyenletes. Az új Ptk. jelentősége még nagyobb, mint a korábbi Polgári törvénykönyvvé, hiszen az új Polgári törvénykönyv a korábbi Kereskedelmi törvénykönyvet is felváltja, integrálja, Románia így 2011. október 1-jétől gyakorlatilag áttér a dualista magánjogról a monista magánjog rendszerére, ahol egyetlen és nem két elkülönülő törvénykönyv, azaz Kereskedelmi törvénykönyv és Polgári törvénykönyv szabályozza a magánjog alapvető kérdéseit. Jelenleg már a gazdasági, üzleti életre vonatkozó alapvető (kötelmi jogi) szabályokat is az új Polgári törvénykönyv tartalmazza.
A "régi" román Polgári törvénykönyv 1864-ből származott. Alapvető mintája az 1805-ös francia, napóleoni Polgári törvénykönyv volt. Az 1800-as évek második felében a nyugat-európai realitásokhoz képest megkésett történelmi fejlődésű Romániában a Ptk. a gyorsított modernizáció eszközének számított: valós társadalmi beágyazottságot nélkülöző "alap nélküli forma". Lucian Boia neves román történész szerint Románia modernizálásában a legnagyobb gondot a régi szocikulturális beidegződések és az importált intézmények, szabályok összehangolása jelentette.[1] Az 1864-es Polgári törvénykönyv liberális és kapitalista szellemiségű. A román társadalmi realitásokhoz viszonyítva idegen. Az 1800-as években az alapvetően még mindig bojárokra és parasztokra tagolódó agrártársadalom ideológiájától meglehetősen távol álló fogalmak a szabadság, egyenlőség és testvériség eszméi, vagyis a francia Code civil szellemisége. A Polgári törvénykönyv mégis az említett agrártársadalmat polgári társadalommá kényszerítő, alakító alapvető eszközök egyikének bizonyul. A Polgári törvénykönyv ellentmondásoktól sem mentes folyamatban fokozatosan magához alakította, újraformálta a társadalmi viszonyokat.
A történelmi fáziseltolódás okai amúgy nyilvánvalóak, például Románia a régi Polgári törvénykönyv elfogadásának pillanatában még az Oszmán Birodalom alattvalója (noha a török kontroll az 1700-as évek végétől egyre gyengül). Románia csak az 1877-78-as orosz-török háború következményeként fogja elnyerni teljes függetlenségét az Oszmán Birodalommal szemben, azaz több mint egy évtizeddel a Polgári törvénykönyv elfogadása után.
Az időtálló jellegét jelzi ennek a néhány hét alatt elkészült (fordított és kompillált) kódexnek, hogy számos történelmi megrázkódtatást átélt, és 2011-ig ez volt az emberi lét legjelentősebb mozzanatainak általános jogi kerete. Cseréje nem is volt létszükséglet. Például a francia minta, igaz számos módosítással, de mindmáig hatályos. Ezért olyan szakmai vélemények is megfogalmazódtak az új Ptk.-val szemben, hogy a hagyományok tisztelete, a folytonosság, a bevált jogintézmények megőrzése végett elégséges lett volna a régi, 1864-es Polgári törvénykönyv a folytonosság jegyében kidolgozott és átfogó reformja a teljesen új Ptk. elfogadása helyett.
A régi Ptk. alkalmazásának lezárása nem gyors folyamat. Akár évtizedekig párhuzamosan kell alkalmazni a két, a régi és az új Polgári törvénykönyvet. Ha 2011. szeptember 30-án valaki banki hitelszerződést kötött 25 éves lejáratra és kapcsolódó ingatlan jelzálogszerződést, akkor ezeknek a szerződéseknek az alkalmazása, értel-
- 465/466 -
mezése, joghatásai, megszűnése, a velük kapcsolatos jogviták megoldása a korábbi, a szerződés megkötésének pillanatában hatályos szabályok szerint történik. Tehát teljesen természetes módon lehetnek 20 év múlva is olyan jogviták, amelyekben még mindig a régi Polgári törvénykönyv szabályait kell alkalmazni. A korábban megkötött szerződések módosítása viszont már az új Ptk. alapján történik. Ezért az ilyen módosított szerződések tekintetében az is elképzelhető, hogy ugyanazon szerződés eredeti részeinek a vonatkozásában a régi Ptk.-t, a 2011. október 1-je után módosított klauzulákra viszont már az új Ptk.-t kell alkalmazni.
2. A jog tanulmányozása lehetetlen a történelmi perspektíva megfelelő alkalmazása nélkül. Eric Hobsbawm, a XX. század egyik legnagyobb történésze írta, hogy "a legtöbb fiatal egyfajta állandó jelenben nő fel, amelynek semmilyen szerves kapcsolata sincs a korszak közös múltjával."[2] Nyilvánvaló, hogy ez nem vezethet egészséges világszemlélethez: általánosan a történeti, sajátosan a jogtörténeti ismeretek nélkülözhetetlenek ahhoz, hogy viszonyítási alapunk legyen a jelen megértéséhez és megítéléséhez, a kritikus szemléletmódhoz, az értékelés képességének kialakításához.
A magánjog kodifikálásával kapcsolatban általánosan két típusú megközelítés létezhet.
Egyfelől létezik a magánjog dualista felfogása. Ebben a rendszerben a magánjog két külön alrendszerre osztható: a polgári jogra és a tőle elkülönülő kereskedelmi jogra. Vagyis a kereskedelemnek, pontosabban az üzleti életnek saját, elkülönült magánjoga van. A dualista rendszer létjogosultsága mellett szól azon alapvető érv, hogy az üzleti tevékenységnek gyorsaságra, áttekinthetőségre, maximális kiszámíthatóságra, erőteljes hitelezővédelemre van szüksége, amelyet az általános érdekeket követő, a hitelezői jogosultságok és adósok védekezési lehetőségeinek egyensúlyát biztosító magánjog, a polgári jog nem tud megfelelő szinten nyújtani. A dualista rendszer eredete egyébként a rugalmatlan feudális magánjog mellett megjelenő és létező, de attól elkülönülő városi kereskedelmi szokásjogi rendszerekre vezethető vissza. Történetileg így két, formálisan is elkülönülő magánjog alakult ki: külön úton járt a polgári jogi szabályok kialakulása, és jóval szabadabban, társadalmi megrázkódtatásoktól mentesen és politikai átalakulásokhoz kevésbé kötötten szintén külön fejlődött a kereskedelmi jog (lex mercatoria). A lex mercatoria fejlődése már a XI. század második felében, feudális környezetben megindult, elsősorban a tengeri kereskedelem vonatkozásában. Fennmaradt például a 66. cikkből álló Tabula Amalfitana, pontos címén a Capitula et ordinationes Curiae Maritimae nobilis civitatis Amalphe szövege, amelyet az első keresztes háború (1095) korában állítottak össze az Amalfi Köztársaságban. A lex mercatoria elkülönült fejlődése eredményezte a XIX. századi nagy kereskedelmi kodifikációkat.
A Jogkódex-előfizetéséhez tartozó felhasználónévvel és jelszóval is be tud jelentkezni.
Az ORAC Kiadó előfizetéses folyóiratainak „valós idejű” (a nyomtatott lapszámok megjelenésével egyidejű) eléréséhez kérjen ajánlatot a Szakcikk Adatbázis Plusz-ra!
Visszaugrás
