Ünnepi kötet, ünnepi kívül-belül: elegáns bordó borítás arany betűkkel; tartalma is ünnepi, 45 szerző 41 kiváló tanulmánnyal tiszteleg Visegrády Antal professzor 65. születésnapja alkalmából. A szerkesztők, Nochta Tibor és Monori Gábor egy olyan kötettel kívánták meglepni az ünnepeltet, amelynek hazai és külföldi szerzői jól ismerik professzor úr tudományos tevékenységét.
A Szerkesztők köszöntőjéből idézem: "Az ünneplők nevében mindannyian köszönjük, hogy Visegrády professzor úr, a Pécsi Jogi Kar egyik vezető tanáraként, jogtudósként immár 40 éve azért fáradozik, hogy művelt, szakmájukat kiválóan értő jogászok kerüljenek ki intézményünk falai közül."
A kötet ismerteti Ünnepelt életútját, amely szerint Visegrády Antal 1975-től tanársegédi, 1978-tól adjunktusi, 1985-től docensi, majd 1995-től egyetemi tanári kinevezésben részesült. 1999-ben elnyerte az "MTA doktora" tudományos fokozatot. Kezdetektől napjainkig oktatja a jogi alaptan, valamint a jog- és állambölcselet tantárgyakat, nappali és levelező tagozaton egyaránt, emellett számos és szerteágazó tematikájú szemináriumot hirdet évről évre, magyar és angol nyelven. A rendszerváltás óta ő hazánkban az egyetlen Jog- és Állambölcselet tankönyv szerzője, amely három kiadást is megért. Tudományos kutatási területei közül kiemelhető a bírói jogalkotás problematikája, az angolszász jogbölcseleti irányzatok, a joghatékonyság, a jogi kultúrák, az európai integráció és a globalizáció témája. Nyolc nyelven jegyzett publikációinak száma 200, ebből 20 monográfia, tankönyv, illetve jegyzet. "A jogi kultúra - A jogalkotás jogbölcseleti kérdései - A jogfejlesztés" címmel 1993-től PhD alprogramot vezet. A kötetben professzor úr számos hazai és külföldi tudományos tagságát is felsorolják a Szerkesztők. Ezek közül kiemelkedik a Nemzetközi Jogösszehasonlító Akadémiában (AIDC) viselt levelező tagsága. Az ünnepelt munkásságát 2007-ben a Magyar Köztársasági Érdemrend Tisztikeresztjével ismerték el, 2014-ben "Pro Facultate Iuridico-Politica Universitatis Quinqueecclesiensis" érdemérem arany fokozata kitüntetésben részesült. Ugyanebben az évben a Lódzi Egyetem Szenátusa a "Doctor Honoris Causa" címet adományozta részére, 2015-ben pedig a "Magyar Felsőoktatásért Emlékplakett" miniszteri kitüntetésben részesült.
A kötetben megjelent tanulmányokat sorra véve a következőkben összefoglalom a legfontosabb, legértékesebb gondolatokat.
Kétség kívül a legszemélyesebb hangvételű írás Robert K. Walsh, a Wake Forest Egyetem Jogi Kara professzorának köszöntője, melyet angol nyelven, "Wonderful Colleague and Friend" ("Csodálatos kolléga és barát") címmel írt Visegrády Antal professzorral való kapcsolatáról, találkozásaikról, pécsi, magyarországi élményeiről. A professzornak köszönhetően a két egyetem testvériskolai viszonyt alakított ki, mely a '90-es évek folyamán működött. Bár a program végeztével személyes kapcsolatuk megszakadt, a szerző úgy gondolja, Visegrády Antal egyike a világ legkiemelkedőbb jogi oktatóinak.
Ádám Antal (professor emeritus, PTE ÁJK Alkotmányjogi Tanszék): A bölcseletek ontológiai és episztemológiai felfogásairól. Az írás jogelméleti munka a lételmélet és az ismeretelmélet filozófiai megközelítéseiről. A terjedelem viszonylagos rövidsége ellenére rendkívül részletes és kidolgozott képet ad a tanulmány az ontológiai, lételméleti, valamint az episztemológiai, azaz ismeretelméleti kérdésekről, az ókortól napjainkig megfogalmazott filozófiai elméletek által adott válaszokról, az emberi megismeréshez kapcsolódó nézetekről, a megismerhetőség kérdésére adott igenlő és szkeptikus válaszokról a téma legkiemelkedőbb kutatóinak, elméleteiknek felvonultatásával.
Andrássy György (tanszékvezető egyetemi tanár, PTE ÁJK Politikatudományi és Társadalomelméleti Tanszék): Kívánjuk a másság elfogadását! A másságfilozófiáról a sepsiszentgyörgyi diákok 12+1 pontja kapcsán. Az írás kibővített, átdolgozott változata egy konferencia-előadás alapján készült tanulmánynak. A másságot, mint sokarcú jelenséget a másságpublicisztika, másság közbeszéd nézőpontjából közelíti meg az írás, mely a szabadságjogokhoz kapcsolódik. Elemzi a másság-filozófiát szabadsághiányos politikai környezetben, a nyelvi másság felől közelítve. John Stuart Mill "A szabadságról" című művét említve hívja fel a figyelmet Szerző, hogy vannak másságok, melyek több tiszteletet vívnak ki, mint mások, amelyekkel kevésbé törődnek, foglalkozik ennek veszélyeivel, végezetül pedig külön szól a szexuális másságról is, annak történeti aspektusairól és a jelen problémákról.
Antal Csanád (tanársegéd, PTE ÁJK Jog- és Állambölcseleti Tanszék): About the effectivity of a compound law in India. Az összetett indiai jog hatékonyságáról szóló írás példákon át mutatja be az indiai jog felfogását a felelősségről, a kötelezettségekről, továbbá összehasonlítja azt a iustinianusi kódexben foglaltakkal, illetve vizsgálja az angolszász jogrendszer indiai jogra gyakorolt hatását.
- 286/287 -
Bencsik András (PhD, adjunktus, PTE ÁJK Közigazgatási Jogi Tanszék): A fogyasztói jogok érvényesülésének lehetséges útjairól. Az eddig bemutatott jogelméleti tanulmányok után gyakorlatiasabb írás ez a tanulmány a fogyasztóvédelemről, amely fontos társadalmi kérdéseket fejteget egy igen heterogén jogi környezetben. Szól egyebek mellett a vállalkozásokkal szembeni szigor növelése érdekében a túlszabályozás leépítésének szükségességéről, a fogyasztói panaszról, kezelésének szabályozásáról a 2008-ban bekövetkezett reformok függvényében, a bíróság szerepéről a fogyasztói jogérvényesítési rendszerben.
Berke Gyula (tanszékvezető egyetemi docens, PTE ÁJK Munkajogi és Társadalombiztosítási Jogi Tanszék): A kollektív szerződés az új Munka Törvénykönyvében. A tanulmány rövid visszatekintéssel kezdődik a '90-es évekre, a régi Munka Törvénykönyvében (továbbiakban Mt.) szereplő megoldásokra, a duálissá alakuló kollektív munkajogra. Gyakorlati területen maradunk a cikket olvasva, a szerző a 2012. óta hatályos új Mt-t elemzi, melynek szabályai a kollektív megállapodások területén igen újszerűek a magyar jogban.
Bruhács János (professor emeritus, PTE ÁJK Nemzetközi- és Európajogi Tanszék): A nemzetközi jog doktrínáiról. A tanulmány - rövid történeti bevezetőt követően - arra vállalkozik, hogy áttekintést adjon a nemzetközi jog legfontosabb modern doktrínáiról. A XXI. század elején, azaz az utóbbi évtizedekben ezen a területen kialakult bonyolult elméleti megközelítéseket ismerteti a szerző, melyek között egyezések és eltérések is felfedezhetők. Összefoglalásként azzal foglalkozik, hogy a különböző doktrínák mit jelentenek egy gyakorló jogász számára: új összefüggéseket tárhatnak fel, amelyek a jog valódi szerepének mélyebb megértéséhez segíthetnek hozzá.
Don R. Castleman (Wake Forest Law School, NC): Conflict of Conscience: Refusal of a Healthcare Provider to Withdraw Life Support. Az angol nyelvű tanulmány jogeseteken keresztül részletesen ismertet egy igen fontos, ám kényes témát: megtagadhatja-e egy egészségügyi szolgáltató intézmény az életfenntartó kezelések elutasítását, ha a beteg úgy kívánja. Aktuális kérdéseket feszeget a szerző a kezelt betegek jogai tekintetében, ugyanakkor az írás érinti nemcsak a jog, de az erkölcs, az etika, a lelkiismeret, a vallás területét is a témán keresztül.
Philippe Claret (Maître de Conférences Habilité, Directeur adjoint, Centre Montesquieu de Reserches Politiques, Faculté de Droit et Science politique, Université de Bordeaux, France): France, année 1958: ruptures et continuités dans la gouvernance de la société politique française. A tanulmány Franciaország a IV.-ből az V. köztársaságba való átmenetének jelentős eseményeit tárgyalja jogászok, politológusok, történészek művei alapján. Szól a korszak ellentmondásairól: politikai ellentmondásokról, de Gaulle tábornok szerepéről, eljárásjogi anomáliákról, az új alkotmány elfogadásának kérdéséről, intézményi ellentmondásokról, végezetül pedig az V. köztársaság új társadalmi-politikai berendezkedéséről.
Cseporán Zsolt (PhD Hallgató, PTE ÁJK Alkotmányjogi Tanszék), Kocsis Miklós (PhD adjunktus, PTE ÁJK Alkotmányjogi Tanszék): A jog hatékonyságának egyes kérdései a Magyar Művészeti Akadémia kodifkációjának tükrében. Kerek, jól felépített tanulmány, melynek témája, a jog hatékonysága a jog-és állambölcselet tantárgyból ered. A szerzők írnak általánosságban a jog hatékonyságáról, majd pedig konkrét jogalkotási feladatot elemezve igyekszenek bemutatni a megalkotott szabályozás hatékonyságát - alkotmányjogi megközelítésben.
Drinóczi Tímea (habilitált egyetemi docens, PTE ÁJK Alkotmányjogi Tanszék): Összehasonlító jogalkotástan: trendek és kihívások. Az összehasonlító jogalkotástan áttekintést ad a jogalkotási folyamat főbb jellemzőiről, egyes államokhoz kapcsolódó szabályozási megoldásokról, gyakorlatokról, új trendekről, kihívásokról. Központi kérdések, hogy ki alkotja a törvényeket, azok miről szólnak, hogyan jönnek létre. Ezekre a kérdésekre igyekszik választ adni a szerző a jogalkotási folyamat gyakorlati nézőpontból való magyarázatával. Említést tesz az új tendenciákról, mint például a végrehajtó hatalom túlzott szerepe a törvényhozásban, vagy a számítástechnikai eszközök jogalkotási folyamatokban való alkalmazása.
Gaál Róbert (PhD hallgató, óraadó oktató, PTE ÁJK), Mogyorósi Sándor (jegyző, Budapest Főváros VI. kerület Terézváros, óraadó oktató, PTE ÁJK), Tilk Péter (tanszékvezető egyetemi docens, PTE ÁJK Alkotmányjogi Tanszék): A helyi rendeletalkotás törvényességi kontrolljának egyes kérdései a Kúria döntései tükrében. Egyes általános jogalkotási kérdések megvitatása után a helyi rendeletalkotás kérdése kerül a tanulmány középpontjába. Az írás a Kúria elmúlt két és fél évben meghozott önkormányzati rendeletek felülvizsgálatával kapcsolatos döntéseivel foglalkozik, a helyi jogalkotás egyes kérdéseivel kapcsolatos megállapításokat dolgozza fel, rávilágítva az abban előforduló hibákra, hiányosságokra, jogszabálysértésekre.
Herke Csongor (tanszékvezető egyetemi tanár, dékánhelyettes, PTE ÁJK Büntető Eljárásjogi és Kriminalisztikai Tanszék): A fiatalkorúak elleni büntetőeljárással kapcsolatos jogértelmezési kérdések. A jogalkotói értelmezés lehetséges formáinak elemzésével nyit a tanulmány, általánosságban tekinti át a jogértelmezés fajtáit. A könnyebb megértés érdekében táblázatba foglalva vesz számba többféle szempontú elemzési lehetőségeket. Az írás második része szól kifejezetten a fiatalkorúakkal kapcsolatos egyes büntető eljárásjogi rendelkezések értelmezéséről. A Be. és a Btk. ide vonatkozó szabályainak bemutatásával érdekes jogértelmezési anomáliákra hívja fel a
- 287/288 -
figyelmet Szerző, és ezekre értelmezési javaslatokat is ad a korábban felsorolt értelmezési formák alapján.
Horváth Zsuzsanna (egyetemi docens, PTE ÁJK Nemzetközi- és Európa Jogi Tanszék): A kiterjesztett gyártói felelősség szerepe az Európai Unió körkörös gazdaságának kialakításában. Európa 2020 - az EU átfogó növekedési stratégiája öt területet érint: a foglalkoztatás, kutatás és innováció, éghajlatváltozás és energia, oktatás, szegénység elleni küzdelem. A cikk félidőben íródott: 2010-ben fogadták el, felülvizsgálata vegyes eredményeket hozott. Az EU körkörös gazdálkodása kapcsán szól a gyártói felelősség kérdéséről a hulladékgazdálkodás nézőpontjából. Olyan fontos témákat vet fel a tanulmány a gyártói felelősség kapcsán, mint a termékek és szolgáltatások minőségi és élettartam növelése, a hulladékok mennyiségének csökkentése, ökológiai terméktervezés, újrahasznosítás.
Ivancsics Imre (ny. egyetemi docens, PTE ÁJK Közigazgatási Jogi Tanszék): A törvényességi felügyelet a közigazgatásban. A tanulmány a helyi önkormányzatok felé hatást kifejtő központi intézmények, -azok egyik összetevőjének - a törvényességi felügyelet elemzésével foglalkozik. Bemutatja az intézmény kialakulását, annak előzményeit, fogalmilag elhatárolja a törvényességi ellenőrzéstől, kifejti az irányítás fogalmát, majd pedig az önkormányzatok törvényességi felügyeletét ellátó szervezetrendszer gyakorlati megvalósulását vázolja a szerző.
Kecskés András (tanszékvezető adjunktus, PTE ÁJK Gazdasági és Kereskedelmi Jogi Tanszék): A részvénytársaságok irányítási rendszerének szabályai az új Ptk.-ban. A közjogi témájú írásokat kötetben egy magánjogi tanulmány követi, azon belül is a sokat tárgyalt új Ptk. Gt.-ből átkerült, részvénytársaságokra vonatkozó szabályozás újdonságaira hívja fel a figyelmet a szerző. Arra keresi a választ, hogy az új Ptk. társasági jogi rendelkezései hogyan szabályozzák a felelős társaságirányítás intézményrendszerét, és hogyan hatnak e szabályokra az angolszász, valamint a nemzetközi jogi normák és ajánlások. Felvázolja az üzleti jog etikai nézőpontú megközelítését, a társadalmi felelősség vetületeit. Részletezi a részvénytársaságok ügyvezetését, igazgatását, a felügyelőbizottság feladatait.
Kecskés László (az MTA levelező tagja, egyetemi tanár, dékán): A jogösszehasonlítás bűvöletében. A tanulmány a "jogösszehasonlítás dicséretéről" szól, mely a szerzőén kívül az ünnepelt egyik legkedveltebb kutatási témája. Az írás áttekinti a jogösszehasonlítás történetét, a jogösszehasonlítás, mint tudomány kezdeteitől napjainkig, legnagyobb képviselőinek felvonultatásával. Kecskés akadémikus rámutat arra, hogy "az összehasonlító jog fejlődésében manapság két vonal különíthető el: "a jogalkotási összehasonlító jog" (legislative comparative law) és a "tudományos vagy elméleti összehasonlító jog" (scientific or theoretical comparative law). A jogalkotási összehasonlító jognak a fejlődése folyamatosabb, története pedig eleve régebbre nyúlik vissza. Indulása a XIX. század közepére, a német polgári jogi kodifikáció előkészítésének időszakára esik. A német BGB-nél régebbi polgári jogi kódexek azért nem hasznosították jelentős mértékben a jogösszehasonlítás eredményeit, mert azok inkább a természetjogi gondolkodáson alapultak. A tudományos vagy elméleti összehasonlító jog fejlődése azért szaggatottabb és lassúbb, mert kialakulását annak idején a partikularizmus gátolta, később pedig ennek az irányzatnak a művelése rengeteg módszertani problémát vetett fel és görgetett maga előtt." Szót ejt még Szerző az európai országok magánjogának közös eredeteként felmerülő római jogról, a ius commune koráról, az egységes fejlődés szerteágazásáról, és a modern európai jogegységesítési törekvésekről.
Kiss László (egyetemi tanár, alkotmánybíró, PTE ÁJK Közigazgatási Jogi Tanszék): Az alapjog-korlátozás új dimenziói, avagy az állami beavatkozás határai. Szerző igyekezett olyan témát választani, mely közel áll az ünnepelt szakmai érdeklődéséhez. Kis László két olyan különvéleményét mutatja be a tanulmányban, amelyek az állam- és jogtudomány mindkét komponensét, az államot és a jogot egyaránt érintik. Érdekes az alapjogi teszt alkalmazása a nemzeti vagyonról szóló, az ún. "trafiktörvény" és a szövetkezeti hitelintézetek integrációjáról szóló törvény felülvizsgálatáról szóló értekezés, mely végül az ünnepelthez intézett kérdéssel zárul.
Kondorosi Ferenc (egyetemi tanár, Budapesti Gazdasági Főiskola Pénzügyi és Számviteli Kar Közgazdasági Intézeti Tanszéki Osztály): Politika és jog: új gyógyszerek az ebola és más járványok ellen. Az egészséghez való jog az Ebola járvány kapcsán az elmúlt időszak sajnálatos eseményei miatt nagy figyelmet kapott. Nem vitás, hogy az egészség érték, így fokozott védelemben kell részesíteni az egészséghez való jogot. A távolságok szűkülése miatt járványok bárhol megjelenhetnek, s bár ennek kockázata nagyrészt a fejlődő országokat sújtja, a fejlett világ nem mehet el mellettük szó nélkül. A szerző tanulmányában azt a következtetést vonja le, hogy bár a politika és a jog nem elsődleges és egyedüli, ám nem helyettesíthető eszköze a világjárványok elleni fellépésnek.
Kőhalmi László (tanszékvezető, habilitált adjunktus, PTE ÁJK Kriminológiai és Büntetés-végrehajtási Jogi Tanszék): A jog és az etika hatékonysága a korrupció elleni küzdelemben. A jog hatékonyságának általánosságban való taglalását követően a büntetőjog hatékonyságának kérdéseit fejtegeti a tanulmány a joghatékonysággal, illetve büntetőjoggal foglalkozó jogtudósok nézetein keresztül. Ezt követően a szerző belemélyed az erkölcs hatékonyságának elemzé-
- 288/289 -
sébe, mégpedig a korrupció elleni küzdelemben való alkalmazás tekintetében. Kőhalmi László következtetése, hogy a büntetőjog és az erkölcs önmagukban hatástalan eszközök az antikorrupciós küzdelemben, azonban együtt esélyt adhatnak a korrupció visszaszorítására.
Andityas Soares de Moura Costa Matos (Associate Professor of Philosophy of Law and related disciplines at UFMG's Law School): Against Plutonomy: Towards a Coming Law. A plutokrácia olyan társadalmi berendezkedés, melyben a hatalmat a legvagyonosabb rétegek gyakorolják. A címben szereplő plutonomy az angol plutocracy és az economy szavakból áll össze, olyan gazdasági berendezkedésre utal, ahol egy szűk tehetős réteg élteti a gazdaságot. A tanulmány első része Carl Schmitt ellenségfogalmával foglalkozik - mely téma egy későbbi írásban még előkerül -, szól napjaink liberális demokráciáinak politikai alkalmatlanságáról, a parlamentek megkérdőjelezhető szerepéről, végezetül pedig nem túlságosan pozitív jövőképet fest az írottak alapján.
Mohay Ágoston (PhD adjunktus, PTE ÁJK Nemzetközi és Európajogi Tanszék): Az uniós jogrend autonómiája. A tanulmány az EU jogrendjét, mint önálló rendszert mutatja be, mely nem nemzetközi, nem nemzeti, hanem nemzetek feletti, szupranacionális jogrend. A szerző azt vizsgálja, miből áll az uniós jog autonómiája, milyen a nemzetközi jog és az uniós jog viszonya. Az írás példákat is hoz a témához az Európai Bíróság joggyakorlatából.
James E. Moliterno (Vincent Bradford Professor of Law, Washington & Lee University): Impartiality and Independence: Misunderstood Cousins. A tanulmány a bírói függetlenség és a bírói pártatlanság fogalmait határolja el egymástól, tekintettel arra, hogy a kettő nem mindig egyértelműen különböztethető meg egymástól. Míg a függetlenség a külső befolyástól mentes döntések érdekében kiemelkedő fontosságú, a pártatlanság a perbeli felek között értelmezhető kategória.
Monori Gábor (PhD adjunktus, PTE ÁJK Jog- és Állambölcseleti Tanszék): A nők hátrányos munkahelyi megkülönböztetése - különös tekintettel az Európai Unióban. Az 1960-as évek óta fejlődő feminista jogtudomány egyik vizsgálati területe a nemi alapú munkahelyi diszkrimináció. Ismeretes, hogy a munkáltatók általában "veszélyes munkaerőnek" tartják a nőket, akkor is, ha van gyermekük, akkor is, ha még gyermekvállalás előtt állnak. A szerző részletesen szól a feltárt és tényleges diszkriminációról, vázolja a magyar helyzetet, majd pedig betekintést nyújt az EU szabályozásába, az ottani valóságba, végül pedig szót ejt a pozitív diszkrimináció lehetőségéről is.
Yasutomo Morigiwa (professor of law, Graduate School of Law, Nagoya University, Japan): Silk Road, where a wealth of paths cross. A japán jogfilozófus a Kelet és a Nyugat történelmét igazán egyedülálló nézőpontból közelíti meg. A történelemkönyvekből megszokott elkülönítés helyett bemutatja, hogy a két terület, a két kultúra nem egymástól függetlenül fejlődött, köztük a Selyemút volt az összekötő kapocs. A korabeli keleti kereskedelmet, a kapitalizmust, a 21. századi globalizációt veti össze a Selyemút történetén át. Felveti az összefüggést a Selyemút fejlődése és az iszlám elterjedése, hatalmas birodalommá alakulása, illetve a keresztény világ abszolutista nemzetállamokra és gyarmatokra szakadása között.
Nagy Zoltán András (habilitált egyetemi docens, PTE ÁJK Büntetőjogi Tanszék): Carl Schmitt szelleme a büntetőjogban. A brazil de Moura Costa Matos tanulmánya kapcsán utaltam rá, hogy lesz még szó a kötetben Schmitt ellenségképéről. Ebben az írásban kerül újra elő, a koronként és ideológiánként eltérő ellenségképek rövid bemutatását követően. "A háborúhoz való viszony értelmezésében az ellenség az alapvető fogalom." Schmitt a társadalmat ellenségre és barátra osztja. A tanulmány szól még Günter Jacobs ellenség-büntetőjogi nézeteiről. A szerző általános ellenvetéseket fogalmaz meg az ellenség-büntetőjogot illetően, majd pedig a Magyarországon megjelenő ellenség-büntetőjogi nézeteket elemzi, példákat hozva a Büntető Törvénykönyvből.
Nochta Tibor (tanszékvezető egyetemi tanár, PTE ÁJK Polgári Jogi Tanszék): A polgári jogi felelősség jelenkori kihívásairól - különös figyelemmel a környezetvédelemre. A tanulmány speciális magánjogi felelősségi kérdést fejteget, amely téma ma igen jelentős. A jelenkor potenciális tömeg-kártípusaira, felelősségi kérdéseire jogrendszereken átívelő felelősségi jog megteremtését tartja szükségesnek a szerző. A környezetvédelem körében alapvető kérdés, kell-e tovább szigorítani a magánjogi felelősséget, hol, milyen jellegű károkozások esetén kezdődjön a közjogi (büntetőjogi) beavatkozás. Szól a környezetvédelmet szolgáló sokszínű jogi szabályozásról: az egészséges környezethez való jogról, mint alkotmányos alapjogról, a Ptk-ban több helyen felbukkanó környezetvédelmi szabályokról, végül pedig az egyéb, környezetvédelmi tárgyú jogszabályokat tárgyalja a tanulmány.
Paczolay Péter (egyetemi tanár, az Alkotmánybíróság elnöke): A bírói döntések kiszámíthatósága és állandósága. A tanulmány az Európai Közösségek Elsőfokú Bírósága működésének 20. évfordulója alkalmából rendezett konferencián hangzott el Luxemburgban, 2009. szeptember 25-én, eddig írásban nem jelent meg magyarul, a szerző ezzel az írással tiszteleg Visegrády professzor születésnapja alkalmából. Bevezetőjében Paczolay Péter értékeli az igazságszolgáltatás minőségét, majd arról szól, miért fontos a bírósági döntések stabilitása, következetessége, előreláthatósága, továbbá arról, hogy ezeket
- 289/290 -
miként lehet elérni. A stabilitás fenntartása eszközeinek tárgyalását követően kiemeli a következetesség elérésének nehézségeit is.
Marijana Pajvančič (professor of constitutional law, Faculty of Law and Political Studies, University EDUCONS, Novi Sad, Serbia): The constitution and gender equality. A tanulmány általános alkotmányos garanciák ismertetésével kezdődik, majd pedig a nemek egyenjogúságára vonatkozóakat részletezi: a nők és a férfiak egyenlő bánásmódban való részesítésének követelményét, valamint a diszkrimináció tilalmát, törvény előtti egyenlőséget. Szól továbbá az egyenlőség elérésének speciális formáiról, kiemelten a pozitív diszkriminációról. Nagyobb teret szentel a házasság, a család és a szülőség alkotmányos garanciáinak ismertetésére, de foglalkozik egyebek mellett a nők munka világában tapasztalható diszkriminációjával, politikában betöltött szerepével is.
Péteri Zoltán (professor emeritus Pázmány Péter Catholic University, Budapest): Law and Legislation in the Marxian-Socialist Legal Theory. A tanulmány bemutatja a marxista-szocialista jogelméletet, törvényhozást. A rövid írás érdekes képet ad a magyar és az európai szocializmus történetéről, jogelméletéről. Kiemeli a szerző az ideológiai és politikai elemek túlsúlyát a jog szféráiban.
Petrétei József (egyetemi tanár, PTE ÁJK Alkotmányjogi Tanszék): Az államhatalom szabályozása az alaptörvényben. "A demokratikus jogállami alkotmányok egyik legfontosabb funkciója az államhatalom konstituálása, racionalizálása és korlátozása." A tanulmány az államhatalom alaptörvényi szintű szabályozását tekinti át, meghatározza az államhatalom fogalmát. A szerző megvizsgálja az alaptörvény hatalomra vonatkozó szabályait, a népet, mint a közhatalom forrását, megmagyarázza a közhatalom jelentését. Szól a nép hatalomgyakorlásának módjairól, a hatalomgyakorlás demokratikus jellegéről. Kifejti, hogy határozza meg az alaptörvény az államhatalmat, szól a hatalommegosztás elvéről és az állam kényszermonopóliumáról is.
Pókecz Kovács Attila (tanszékvezető egyetemi docens, PTE ÁJK Római Jogi Tanszék): A királyság államszervezete az ókori Rómában (Kr.e. VIII.- Kr.e. 510.). A jogtörténeti témájú írás végigvezet Róma történetén a patriarchális királyság korán, az etruszk hódításokon és a város alapításán át az etruszk királyság időszakáig, mely a későbbi köztársasági városállam alapjait teremtette meg.
Antonio Silva Sánchez (Profesor de Derecho Romano y Derecho Privado Comparado, Área de Derecho Romano, Departamento de Derecho Privado, Facultad de Derecho, Universidad de Extremadura, Avda), Ángel Acedo Penco (Profesor de Derecho Civil, Área de Derecho Civil, Departamento de Derecho Privado, Facultad de Derecho, Universidad Extremadura, Avda): La importancia de la affectio maritalis en la concepción de la institución matrimonial en Espana. A spanyol nyelvű írás a római jogból eredő affectio maritalis, azaz a házassági szándék intézményéről, annak a spanyol házassági jogban betöltött szerepéről szól. A korai középkortól kezdve Rómában a férfi és nő házassági szándékkal való együttélését érvényes házasságnak ismerték el. Ez a szabály nemcsak amiatt érdekes, mert a mai keresztény eszmékkel szembemegy, hanem azért is, mert felveti az azonos neműek házasságkötésére vonatkozó kérdéseket.
Somfai Balázs (egyetemi docens, csoportvezető, PTE ÁJK Polgári Jogi Tanszék Családjogi és Szociális Jogi Csoport): Jogvita, konfliktus, ember. Az érdeklődésre számot tartó címet találó Einstein idézet követi, zárásképpen pedig Gandhi bölcsességét olvashatjuk. A két idézet között a tanulmány a szerző mediátori tevékenységét tükröző alternatív konfliktus megoldási lehetőségekkel foglalkozik. A konfliktushelyzetek hozzá tartoznak a mindennapokhoz, a megoldásukhoz való lehetséges utak tudományos ismertetésével mégis igen szűkös keretek között foglalkozik csak a mai jogászképzés. A szerző részletesen szól a konfliktus és az ember viszonyáról, a konfliktusok alanyairól, arról, hogyan alakul egyes konfliktushelyzet konfliktussá, mely elméleti ismereteket igazán életközeli példákkal támaszt alá, bemutatja, hogy a pszichológia, az érzelmek hogyan férkőznek be a jog világába, hasznos kiegészítést nyújtva ezzel a jogi tanulmányokhoz.
Szilágyi Péter (egyetemi tanár, ELTE ÁJK Jog- és Társadalomelméleti Tanszék): Jogbölcseleti mozaikok a jog hatékonysága kapcsán. A kritikai szemléletű tanulmány továbbgondolja Visegrády professzor "A jog hatékonysága" című munkáját, mely a téma első hazai monografikus feldolgozása volt és az is maradt a mai napig. A szerző hozzászól a jog hatékonyságának jogbölcseleti kontextusához, a jog gazdasági elemzéseinek hatékonyságra gyakorolt hatásához, továbbá kifejti álláspontját a jog hatékonyságának problémájával összefüggő fogalmak differenciálása tekintetében is.
Szilovics Csaba (tanszékvezető habilitált egyetemi docens, PTE ÁJK Pénzügyi Jogi Tanszék): A modern adórendszer kialakulásának feltételeiről. A szerző a jogtörténet egy olyan területéről szól, amely talán nem kap elegendő figyelmet, tekintettel annak jelentőségére. Bár azt gondolnánk, hogy az adók, az adórendszer egyidős az államilag szervezett emberi társadalmak kialakulásával, a modern értelemben vett adórendszer ennél jóval később, a 18. század végén alakult csak ki. A tanulmány röviden, lényegre törően ismerteti a modern adórendszer kialakulásának feltételeit, azok ismérveit.
Szmodis Jenő (adjunktus, ELTE ÁJK Jog- és Társadalomelméleti Tanszék): A jogkoncepció változásai a művészetek tükrében. A szerző a jog és a művészet határterületére kalauzolja az olvasót, amely két terület
- 290/291 -
bár elsőre távolinak tűnhet, remekül hozza összefüggésbe azokat. A középkor századait követően az újabb kor művésze már tudós is egyben, ugyanakkor a tudós kifejezésmódja nem más, mint a művészet. A tanulmány áttekinti a nyugati jogfelfogás változásait, a jogkoncepció változásait az egyes művészeti ágakba helyezi, mégpedig az irodalom, a festészet, az ikonográfia területére. Végigkísérhetjük, hogyan válik a szakrális jellegű jogfogalom szekulárissá.
Tamás Lajos (ny. egyetemi docens, PTE ÁJK Gazdasági és Kereskedelmi Jogi Tanszék): A titok magánjogi védelme. A tanulmány az új Ptk. jelentős mértékben megváltozott általános, és egyes személyiségi jogi szabályaival foglalkozik. Összehasonlítja az új általános alapelveket a régi szabályozással, majd a titokjogot fejti ki részletesen, a magántitok és annak fajtái elemzésével, sok példával, jogszabályi hivatkozásokkal.
Ivana Tucak (PhD, Docent/Assistant Professor, J. J. Strossmayer University of Osijek, Faculty of Law): Bentham's Analysis of Legal Rights. Nehéz témát boncolgat az írás: Jeremy Bentham, jogpozitivista filozófus elméleteivel foglalkozik, ezen belül is imperatív jogelméletével, továbbá a törvényes jogról (jogok és szabadságok) szóló tanaival, a jogi kifejezések helyes használatával, az elméletek máig ható jelentőségével.
Klaus Zeleny (MMag., Hans Kelsen Institut, Bundesstiftung, Wien): Das Majoritätsprinzip bei Hans Kelsen und einige gegenwärtige Kritikpunkte. Hans Kelsen - aki 1929-ben a Pécsi Egyetemen is tartott előadást - a hazai jogi oktatásban a Tiszta jogtanról híres. Azonban nemcsak jogelméleti, hanem politikatudományi műveket is írt, egyik legfőbb munkája politikaelméleti témájú, a demokrácia értelméről és értékéről szól. Művében felsorakoztatott ötletek mára ugyan mind megvalósításra kerültek, azonban érdemes újra átgondolni Kelsen nézeteit a többségi elvről, azaz arról a fajta döntéshozatalról, melyben 50% + 1 fő szavazata szükséges a többség eléréséhez, továbbá érdemes megvizsgálni ennek a fajta többségi döntéshozatalnak az előnyeit és hátrányait, a többség és a kisebbség viszonyrendszerét, a rendszerben kételkedők véleményét, a parlamenti többség és a népi többség ellentétét. A témát egy Churchill idézet zárja, aki szerint a demokrácia ugyan egy rossz államforma, de azért részesítjük előnyben, mert a többi még rosszabb.
Zsidai Ágnes (habilitált egyetemi docens, ELTE ÁJK Jog- és társadalomelméleti Tanszék): "Csak a törvény tehet minket szabaddá" - Törvénypozitivista igazságok. A tanulmány az eseménydús 19. századi Nyugat-Európába visz el, amikor az élet szinte minden területén hatalmas változások mentek végbe, melyek a tudományok számára is jelentős kihívást jelentettek. Szól a szerző a filozófiai pozitivizmusról, mielőtt rátér fő témájára a törvénypozitivizmus jellemzőinek tárgyalására, az irányzat képviselőinek elméleteivel magyarázva azt. A címre visszatérve a tanulmány témájának ismeretében: az egy Goethe idézet; a törvénypozitivista irányzat a törvényekben látja a szabadság garanciáját.
Ez az ünnepi tanulmánykötet méltán tiszteleg Visegrády Antal professzor úr kiemelkedően gazdag, magas színvonalú munkássága előtt. További munkájához jó egészséget kívánva Isten éltesse sokáig Professzor Úr! ■
Lábjegyzetek:
[1] A szerző PhD hallgató.
Visszaugrás
