Budapest, 2018. szeptember 6.
2018. szeptember 6-án, a budapesti Párbeszéd Házában került megrendezésre a Jog és terminológia című szakmai konferencia a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Jog és Nyelv Kutatócsoportjának, valamint a MANYE Terminológiai Szakosztályának szervezésében. A konferenciát Balogh Dorka, Láncos Petra Lea és Tamás Dóra Mária szervezték. A konferencia célja a jogi terminológia aktuális kérdéseinek feltérképezése, a különböző nézetek ütköztetése és a közös gondolkodás előmozdítása volt. A jogi terminológia az utóbbi időben a gyakorlatban a rögzítési és közzétételi segédeszközök, a terminusok kidolgozásának módszerei, megközelítési módja és egységeses használata, a tananyagok és az oktatási módszerek területén egyaránt kiemelt figyelmet élvezett. A rendezvény éppen ezért az alábbi témakörök köré csoportosította figyelmét: a segédeszközök műfajai; az uniós kontra nemzeti terminológia; a közérthetőség kérdésköre jogi szakszövegek fordításakor. Az előadásokat három blokkba szervezték: uniós blokk; nemzeti blokk; alkalmazott terminológia; amelyet egy interaktivitásnak teret nyújtó workshop zárt.
A rendezvényt Prof. Dr. Szabó István, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Jog- és Államtudományi Karának dékánja nyitotta meg, aki jogtörténeti-terminológiai adalékokkal örvendeztette meg a hallgatóságot. Ezt követően Balogh Dorka doktoranda, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem angol jogi szakfordító posztgraduális képzésének vezetője köszöntötte a szervezők nevében a konferencia résztvevőit. A rendezvény első blokkja uniós terminológiai kérdéseket tárgyalt Láncos Petra Lea moderálásával; előadások hangzottak el az Európai Bíróság Többnyelvűségi Főigazgatóságának (Asztalos Zsófia), valamint az Európai Bizottság (Berencsi Katalin) és az Európai Parlament Fordítási Főigazgatóságainak (Villányi József, Puppán Dániel) munkatársai részéről. Az uniós blokkban hangsúlyt kapott, hogy a terminológiai munka ugyan 24 nyelven zajlik, de a jogi fogalmak összehasonlítása 28 jogrendszer között történik, továbbá az uniós terminusok azért annyira semlegesek és nem egyeznek a nemzeti jogi terminusokkal, mert 28 ország jogi fogalmait igyekeznek felölelni. A kávészünet után következett a konferencia "nemzeti blokkja", melynek előadói az Igazságügyi Minisztérium képviselői (Gáspár Endre, Somssich Réka), akik a jogszabályfordítási program eredményeit mutatták be a Termin adatbázis bővítésével, a romániai jogi szaknyelv és jogászképzés nehézségeiről hallhattunk Veress Emőd előadásában az erdélyi Sapientia Egyetemről, valamint a MANYE (Magyar Alkalmazott Nyelvészek Egyesülete) Terminológiai Szakosztály (Tamás Dóra Mária) képviselői közül kerültek ki. Ez utóbbi a terminológiai adatbázisok általános jellemzőiről, előnyeiről és hátrányairól szólt, és arra fókuszált, hogy miért érdemes jogi terminusokat terminológiai adatbázisokban rögzíteni, hol találhatók kapcsolódási pontok a jogi fogalmak és a fogalomközpontú terminológiai szemléletmód között. Az ebédszünet után bemutatkozott a Translegal online szótárprojektje (World Law Dictionary, Michael Lidner), valamint az oktatás és fordítás területén húszéves tapasztalatokkal rendelkező, jogi elektronikus szótárszolgáltatást nyújtó Anglofon Stúdió Petz András vezetőjén keresztül, továbbá rövid könyvbemutató keretében Szabó László a jogi terminusok kontextusban, kollokációkban való elhelyezésének fontosságát és ezen keresztül történő tanulását helyezte a középpontba. Végül, a rendezvényt a BME Idegen Nyelvi Központ oktatóinak (Seidl-Péch Olívia, Ugrin Zsuzsanna) terminológiai workshopja zárta, mellyel a résztvevők betekintést nyerhettek a fordítók által végezhető terminológiai munka rejtelmeibe, akik egy európai uniós rendeleten bemutatták két szoftver használatát. Ezek segítségével a terminusokat fogalmi hálóba rendezték és az egyszerű szószedetet elektronikus glosszáriummá alakították át.
Az eredetileg műhelykonferenciaként tervezett rendezvény nagy érdeklődést váltott ki a gyakorló és kutató jogászság, valamint a nyelvészek, fordítók, tolmácsok és nyelvtanárok körében egyaránt. A mintegy száz résztvevővel zajló konferencián új elemként "távelőadás" megtartására is sor került: az Európai Parlament Fordítási Főigazgatóságának munkatársai élőben jelentkeztek Brüsszelből, előadásuk kivetítőn volt követhető. A konferencia sokszínűségét támasztja alá az a tény, hogy nem csupán gyakorló jogász-nyelvészek, terminológusok, fordítók terminológiai témájú előadásait vonultatta fel, hanem rövid prezentációk keretében lehetőséget biztosított a legújabb nyomtatott és online fordítási segédesz-
- 22/23 -
közök megismerésére is. Ezen segédeszközök közül érdemes megemlíteni az uniós CuriaTerm és IATE, a hazaiak közül a Termin terminológiai adatbázist, továbbá a Nemzeti Jogszabálytárban az njt.hu honlapon megjelent angol nyelvű, ingyenesen hozzáférhető jogszabályfordításokat, amelyek lehetővé teszik, hogy elindulhassunk a magyar jogi terminusok angol ekvivalensei egységesítésének göröngyös útján.
Az Európai Unió más intézményeihez hasonlóan sajátos helyzetben van az Európai Bíróság: a többnyelvűség követelményének biztosítása érdekében az itt zajló fordításnak (és a tolmácsolásnak) 24 nyelvet - és legalább 28 különböző jogrendszert - kell lefednie, ami 552 nyelvi kombinációt jelent, mindezt pedig hatalmas iratmennyiséggel, összesen több mint évi 1 110 000 lefordítandó oldallal. Mindez nem lehetséges koherens és szisztematikus jogi terminológiai munka nélkül, amelynek valamennyi tagállam nemzeti jogára és az uniós jogra is ki kell terjednie, valamint a fordítási munka megkönnyítése érdekében az eljárásnak már a kezdeti szakaszában (előzetes döntéshozatali eljárás esetén közvetlenül a kérelem beérkezését követően) működésbe kell lépnie.
A Bíróság terminológiai munkájának legfontosabb eszköze (az idén tízéves évfordulóját ünneplő) CuriaTerm nevű - sajnos csak az intézményen belül hozzáférhető - terminológiai adatbázis. Jelenleg több mint 35 000 adatlapot, azaz bejegyzést tartalmaz, összesen közel 131 000 szakkifejezéssel, amelyből 5000 magyar. A CuriaTerm feltöltése három módon történik: központi tematikus projektek révén, valamint szintén központi célzott és nem központi jellegű, eseti feltöltéssel.
Az első, kísérleti jellegű tematikus projekt a Vocabulaire juridique multilingue comparé (ún. VJM) volt, amely a családi jog és az idegenrendészeti jog területére terjedt ki. Azért éppen e jogterületekre esett a választás, mert főként e területeket érintik a sürgősségi előzetes döntéshozatali eljárások, amelyek esetén a leginkább prioritás az eljárás gyors lefolytatása, és ehhez természetesen nélkülözhetetlen a fordítás lehető leggyorsabban történő elkészítése. A családi jog területén mintegy 240, az idegenrendészeti jog területén pedig közel 450 szakkifejezést választottak ki a bíróság központi terminológusai francia és spanyol nyelven, amelyeknek minden nyelvi egység - a funkcionális egyezés segítségével - igyekezett megtalálni a saját nyelvi megfelelőjét. Előfordult, hogy ez nem volt túlzottan bonyolult (père - apa), viszont arra is volt példa, hogy nem sikerült magyar megfelelőt találni egy-egy forráskifejezésre (arrêté de reconduite à la frontière). Ezen első két terület terminológiai "kigyűjtésének" sikerén felbuzdulva újabb területre terjesztették ki a VJM projektet: 2016-2018 között a büntetőjog területére, amely szintén nagyjából 450 szakkifejezésre terjedt ki. Mivel e jogterületek jelentős mértékben különböznek az egyes nemzeti jogrendszerekben, minden egyes szakkifejezést nagyon alaposan meg kellett vizsgálni a megfelelő terminus megtalálása érdekében. A VJM-projekt adatlapjai rendkívül részletesek, számos, főként nemzeti jogi információt és hivatkozást tartalmaznak, a különböző jogrendszerekre vonatkozó összehasonlító jogi megjegyzésekkel, forrásmegjelölésekkel és definíciókkal. A projektet koordináló központi egység a fogalmak közötti kapcsolatot vizuálisan ábrázoló, részletes fogalmi ágrajzokat is készített. Ezen projekt eredménye ma már nyilvánosan, bárki számára hozzáférhető a IATE terminológiai adatbázisban (Európai Unió Intézményközi Terminológiai Adatbázisa, http://iate.europa.eu). Kiemelendő továbbá, hogy a Bíróság központi terminológiai egysége a fontosabb beérkező előzetes döntéshozatal iránti kérelmekhez ún. VJM-analízist készít, amelyben az adott dokumentumban előforduló, figyelembe veendő CuriaTerm kifejezésekre hívja fel a fordítást készítő jogász-nyelvészek figyelmét, ezzel elősegítve és gyorsítva a fordítási munkát, valamint javítva annak minőségét és fokozva a dokumentumok közötti terminológiai koherenciát.
A Jogkódex-előfizetéséhez tartozó felhasználónévvel és jelszóval is be tud jelentkezni.
Az ORAC Kiadó előfizetéses folyóiratainak „valós idejű” (a nyomtatott lapszámok megjelenésével egyidejű) eléréséhez kérjen ajánlatot a Szakcikk Adatbázis Plusz-ra!
Visszaugrás
