Örömmel vehettük kézbe Kajtár István egyetemi tanár, a pécsi Janus Pannonius Tudományegyetem Jogtörténeti Tanszékének vezetője által írt új, két kötetes egyetemi tankönyvet. Hazai egyetemeinken a jogtörténeti oktatás a 90-es évek elejétől jelentősen megújult. A méltatott munka ennek a tananyagreformnak egyik jeles eredménye. Pécsett, Szita János tollából már az évtized első felében megjelent egy, a magyar alkotmánytörténetet tárgyaló új egyetemi jegyzet, majd ugyanitt Béli Gábor írta meg a magyar jogtörténetet 1848-ig áttekintő munkáját. Mezey Barna szerkesztésével pedig Budapesten, egy, a magyar alkotmány- és jogtörténetet teljes egészében átfogó kétkötetes tankönyv jelent meg. Az egyetemes jogtörténet területén Horváth Pál szerkesztésével, több jogi kar vezető jogtörténeti oktatóinak összefogásával rendszeresen megújuló kötetek láttak napvilágot a Nemzeti Tankönyvkiadónál, amelyek közül az elmúlt évben már a negyediket vehettük kezünkbe. Az egyetemes jogtörténet területén jelentős egyszerzős mű született meg Szegeden is Ruszoly József munkássága által.
Kajtár István azonban arra vállalkozott, hogy ezen utóbbi tantárgy körében egy önálló, az adott jogterületet teljesen átfogó egyetemi tankönyvet készít. Ebben a tekintetben az évtizedünkben új irányzatokat vett jogtörténeti oktatásban egyedülálló vállalkozásba fogott. Az egyetemes jogtörténet területén ugyanis ebben az időszakban szintetizáló jellegű összefoglalást még senki sem készített.
A szerző munkáját két szakaszban készítette el. Az első kötetben egy általános bevezetőt találhatunk, amelyből a tanulmányait kezdő joghallgató megismerhet néhány fontos jellemzőt az alkotmány- és jogtörténetről, valamint a jog sajátosságairól. Az ezután következő részekben áttekintést kapunk a különböző történeti korszakokról az ókortól a polgári állam- és jogrendszerek kialakulásáig. Az általános áttekintés után az ötödik résztől kezdődik az egyes térségek alkotmány- és jogfejlődésének részletes ismertetése. Az első kötetben ebből a német régió bővebb áttekintését találhatjuk meg a középkortól a XX. századig.
"Az ókori kelet és az antikvitás" címet viselő második rész először az államiság legkorábbi megjelenéséről ismert ókori keletet vizsgálja. Ezután az ógörög fejlődés következik, amelyhez kapcsolva találhatjuk meg a hellenisztikus birodalmakat is. A szerző érinti a római alkotmányfejlődés főbb elemeit is, majd az ebből kinövő bizantinizmusról ír, amely már a következő részhez, a középkorhoz is kapcsolható.
Az általános áttekintésből a "Középkor évszázadainak alapösszefüggései" című harmadik rész a legnagyobb terjedelmű. A szerző először áttekinti a tárgyalt időszak fejlődési szakaszait, a patrimoniális, a rendi és az abszolút államot. Ezt követően jelentős részt szentel a középkori városok jellegzetességeinek ismertetésére, majd jogforrási és kultúrtörténeti problémákra is kitér. A tárgyalt fejezet tartalmi megismerése után azonban meg kell jegyeznünk, hogy a főcím nem teljesen fejezi ki a tartalmat. A középkor mellett ugyanis az újkor jellemzőit is összefoglalja.
A német alkotmány- és jogfejlődésről szóló ötödik rész a "Német Nemzet Szent Római Birodalmának" államszervezeti jellemzőivel kezdődik. Ebben a széttagolt államrendben azonban a német egység 1871-es létrejöttéig nagy jelentősége volt a birodalmat alkotó országok állam- és jogfejlődésének. A több száz tagállam egyenkénti vizsgálata viszont lehetetlen. Ezért a szerző a birodalom két legfontosabb államát Poroszországot és Ausztriát tekinti át. Az egység létrejötte után azonban az országos jogfejlődés jelentősége háttérbe szorult, s a birodalmi jog vált a meghatározóvá. A tankönyv is a partikuláris jog helyett ezután a központi állam- és jogfejlődésre helyezi a hangsúlyt, amelyet átvezet jelen századunkba is.
A második kötet - az első kötet utolsó fejezetét folytatva - már kizárólag az egyes jogrendszerek történeti sajátosságait mutatja be. Ezen fejezetek közös jellemzője, hogy a szerző az újkori és a legújabb kori jogfejlődésre koncentrál, s a középkori jellegzetességek kisebb súllyal szerepelnek.
Anglia tekintetében a legnagyobb hangsúlyt a polgári forradalom utáni kormányzati rendszer elemzésére fektette. Ennek részletes kifejtése mindenképpen előnyös, hiszen kontinensünk, sőt azon kívül is ez jelentette a mintát a polgári államszervezetek kiépítésére.
A Jogkódex-előfizetéséhez tartozó felhasználónévvel és jelszóval is be tud jelentkezni.
Az ORAC Kiadó előfizetéses folyóiratainak „valós idejű” (a nyomtatott lapszámok megjelenésével egyidejű) eléréséhez kérjen ajánlatot a Szakcikk Adatbázis Plusz-ra!
Visszaugrás
