Az információs társadalom fogalmának hallatán az emberek többsége az új technológiai megoldások, a távközlés, a számítástechnika - informatika és legfőképpen az Internet szerepének erősödésére gondol. Mindenképpen figyelembe kell vennünk azonban azt is, hogy az egyes technológiák és megoldások befogadása, alkalmazása vagy annak hiánya az adott ország társadalmi folyamataira is visszavezethető. Ezért mindenképpen foglalkoznunk kell az információs társadalom társadalmi pilléreivel is. A vizsgálat során kiemelt szerephez jutnak az oktatás, a kulturális befogadás és az esélyegyenlőség kérdései.
Az információs társadalom fejlődésének egyik fontos feltétele a társadalom, az emberek tudatos felkészítése és képzése. Ebben a folyamatban jut jelentős szerephez az oktatás egésze, az alapoktól egészen a felsőoktatásig. Ahhoz, hogy valaki az információs társadalom polgára lehessen, mindenekelőtt nagyon sok új ismeretet és készséget kell elsajátítania. Mindezeket azonban meg kell előznie a hozzáállás, az attitűd megváltozásának, ami alapján szükségesnek, fontosnak, hasznosnak és végső soron örömtelinek ítélik meg az új ismeretek megszerzését.
Az információs társadalom kialakulása során, de az új társadalmi formáció működtetésében és továbbfejlesztésében is kulcsszerepe van a szükségszerűen szintén megújuló oktatásnak, hiszen ott van az államnak lehetősége a legkisebb ráfordítással a legeredményesebb beavatkozásra. Az 1. táblázat a tanulási környezetre vonatkozó elmozdulásokat és hangsúlyeltolódásokat mutatja be az ipari társadalom normái és gyakorlata felől az információs társadalom feltételezett igényei irányába.
A táblázatban szereplő állítások nem egymást kizáró, hanem komplementer ellentétpárok. A jövő tanulási környezetét illetően koncepcionálisan is meg kell őrizni a hagyományos és az új módszerek közötti egészséges arányokat.
Az új tanulási környezetben az enciklopédikus tudásközvetítés jelentősége csökken, az elmélyülés, a begyakorlás és az egyes tárgyak közötti integráció erősítésének kell fő céllá válnia. A tudásközvetítéssel egyenlő hangsúlyt kell kapnia az információs társadalom által megkövetelt készségek és képességek kialakításának és a személyiségformálásnak. Az információs társadalomban elengedhetetlen alapvető ismeretek kialakításához szükség van egy olyan környezet kialakítására, amely valóban képes segíteni a megváltozott tanítási-tanulási folyamatot, a nyitott információkészletekből történő ismeretszerzést, és lehetőséget ad az új technológiák hatékony használatának elsajátítására. Az információs társadalom polgárai számára az egyik legfőbb készségnek a digitális vagy információs
1. táblázat: A tanulási környezet változása az ipari társadalomból az információs társadalomba történő átmenet során
| Ipari társadalom | Információs társadalom |
| Tények és szabályok, kész megoldások megta- nítása | Készségek, kompetenciák, jártasságok, attitűdök kialakítása |
| Zárt, kész tudás átadása | Az egész életen át történő tanulás képességének és készségének kialakítása |
| A tudás forrása az iskola, a tanár, a tananyag | Különböző forrásokból és perspektívákból szerzett tudáselemek integrálása |
| A tanári instrukció dominanciája | Komplex, inspiráló tanulási környezetben a tanuló önállóan építi fel tudását |
| Kötött tanterv, merev órabeosztás | Projekt alapú tanulás, szabad időkeretben |
| A tanulás bérmunka | A tanulás vállalkozás |
| Osztálytermekben történő tanítás | Könyvtárban történő tanulás |
| Osztálykeretben történő tanítás | Kisebb, csoportokban történő tanulás |
| Homogén korcsoportban történő tanítás | Heterogén korcsoportban történő tanítás |
| Iskolán belüli tanulócsoportok | Iskolák közötti tanulócsoportok, EU és globális szinten is |
| Alkalmazkodás és konformizmus | Kreativitás, kritika és innováció |
| Külső szabályok követése | Belső szabályok kialakítása |
| Tanárnak történő megfelelés | Standardoknak történő megfelelés |
| Zárt, lineáris, monomediális tanulási környezet | Nyitott, multi- és hipermediális tanulási környezet |
Forrás: Nyíri, K. (2002): A virtuális egyetem felé. www.mek.oszk.hu (2002.12.03.)
- 172/173 -
írástudást tekinthetjük. Az információs írástudást sokszor a számítógépes ismeretek, média-írástudás, vagy az Internet készségszintű használatának szinonimájaként értelmezik.[1] Valójában kit is tekinthetünk digitális-, vagy információs írástudónak? Az egyik legjobb definíciót az Amerikai Könyvtár Egyesület[2] határozta meg, miszerint digitális-, vagy információs írástudónak azt tekinthetjük, aki felismeri, mikor van szüksége információra, megtanulta hogyan kell tanulni, ismeri az információ kialakulásának módozatait, és tisztában van azzal is, hogy az általa keresett információ hol található meg, és az hogyan használható fel a tanulásban.
A megfelelő információk megszerzéséhez és megértéséhez azonban nem elegendő az, ha valaki hozzáfér a megfelelőnek tűnő dokumentációhoz, vagy anyagokhoz, hanem képesnek kell lennie annak megértésére és értékelésére is. Az írástudás egy magasabb szintje az, amely magában foglalja annak képességét is, hogy különböző anyagokból következtetéseket tudjunk levonni, kérdéseket tudjunk feltenni és eközben új gondolataink szülessenek. Az információs társadalom fejlődése során a társadalomban tehát várhatóan az információkhoz való hozzáférés és a digitális-, vagy információs írástudás kérdése a társadalmi esélyegyenlőség egy új dimenzióját hozza majd létre.
A tanulás több formája - elsősorban a távolról történő tanulás - is épít erre a globális kommunikációs eszközre. Egyik fontos eleme, hogy alulról szerveződik, a hálózatban megtalálható információk nem egy központi elképzelés és feltöltés alapján kerülnek a rendszerbe, hanem a végpontokon, azok által, akiknek "van mondanivalójuk". A gazdasági, kereskedelmi, kulturális és sok más tartalomszolgáltató mellett könyvek, folyóiratok, újságok jelennek meg az Interneten. Az élet több területéhez kötődő hatalmas adatbázisok segítik a tájékozódást, amely az oktató és kutatómunkában és a tanulásban olyan megfizethetetlen segítséget nyújt, amelyet még egyetlen rendszer sem tudott biztosítani. Nem véletlenül nevezi Nyíri Kristóf[3] az Internetet "globális kulturális örökségnek". Az Internet, mint az információs társadalom alapvető kommunikációs közege sokkal inkább demokratikus és befogadó. Egyre inkább mindenki számára elérhető. Lehetőséget nyújt a távolságok leküzdésére, a kapcsolatok fenntartására és ápolására, legyen az üzleti, hivatalos vagy magánjellegű.
A Jogkódex-előfizetéséhez tartozó felhasználónévvel és jelszóval is be tud jelentkezni.
Az ORAC Kiadó előfizetéses folyóiratainak „valós idejű” (a nyomtatott lapszámok megjelenésével egyidejű) eléréséhez kérjen ajánlatot a Szakcikk Adatbázis Plusz-ra!
Visszaugrás
