Dr. Bodor Mária "A vagyonrendezési eljárás egyes kérdéseiről" c. cikkében (Céghírnök 2006. évi 1-3. szám) a korábbi Ctv. (1997. évi CXLV. tv.) 58/C.-G. §-ai alapján beható vizsgálat alá vette az eljárás szabályozásából adódó problémákat. Azóta hatályba lépett az új Ctv. (2006. évi V. tv.), melynek 119-124. §-a több vonatkozásban is újraszabályozta a vagyonrendezési eljárást. Ennek az írásnak a célja annak körüljárása, hogy az új szabályok milyen problémákat oldottak meg, illetőleg hagytak megoldatlanul.
Nincs változás a vagyonrendezési eljárás kezdeményezésének feltételeiben. Az új Ctv. 119. §-ának (1) bekezdése szerint az eljárás továbbra is csak akkor indítható meg, ha a megszüntetési eljárás (új Ctv. 89. §) lefolytatása után olyan vagyontárgy kerül elő, amely a tulajdonjog tárgya lehet.
A Ptk. 94. §-ának (1) bekezdése szerint a tulajdonjog tárgyának fogalmi eleme a birtokba vehe-tőség, ami a fizikai dolgok sajátossága. A fogalom azonban némileg tágítható: a Ptk. 94. §-ának (2) bekezdése szerint a tulajdonjog szabályait alkalmazni kell a pénzre és az értékpapírra is.
A készpénz előkerülésére nem nagyon számíthatunk, hiszen annak könnyen lába kel. Az azonban előfordulhat, hogy valamelyik banknál számlapénz bennragadt.
Az értékpapír ugyan kötelmi követelésről szól, azonban a Ptk. 338/B. §-a szerint a követelést csak az értékpapír által, annak birtokában lehet érvényesíteni, tehát a papír mintegy megtestesíti a követelést.
Dr. Bodor Mária a korábbi Ctv. legfőbb hiányosságait két kérdésben fedezte fel
- következetlen a tulajdoni igények érvényesítésére vonatkozó eljárás szabályozása,
- a jogbiztonság megkívánná, hogy a vagyonrendezési eljárás megindítható legyen akkor is, ha az érdekelt a megszüntetett cég kötelmi követelésének jut nyomára.
1. A tulajdoni igények érvényesítésének kérdése megfelelő módon megoldódott. Az új Ctv. 121. §-ának (2) bekezdése alapján a tulajdoni igény bejelenthető, a vagyonrendező által nem ismert igény eldöntése végett pedig a (4) bekezdés szerint a bírósághoz lehet fordulni. A bíróság határozata alapján a tulajdoni igényét sikeresen érvényesítő fél a Ctv. 122. §-ának (1) bekezdése alapján az ingatlan-nyilvántartásba bejegyeztetheti tulajdonjogát.
Külön dicséretet érdemel az új szabályozás, amiért érvényre juttatta a Ptk. 112. §-ának (2) bekezdéséből következő azt az elvet, amely szerint ingatlan nem válhat gazdátlanná. A vagyonrendezési eljárást ugyanis az új Ctv. 119. §-ának (5) bekezdése értelmében a földhivatal bejelentésére hivatalból kell lefolytatni, és ha nem akad tulajdonos, az ingatlan az új Ctv. 122. §-ának (6) bekezdése folytán az állam tulajdonába kerül.
2. A megszüntetett cég kötelmi követeléseit azonban az új Ctv. is rendezetlenül hagyta. Ez a hiány a gazdasági társaság tagjainak és hitelezőinek érdekét sértheti.
A tagok érdekeik sérelmét maguknak köszönhetik, hiszen módjukban lett volna a cég működését végelszámolással, vagy - rosszabb esetben - felszámolással befejezni. A követelések behajtásának hiánya azonban méltánytalanul csorbítja a cég hitelezői követeléseinek kielégítési alapját.
E méltánytalanságot dr. Bodor Mária - sorok közé bújtatott érveléssel - úgy javasolná kikerülni, hogy a hitelező a megszűnt cég tagjai ellen indítson pert és marasztalás esetén az ítéletben kerüljön feltüntetésre, hogy a marasztalási összeg (a volt tag vagyonán felül) milyen egyéb vagyonból hajtható be.
2.1. A megszüntetett gazdasági társaság tagjainak felelősségére többnyire az általános szabályok irányadók. Ezeknek alkalmazása problémamentes, ha a tagokat a társaság fennállása alatt a társaság tartozásaiért korlátlan felelősség terhelte (ebben az esetben - ötéves jogvesztő határidőn belül - az új Gt. 68. §-ának (2) bekezdése szerint korlátlan és egyetemleges felelősség terheli őket a megszűnt társaság tartozásaiért is), viszont
- problematikus a tagok (részvényesek) korlátozott felelőssége esetén, hiszen ezek az új Gt. 68. §-ának (3) bekezdése szerint csak a felosztott vagyonból való részesedésük erejéig felelnének, - vagyonfelosztásra azonban a megszüntetési eljárásban nem kerül sor.
2.2. Ehhez képest korlátozott felelősség esetén a megszűnt cég tagjai (részvényesei) ellen a hitelezőit csak akkor tudnak fellépni, ha az új Gt. valamelyik rendelkezése áttöri a felelősség korlátozását. Ezek a rendelkezések a következők:
A Jogkódex-előfizetéséhez tartozó felhasználónévvel és jelszóval is be tud jelentkezni.
Az ORAC Kiadó előfizetéses folyóiratainak „valós idejű” (a nyomtatott lapszámok megjelenésével egyidejű) eléréséhez kérjen ajánlatot a Szakcikk Adatbázis Plusz-ra!
Visszaugrás
