A Magyar Tudományos Akadémia IX. Gazdaság- és Jogtudományok Osztályának Állam- és Jogtudományi Bizottságának Civilisztikai albizottsága 2015. június 18-án tartotta ülését az új polgári eljárásjogi kódex kodifikációjának tárgyában, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem II. Szent János Pál Pápa Dísztermében, "Az új Polgári perrendtartás - a közérdekű keresetindítás kérdései" címmel. Az ülést prof. Dr. Kecskés László az MTA levelező tagja, a Pécsi Tudományegyetem jogi karának dékánja, és a civilisztikai albizottság elnöke nyitotta meg. Beszédében egy perces néma főhajtásra kérte a konferencia résztvevőit, ezzel tisztelegve az aznap elhunyt Dr. Zlinszky János professzor emléke és munkássága előtt. A bevezető beszédet prof. Dr. Csehi Zoltán, az ELTE és a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Jog- és Államtudományi Karának tanszékvezetője tartotta. Az előadásokat prof. Dr. Wopera Zsuzsa, Dr. Udvary Sándor tanszékvezető egyetemi docens, Dr. Wallacher Lajos ügyvéd, a kodifikációs bizottság tagjai, valamint Dr. Virág Csaba az Országos Bírói Hivatal Polgári Kollégiumának beosztott bírája tartották.
A rendezvény fényét emelte, hogy a hallgatóság soraiban megjelent prof. Dr. Harmathy Attila akadémikus, az MTA IX. Osztályának Állam- és Jogtudományi Bizottságának elnöke, prof. Dr. Németh János professor emeritus, a Polgári Perjogi Kodifikációs Főbizottság és Szerkesztőbizottság elnöke és prof. Dr. Vékás Lajos akadémikus, az MTA alelnöke.
A konferencia tárgya a kollektív igényérvényesítés és az új alapelvek voltak. Dr. Wopera Zsuzsa "Az új Pp. fontosabb mérföldkövei" című előadásában kifejtette, hogy a perkoncentráció alapelvi szintre emelkedik, ezért az új törvény visszatér a Plósz-féle kódex osztott per megoldásához. Ez a gyakorlatban azt jelenti majd, hogy a perek egy előkészítő és egy élesen elkülönülő bizonyítási szakra lennének felosztva. Az utóbbi szakaszban a felek főszabály szerint már új állításokat nem tehetnének, új indítványokat nem nyújthatnának be, ezzel is elejét véve a perek elhúzódásának. Kiemelte, hogy indokolt esetekben továbbra is fennmaradna annak a lehetősége, hogy új indítványt tehessenek a per második szakaszában, azonban a kivételek köréből példát nem hozott fel.
Második előadóként Dr. Udvary Sándor "Közérdekű kereset - a bizottság álláspontja" címen a kollektív igényérvényesítés új szabályozásáról tartott előadást. Megemlítette, hogy az új kódex nem az amerikai "class action" szabályait venné át, hanem a német mintaperekhez hasonló szabályozást tartalmaz majd. Ezt a bizottság a rendelkezési jog alapelvének tiszteletben tartásával indokolta, mivel az amerikai "class action" felfogás abból indul ki, hogy az ügy tárgyában érintett személyek mindenféle nyilatkozat nélkül perbe bocsátkozhatnak, ez pedig a bizottsági álláspont szerint a rendelkezési joggal nehezen összeegyeztethető. Előadásában kiemelte, hogy a jelenlegi Pp.-ben található pertársaság jogintézménye a kollektív igényérvényesítésre nehezen alkalmazható, mivel a pertársaság tagjai önállóan járnak el, ez pedig jelentősen lerontja a perbeli hatékonyságot. Előadásában kitért arra is, hogy szükséges lesz majd a fizetési meghagyásos eljárás valamint a kollektív igényérvényesítés viszonyának a rendezése, hiszen számtalan esetben a jogsérelemmel okozott kár mértéke alacsony, így azokat egyéni érdekérvényesítés esetében a fizetési meghagyásos eljárás útján lehetne érvényesíteni, és a kodifikációs bizottságnak semmiképpen sem célja egy működő intézmény lerontása.
A harmadik előadást Dr. Wallacher Lajos tartotta "A közérdekű keresetindítás egyes kérdései" címmel. Előadásában kiemelte, hogy a közérdekű keresetindítás jelenlegi szabályozásában találhatóak visszásságok - emiatt, ha csak azt veszik figyelembe, hogy a jogsértés különösen nagy értékre történik. Előfordulhatna az is, hogy csak egy fő érdekében is az ügyész vihetné végig a verseny- vagy a fogyasztóvédelmi jogi tárgyú pert. Ezen hiányosságok ellenére hitet tett amellett, hogy a közérdekű keresetindításra a továbbiakban is szükség van, hiszen bizonyos esetekben az állami szerepvállalás megkerülhetetlen. Aggályos példaként említette - egyben reflektálva az előző előadásra - az Egyesült Államokban ismeretes "sweetheart dealeket" amely az jelenti, hogy az alperessel jó viszonyt ápoló felperesi jogi képviselő olyan egyezséget köt, amely az alperes számára kedvez a felperesi érdekek rovására.
Végül Dr. Virág Csaba előadását hallgathatták meg a jelenlevők, amelynek címe "Devizaperek tanulságai és az új Pp." volt, amelyben kifejtette, hogy a devizaperek rendkívül magas száma miatt - a devizahitelesek meg-
A Jogkódex-előfizetéséhez tartozó felhasználónévvel és jelszóval is be tud jelentkezni.
Az ORAC Kiadó előfizetéses folyóiratainak „valós idejű” (a nyomtatott lapszámok megjelenésével egyidejű) eléréséhez kérjen ajánlatot a Szakcikk Adatbázis Plusz-ra!
Visszaugrás
