A Ctv. átfogó módosítását tartalmazó 2007. évi LXI. törvény (a továbbiakban: Ctvn.) legszélesebb körben a cégeljárási szabályokat érintette. A Ctvn. miniszteri indokolása szerint a 2006 márciusában tartott brüsszeli Európa Tanács ülés elnökségi konklúziói - egyebek közt - a kis- és középvállalkozások kiemelkedő gazdasági szerepére figyelemmel hangsúlyozzák a rájuk vonatkozó egyszerű, átlátható, könnyen alkalmazható jogi szabályozás jelentőségét, előírva annak igényét, hogy 2007 végére valamennyi tagállamban elegendő kell legyen egy hét a társaságalapításra, a piacralépés költségeit pedig drasztikusan csökkenteni kell.
A világbank Doing Business in 2007. című jelentése szerint Magyarország a gazdasági környezet kedvező vagy kedvezőtlen voltát mérő ranglistán a vizsgált 155 állam között a 66. helyre került. A megállapítások között szerepel, hogy a magyar vállalkozások alapítása indokolatlanul költséges (tőkeminimum mértékére és az illetékköltségekre is figyelemmel), nehézkes és lassú, összehasonlítva például a spanyol, a brit, a dán vagy a szlovén eljárási renddel.
Vélhetőleg ezek a körülmények indították arra a jogalkotót, hogy a rövid ideje hatályba lépett új cégeljárási szabályokat példátlanul rövid idő alatt újragondolva a szabályozást a fenti igényeknek megfelelőbbre alakítsa és a 2007. évi V. törvény "fontolva haladását" félretéve, az eljárási rendet gyors ütemben továbbfejlessze a kívánt irányba.
A Ctvn. a piacra lépés megkönnyítése érdekében nem csak a cégbíróság előtti eljárás gyorsítását célozza, de figyelemmel van a bírósági szakaszt megelőző cégalapítási teendők ésszerűsítésére is, például a feladatoknak az eljárás más szereplőihez (ügyvédhez, közjegyzőhöz) történő átcsoportosításával, illetve az eddigiekhez mérten rendkívül liberális jogszabályi rendelkezésekkel.
A fenti célokat szolgálják azok (az előzőekben ismertetett1) új szabályok, amelyek például a kft. és rt. tőkeminimumát és a jegyzett tőke biztosításának módját rendezik, de idetartoznak a cégnév, a székhely, a telephely, a névfoglalás új szabályai is.
A Ctvn. előírásai nem vitásan lényegesen leegyszerűsítették a cégeljárási rendet. A 2006. évi V. törvénynyel meghatározott Ctv. ugyanis háromféle szabályrendszert tartalmazott (éppen az e-eljárás fokozatos bevezetése érdekében, azért, hogy az érintetteknek legyen idejük "hozzászokni" a cégeljárás elektronizálásához). Külön eljárást határozott meg e törvény arra az esetre, ha az érintett cég szerződésmintát alkalmazott és más volt az előírás, ha szerződésminta nélkül, egyedi kívánságok szerint fogadták el a létesítő okiratot. Harmadik eljárási rendet jelentett az úgynevezett egyszerűsített eljárás, amely csak meghatározott cég formákra (kkt., bt., kft.) és csak alapítás esetére vonatkozott, és kötelező eleme volt az előzetes cégnévfoglalás, valamint az eljárás teljes elektronizáltsága. Mindezen eljárásoknál még attól függően is eltérések mutatkoztak, hogy cégalapítás bejegyzését, vagy egy már működő cég változásbejegyzését kérik-e.
Ezen - vitathatatlanul szövevényes - eljárási szabályozást módosították a szerződésmintás eljárás külön szabályait megszüntetve, és az egyszerűsített cégeljárás normarendszerét is átdolgozták, mindezt arra figyelemmel, hogy a lehető legrövidebb idő alatt kizárólagossá váljon a sommás, lényegét tekintve regisztratív elektronikus bejegyzési (változás bejegyzési) eljárás.
A Ctvn. egyik legfontosabb eljárási változtatása, hogy - a szerződésmintás alapítás Ctv.-szabályait a Ctv. korábbi 8. Címének és 48. §-ának átfogalmazásával és a 49. §-át 2007. szeptember 1-jétől hatályon kívül helyezve - többé nem tesz különbséget a törvény az eljárásban aszerint, hogy a társaságalapítás szerződésmintával, vagy anélkül történik. A szerződésminta olyan alkalmazása ugyanis, melynek eljárási konzekvenciái lehetnek, kizárólag az egyszerűsített cégeljárásban lehetséges. Szerződésminta ugyan bármikor tetszés szerint alkalmazható (nem egyszerűsített, papír alapon benyújtott, "hagyományos" eljárásban is2, azonban ez ugyanolyan elbírálás alá esik, mint a szerződő felek (alapítók, tulajdonosok) által szabadon megfogalmazott társasági szerződés. A cégeljárás tehát a 2007. szeptember 1-jétől hatályos szabályok szerint csak kétféle lehet: egyszerűsített cégeljárás3, vagy a - ma még - általános szabályok szerinti bejegyzési eljárás. A formális bírósági ellenőrzést egyedül csak az egyszerűsített eljárásban benyújtott szerződésminta szerinti létesítő okirat (létesítő okirat módosítás) teszi lehetővé, az általános eljárásban benyújtott mintaszerződés szerinti létesítő okirat a "hagyományos" bírósági kontroll alá esik. (Megjegyzendő, hogy tudomásom szerint a jogalkotói szándék eredetileg arra irányult: szerződésmintát kizárólag az egyszerűsített cégeljárásban lehessen használni és a szerződésminta kérelmen is jelzett használata egyet jelentsen az egyszerűsített eljárás kérésével. Miután azonban a törvényszövegben ilyen korlátozás nincsen, a félnek pedig garanciális joga eldönteni, hogy vállalja-e az egyszerűsített eljárás többletkövetelményeit és terheit, kifejezett törvényi rendelkezés nélkül nem tartom ilyen módon értelmezhetőnek a Ctv.-t. A hiányzó törvényi rendelkezést a Cvhr.-módosítás, a 41/2007. (VIII. 29.) IRM rendelet által bevezetett új bejegyzési és változásbejegyzési nyomtatványkérelem próbálja pótolni azzal, hogy a szerződésminta alkalmazását jelölő rovathoz fűzött lábjegyzetből (!) derül ki: e rovat kitöltése egyet jelent az egyszerűsített eljárás kérésével.)
A 2006. évi V. törvénnyel megállapított Ctv. mellékletében eredetileg szereplő mintaszerződések csak nagyon leegyszerűsített cégalapítást tettek lehetővé, módosításra pedig alig voltak használhatóak, a Ctvn. céljainak nem feleltek meg. Ezért a Ctvn. a korábbi szerződésmintákat teljes egészükben hatályon kívül helyezte, és a Ctv.-t új 4-5-6-7-8-9. számú melléklettel látta el. Ezek a Ctv.-hez újonnan hozzáfűzött szerződés minták a kkt., bt., kft., egyszemélyes kft., zrt., egyszemélyes zrt. létesítő okiratát tartalmazzák, tehát a "kínálat" bővült a részvénytársasági formára vonatkozóan. További bővítést jelentett, hogy a szerződésminták a lehető legszélesebb választási lehetőségeket nyújtják annak érdekében, hogy azok a bonyolultabb alapítói kívánságoknak és a változásbejegyzési ügyek elvárásainak is könnyebben megfelelhessenek. Mindez azt célozza, hogy az egyszerűsített (s egyben elektronikus) eljárás minél népszerűbbé válva, egyre szélesebb körben elterjedhessen már a 2008. júliusi határidő előtt is.
2007. szeptember 1-jétől a Ctvn. 20. § és 28. § (5) és (7) bekezdése értelmében, a Ctv. 8. Címe az egyszerűsített cégeljárásról szól a korábbi "A cég bejegyzésére irányuló kérelem elbírálása szerződésminta alkalmazása esetén" cím helyett. Miután az egyszerűsített cégeljárás szabályait előrehozták a 8. Címbe, a Ctv. eredeti 9. Címe, és az abban foglalt 49. § feleslegessé vált, így azt hatályon kívül helyezték. A Ctvn. értelmében tehát az egyszerűsített cégeljárás előírásait 2007. szeptember 1. napjától a Ctv. 8. Címében és a 48. §-ban találjuk. (A kissé nehezen követhető változások oka, hogy az egyszerűsített eljárást és a "szerződésmintás" eljárást kívánták egybeolvasztani, és ebből ered az is, hogy a Ctvn.-nel módosított Ctv. szövegben az "egyszerűsített eljárás" elnevezést és a "szerződésmintás" eljárás nevét a jogalkotó - információim szerint - szinonimaként használja. Sok zavart lehetett volna elkerülni, ha ez a körülmény törvényi értelmező rendelkezésből, vagy legalább a miniszteri indokolásból egyértelműen kiderült volna.)
A Jogkódex-előfizetéséhez tartozó felhasználónévvel és jelszóval is be tud jelentkezni.
Az ORAC Kiadó előfizetéses folyóiratainak „valós idejű” (a nyomtatott lapszámok megjelenésével egyidejű) eléréséhez kérjen ajánlatot a Szakcikk Adatbázis Plusz-ra!
Visszaugrás
