Megrendelés

Buga Imre: A Cstv. gyakorlati megvalósulása 300 lezárt felszámolási eljárás tükrében IV. (CH, 2005/4., 5-6. o.)

A hitelezői igények összege 300 eljárásra vetítve A Hajdú-Biharban megvizsgált 100 felszámolás során a hitelezők összesen 1 015 530 036 Ft hitelezői igényt jelentettek be. A 100 felszámolásra vetítve ez azt jelenti, hogy felszámolásonként átlagosan 10J155J300 Ft tartozást halmoztak fel az adós cégek. Heves megyében a hitelezők a 100 lezárt felszámolás alapján összesen 737 834 066 Ft hitelezői igényt jelentettek be a felszámolónak. Ez a 100 felszámolásra vetítve átlagosan mintegy 7 378 340 Ft tartozást jelent cégenként. A fővárosban még az előzőeknél is komolyabb a helyzet. Itt 100 felszámolás során az adós cégek mintegy 2 797 561 920 Ft tartozást halmoztak fel. Ez egy felszámolásra vetítve is átlagosan mintegy 27 975 619 Ft-ot jelent. A 300 felszámolás során az adós cégek összesen 4 550 926 022 Ft tartozást halmoztak fel, ami felszámolásonként átlagosan 15 169 753 Ft tartozást eredményez.

Amikor ezeket az óriási számokat nézzük, nem szabad elfelejtenünk azt a tényt, hogy a mai felszámolásokban a leggyakrabban előforduló hitelező az APEH. Az APEH hitelezői igényét pedig az adós valós, hosszú évek alatt felhalmozott adósságán túlmenően némi túlzással az is meghatározza, hogy követelését a Magyar Követeléskezelő Rt. vásárolja meg a névérték 4%-áért. Nyilvánvaló tehát, hogy amikor az APEH munkatársai a felszámolás során bejelentett hitelezői igényük meghatározásra vonatkozó vizsgálataikat végzik, elsődleges céljukon túl a tartozás késedelmi kamattal, pótlékokkal való megemelése is érdekükben áll. Ettől függetlenül a fentebb kimutatott számok mindenképp elborzasztóak, különösen akkor, ha meggondoljuk, hogy jórészt valós pénzek elköltéséről, elsik-kasztásáról van szó. A mai magyar bírói gyakorlat egy-egy bizonyítható csődbűntett esetén is csupán jelképes pénzbüntetést, esetleg felfüggesztett szabadságvesztést szab ki a társaságok vezetőire, akik - a fenti adatokra figyelemmel - ezt játszva kifizetik és újabb cége(ke)t alapítva tovább rabolják hitelezőiket, köztük jelentős mértékben az állami hitelezőket.

Kielégített hitelezői igények

Ha az előző szempont elrettentő számai után megnézzük, hogy a hitelezők a felszámolásokban mekkora kielégítésre számíthatnak, akkor a következőket láthatjuk.

Hajdú-Bihar megyében 100 felszámolás során egyetlenegy esetben sem került sor a hitelezők bármilyen kis arányú kielégítésére sem! Heves megyében 100 felszámolásból mindössze 7%-ban történt valamilyen kielégítés. A hitelezők összesen 882 795 Ft-hoz jutottak hozzá. A fővárosban, a 2 egyezséget leszámítva, szintén mindössze 3%-ban fordult elő, hogy a hitelezők valamilyen szintű kielégítést nyertek a felszámolás során. A hitelezők 100 felszámolásból 5 esetben összesen 2 115 286 Ft kielégítést nyertek.

A hitelezők a 300 felszámolásban mindössze 2 998 081 Ft-hoz jutottak hozzá. Ez átlagosan alig 10 000 Ft-ot jelent felszámolásonként. Ha ehhez hozzávesszük az előbb kiszámolt, szintén átlagos 15 169 753 Ft tartozást, akkor elmondható, hogy a 300 esetet megvizsgálva a hitelezők felszámolásonként 0,06%, azaz gyakorlatilag 0% kielégítésre számíthatnak! Természetesen újfent hangsúlyozni szeretném, hogy ez a szám a nagy átlagra igaz, ugyanis számos olyan vagyonos felszámolás van folyamatban jelenleg is, amelyben a hitelezőknek komolyabb megtérülésre van esélyük.

Mindezek alapján elmondható, hogy a felszámolás a hitelezők számára nem alternatíva, inkább egyfajta utolsó vigaszként értelmezhető az által, hogy bár követeléseikhez nagy valószínűség szerint nem jutnak hozzá, azokat csupán leírhatják, de abban biztosak lehetnek, hogy az adós cég jogutód nélkül megszűnve, legalább nem tehet több kárt környezetében (Más kérdés, hogy az adós vezetői sokszor újabb cégeket alapítanak és azokban folytatják tevékenységüket, holott vezető tisztségviselők a GT alapján több évig nem lehetnének). ■

Tartalomjegyzék

Visszaugrás

Ugrás az oldal tetejére