Raisz Anikó: 120 éve született Flachbarth Ernő, a kisebbségi jog legnagyobb hazai alakja (Fontes, 2016/4., 51-52. o.)

(Gölnicbánya, 1896. március 3. - 1954. december 12.)

(A kép forrása: https://jak.ppke.hu/kozigazgatasi-jogi-tanszek/kutatas/flachbarth-erno-kisebbsegi-jogi-kutatomuhely)

Flachbarth Ernő a Millennium évében, 1896-ban született Gölnicbányán - a mai Szlovákia területén. Mindez meghatározta későbbi pályafutását is, hiszen nemzetközi jogászként figyelme elsősorban a kisebbségvédelem felé terelődött, ahol - amint azt művei is mutatják - maradandót alkotott.

A Pázmány Péter Tudományegyetem Jog- és Államtudományi Karán végzett. A Csehszlovákiai Magyar Népszövetségi Liga ügyvezető alelnökeként képviselte a felvidéki magyarságot a népszövetségi ligák kongresszusain és a genfi kisebbségi kongresszusokon. 1925-től a csehszlovákiai magyar ellenzéki pártok Központi Irodájának igazgatója lett, végül azonban a csehszlovák hatóságok zaklatása elől Magyarországra menekült. 1933-tól a budapesti Felvidéki Tudományos Társaság főtitkára. 1939-től egyetemi tanár a Debreceni Magyar Királyi Tisza István Tudományegyetem Jogbölcseleti és Nemzetközi Jogi Tanszékén, majd 1949-től haláláig a Pécsi Egyetem Nemzetközi Jogi Tanszékén.

- 51/52 -

1937-ben jelent meg főműve a nemzetközi kisebbségi jog rendszeréről.[1] Önmagában is beszédes az a tény, hogy a németül megjelent mű bevezető méltatását gróf Bethlen István írta. Az előszó egyértelműen utal a szerző személyes érintettségére, tapasztalataira: "Abban a felőrlő harcban, amelyet szerző több mint egy évtizeden át folytatott a megkérdezésük nélkül, akaratuk ellenére a csehszlovák köztársaságba bekebelezett magyar kisebbség jogaiért ezen ország határain belül és azon kívül, bőven volt alkalma a nemzetiségi politika és kisebbségjog kérdéseivel mind gyakorlati, mind elméleti síkon foglalkozni. Amikor életének számára oly fontos e szakasza után korábbi tevékenységi területét és a szeretett szülőföldet elhagyni kényszerült, a tudományban keresett és részben talált kárpótlást és feledést."[2] Önmagát többek között azon Balogh Artúr követőjeként, művének továbbfejlesztőjeként definiálta, aki a kolozsvári egyetem professzoraként főként államjogot és alkotmányjogot oktatott. Szerény megfogalmazásra törekedve, de olykor erőteljes kritikával illette a Népszövetség (Nemzetek Szövetsége) Jogi Bizottsága és az Állandó Nemzetközi Bíróság ítélkezési gyakorlatát is. A kisebbségi jogok akkoriban még erőteljesen gyerekcipőben járó területén éles logikával tett rendet: rendszerbe szedte a közvetett és a közvetlen jogokat (kitérve a nyelvhasználatra és az oktatás kérdésére); megkülönböztetett egyéni, kollektív és autonóm jogokat; és rendszerezett az azokat biztosító jogforrások szerint. Több mint háromnegyed századdal a megírását követően a mű nem veszített értékéből és aktualitásából.

Számos területen jelent meg publikációja, érvelt a nemzetközi jog jogi léte mellett (Van-e nemzetközi jog?, 1942); írt többek között A területi revízió jogi alapjairól (1933), amelyben - azóta már tudjuk: sajnos sikertelenül, de - a Nemzetek Szövetsége Egyezségokmányában vélte felfedezni a magyarság "feltámadásának" hitét; vagy Tisza István gróf nemzetiségi politikájáról (1944), amelyből kiderül, hogy az úgynevezett szubjektív nemzet-felfogás híve volt (azaz nem az a magyar, akinek az az anyanyelve, hanem, aki annak vallja magát). A nemzetiség, a nemzet fogalma mindmáig a nemzetközi kisebbségvédelem egyik legégetőbb kérdése, olykor kibékíthetetlennek tűnő elvi ellentétek forrása. Ezenfelül már a második világháború alatt értekezett a háborús bűntettekért való felelősségre vonásról, s egyik utolsó tanulmányában a népek önrendelkezési jogát mint nemzetközi kötelezettséget aposztrofálta. E rendkívül jelentős meglátásait a nemzetközi jog fejlődése közel- vagy hosszútávon igazolta. Mégis, ahogy Gál Gyula professzor rámutatott, a magyar jogásztársadalom legfőképpen úgy emlékszik rá, mint a kisebbségi jogi "jogterület legkiválóbb magyar művelőjé[re]".[3]

Felhasznált források:

- Flachbarth Ernő: System des internationalen Minderheitenrechtes. Budapest, Veröffentlichung des Instituts für Minderheitenrecht an der Budapester Kgl. Ungarischen Péter Pázmány Universität, 1937, 1-475.

- Gál Gyula: Flachbarth Ernő emlékezete. Miskolc Journal of International Law, Vol. 2., 2005, No. 2., 52-58. p.

- https://hu.wikipedia.org/wiki/Flachbarth_Ern%C5%91 ■

JEGYZETEK

[1] Flachbarth Ernő: System des internationalen Minderheitenrechtes. Budapest, Veröffentlichung des Instituts für Minderheitenrecht an der Budapester Kgl. Ungarischen Péter Pázmány Universität, 1937, 1-475. p.

[2] Gál Gyula: Flachbarth Ernő emlékezete. Miskolc Journal of International Law, Vol. 2., 2005, No. 2., 52-58. p.

[3] Lásd Gál i. m.