[1] A polgári jogi kodifikációk jellemző és örömteli kísérőjelensége a civilisztikai élet felpezsdülése. Nincs ez másként a hazai magánjog esetében sem: jóllehet, immár hét év telt el a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. V. törvény (a továbbiakban: Ptk.) hatályba lépése óta - s így a korábban a kódex állandó jelzőjeként használt "új" jelző lassan-lassan elmarad - a mai napig újabb és újabb munkák születnek a Ptk-hoz kapcsolódóan. Ezek közé tartozik Tőkey Balázs szerződésen kívüli kötelmeket bemutató tankönyve is.[1]
[2] Munkájában a Szerző a szerződésen kívüli kötelmek törzsanyagának összeállítására és didaktikus bemutatására vállalkozik. Amint az Előszóban maga is kiemeli, tankönyvet tart kezében az olvasó, amely az ELTE ÁJK Polgári Jogi Tanszékén megelőzőleg a szerződési jog tárgykörében készült két tankönyvvel[2] együtt elsősorban azt a célt szolgálja, hogy a joghallgatók számára a teljes kötelmi jogot lefedő tansegédlet álljon rendelkezésre.
[3] Mielőtt a munka részletesebb bemutatásába fognánk, egy fontos körülményre mindenképpen fel kívánjuk hívni a figyelmet. Nevezetesen arra, hogy a könyv valóban tankönyv, és nem monográfiastílusban írt tudományos munka. Ez már első pillantásra, a kiadvány formai jellegzetességei alapján is szembetűnő: a könyv nyelvezete könnyen érthető, megfogalmazása tömör és lényegre törő, szerkezeti tagolása tiszta, egyszerűen átlátható. Az átláthatóságot széljegyszámozás és kiemelt szövegablakok alkalmazása is szolgálja, a könnyebb tanulhatóságot pedig a Szerző helyenként összefoglaló táblázatokkal segíti. A könyv tehát formailag és szerkezetileg elsősorban oktatási célokat szolgál. Az egyes jogintézmények jellegadó sajátosságait, valamint a lényegesebb elhatárolási szempontokat bemutató elemzések azonban a gyakorló jogászok számára is hasznos olvasnivalóul szolgálnak.
[4] Ami a tankönyv tartalmi alapkoncepcióját illeti: a Szerző a Ptk. Hatodik Könyve Negyedik és Hatodik Részének didaktikus bemutatására és elemzésére vállalkozik. A tankönyv tehát a szerződésen kívül okozott károkért való felelősség, valamint az egyéb kötelemkeletkeztető tények Ptk.-beli szabályanyagát vizsgálja, nem érinti azonban az értékpapír polgári jogi szabályozását (a Ptk. Hatodik Könyvének Ötödik Részét). Ennek okát a Szerző abban jelöli meg, hogy az értékpapírjog oktatására - az ELTE ÁJK-n - nem a kötelmi jogi, hanem a társasági jogi stúdium körében kerül sor. Úgyszintén nem képezi a könyv anyagát az élettársakra vonatkozó Ptk.-beli szabályozás. Ez a megoldás - szintén - helyeselhető, hiszen az élettársi kapcsolatot egyfelől maga a Ptk. sem a szerződésen kívüli kötelmek, hanem a szerződési jog körében szabályozza (az más kérdés, hogy helyesen-e), másfelől e szabályanyag oktatására a családjog körében kerül sor.
[5] A könyv négy részre és azokon belül mindösszesen huszonnyolc fejezetre tagolt. Az első rész a szerződésen kívül okozott károkért való felelősség úgynevezett általános részével foglalkozik. Az általános részi kérdések körében a Szerző ismerteti a kártérítési felelősség polgári jogon belüli rendszertani elhelyezkedését, a kártérítés jog - a kártérítés, mint polgári jogi szankció sajátosságaiból következő - funkcionalitását, valamint a kártérítési felelősség általános szabályát és közös szabályait. Figyelemre méltó az a tömörség és tisztaság, ahogy a Szerző a mégoly összetett és szerteágazó kérdéseket is képes viszonylag röviden és a mindennapi életből vett példákkal illusztrálva bemutatni, mint a kártérítési jog egyes funkcióinak esetleges kollíziója, az előreláthatóság kérdése, vagy akár az osztott és hipotetikus okozatosság problémái.
[6] A tankönyv második része a szerződésen kívül okozott károkért való felelősség Ptk.-ban nevesített speciális eseteivel foglalkozik, amelyeket a Szerző a szerződésen kívül okozott károkért való felelősség különös részeként tárgyal. A különös rész körében kerül sor a veszélyes üzemi felelősség, a más személy által okozott károkért való felelősség, a vétőképtelen személy által okozott károkért való felelősség, a közhatalom gyakorlásával okozott károkért való felelősség, a termékfelelősség, az épületkárokért való felelősség, valamint az állatok károkozásáért való felelősség bemutatására. Említésre méltó, hogy a Szerző a szóban forgó felelősségi alakzatokkal összefüggésben - amennyiben és ahol ez indokolt - jó arányérzékkel mutatja be a kapcsolódó - Ptk.-n kívüli - joganyagot is. Így például az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény szerinti adatkezelés jogintézményén keresztül illusztrálja a veszélyes üzem jogszabályban nevesített különös esetei és az úgynevezett kvázi veszélyes üzemek közötti különbséget, de részletesen utal a vad védelméről, a vadgazdálkodásról, valamint a vadászatról szóló 1996. évi LV. törvény releváns rendelkezéseire is az állatok által okozott károkért való felelősség szabályainak ismertetése során.
[7] Örömteli, hogy a Szerző nemcsak a Ptk. egyes rendelkezéseit, hanem bizonyos rendelkezések hiányát is elemzi. Így tesz például a jogalkotással okozott kárért való felelősséggel kapcsolatban, amikor - a hazai és az uniós joggyakorlat rövid ismertetése mellett - rámutat arra, hogy a szabályozás hiányából nem a kártérítési felelősség hiánya, hanem az általános deliktuális szabályok megfelelő alkalmazásának követelménye adódik.
[8] A szerződésen kívüli károkozás általános és különös részének tárgyalását követően kerül sor - a könyv harmadik részében - az egyéb kötelemkeletkeztető tények bemutatására. A Szerző ebben a körben vizsgálódásait - az oktatási szempontok figyelembevételével - tudatosan szűkíti a Ptk. Hatodik Könyve Hatodik Részében szabályozott kötelemkeletkeztető tényekre, amelyeket rendszertanilag két csoportra bont. Először a - a kontraktuális és deliktuális területhez képest - szubszidiárius jellegű, elszámolási és kártelepítő tényállásokat ismerteti (jogalap nélküli gazdagodás, megbízás nélküli ügyvitel, utaló magatartás), majd a kötelmet keletkeztető egyoldalú jognyilatkozatokat (díjkitűzés, kötelezettségvállalás közérdekű célra). Didaktikai szempontból különösen hasznos a harmadik rész negyedik fejezete, amelyben a Szerző táblázatos formában foglalja össze a jogalap nélküli birtoklás, a jogalap nélküli gazdagodás és a megbízás nélküli ügyvitel szabályait és azok alkalmazási körét.
[9] Különösen értékes a tankönyv negyedik része, amelyben a Szerző a polgári jogi kár- és kockázattelepítés átfogó rendszerének felvázolására tesz sikeres kísérletet. Kétségtelen, hogy a kötelmi jogi szabályok zöme vagy közvetlenül magát a kár- illetőleg kockázattelepítést célozza, vagy közvetetten azt eredményezi. A kártelepítés és a kockázattelepítés szükségszerűen összefonódik, azzal, hogy a kockázat viselésére kötelezett személy nem feltétlenül válik tényleges kárviselővé is, hiszen előfordulhat, hogy a kár - amelynek kockázatát viselni tartozik - utóbb nem következik be. A kár- és kockázattelepítés rendszerét a Szerző a kár-, illetőleg kockázatviselés alanyi oldalának meghatározásán keresztül foglalja össze. Ennek során részletesen elemzi a (tényleges, illetve potenciális) károsulti oldal, a (tényleges, közvetett, illetve potenciális) károkozói oldal, valamint az össztársadalmi kárviselés eseteit, okait és sajátosságait.
[10] Végül, de nem utolsó sorban említést érdemel, hogy a Szerző - az oktatási szempontokhoz igazodóan - jó arányérzékkel, megfelelő mértékben mutatja be a vonatkozó bírói gyakorlatot, illetőleg jogirodalmat is. A Szerző tiszta és tömör fogalmazása mellett ez is arra indítja a recenzenst, hogy a könyvet bátran ajánlja - a joghallgatók mellett - azoknak a gyakorló jogászoknak is, akik a szerződésen kívüli kötelmek tekintetében alapos ismeretekre kívánnak szert tenni. ■
JEGYZETEK
[1] Tőkey Balázs: Szerződésen kívüli kötelmek. Károkozás és az egyéb kötelemkeletkeztető tények. HVG-Orac, Budapest, 2020.
[2] Vékás Lajos: Szerződési jog - Általános rész. ELTE-Eötvös Kiadó, Budapest, 2016; Fuglinszky Ádám - Tőkey Balázs: Szerződési jog - Különös rész. ELTE-Eötvös Kiadó, Budapest, 2018.
Lábjegyzetek:
[1] A szerző ügyvéd, tanszékvezető egyetemi docens (Budapesti Corvinus Egyetem, Gazdasági Jogi Tanszék).
Visszaugrás
