Az önkormányzatok 2010 végére 1247 milliárd forintnyi adósságot halmoztak fel, emellett 136 milliárd forint volt a lejárt szállítói tartozásuk. A tarthatatlanná váló helyzet rendezése érdekében a kormány 2011-ben a megyék, 2012 végén az ötezernél kevesebb lakosú települések, majd 2013 közepén a nagyobb települések adósságkonszolidációját hajtotta végre. A hároméves önkormányzati pénzügyi mentőprogram mára befejeződött, melynek következtében az érintettek valamelyest bizakodóbban tekinthetnek a jövőbe. Az 1383 milliárd forintnyi adósság ugyanis 416 milliárd forintra, a korábbi tartozás 30%-ára apadt.
2011 novemberében az Országgyűlés a megyei önkormányzatok konszolidációjáról, a megyei önkormányzati intézmények és a Fővárosi Önkormányzat egyes egészségügyi intézményeinek átvételéről alkotott törvényt (2011. évi CLIV. törvény). Ennek következtében - a szállítói tartozásokkal kibővült - megyei adósságállományt az állam átvállalta, a megyei intézmények pedig a következő esztendő első napjától állami fenntartásba kerültek. Az így felszámolt adósságállomány 197,6 milliárd forint volt, amelyből az állam által átvállalt hitelállomány 22,6 milliárd forint, a működési hitel 32,7 milliárd forint, a kötvény pedig 142,3 milliárd forintot tett ki.
1. táblázat
Az önkormányzatok adósságkonszolidációja
| Év | Érintett önkormányzatok megnevezése | Érintett önkormányzatok száma | Átvállalt adósság összege (milliárd forint) |
| 2011 | Megyék/főváros | 20 | 197,6 |
| 2012 | 5000 lakos alatti önkormányzatok | 1700 | 74 |
| 2013 | 5000 lakos alatti önkormányzatok | 14 | 10,4 |
| 2013 | 5000 lakos feletti önkormányzatok | 305 | 685 |
| Összesen | 2039 | 967 | |
Egy év múltával, a megyék pénzügyi rendezését követően, Orbán Viktor miniszterelnök 2012. október 27-én - az "Önkormányzatok az adósság csapdájában" című konferencián - bejelentette, hogy az állam rendezni fogja a települési önkormányzatok több mint 61%-ának, azaz 1956 önkormányzat adósságállományát. Ennek során az állam több mint hatszázmilliárd forint adósságot kívánt átvenni az önkormányzatoktól kétféle konstrukcióban: egyfelől az ötezer fő alatti lakossággal rendelkező 1673 önkormányzat adósságát "teljes mértékben" át kívánta vállalni; másfelől az ötezer fő feletti - több mint kétszáznyolcvan - település esetében egyenként, az egy főre jutó helyi adóbevételek alapján tervezték kiszámolni az adósságátvállalás mértékét, amely átlagosan 40-70%-os mértéket jelentett. Ebből következően a kistelepülések adósságkonszolidációjára mintegy 95-100 milliárdot, míg a nagyobb önkormányzatok megsegítésére 510 milliárdot szántak. A kistelepülések adósságátvállalása végül - 21-26 milliárd forinttal - kevesebbe került, a nagyobb településeké viszont mintegy 100 milliárddal nőtt a tervezetthez képest.
Az ötezer fő alatti településeknél az állam végül 1700 település 3848 darab szerződésből eredő, 73,7 milliárd forint összegű, valamint tíz többcélú kistérségi társulás 284 millió forint értékű adósságát vállalta át teljes mértékben, mely 50 milliárd forint, 94 millió svájci frank és 2,9 millió euró tartozást jelentett.
Azt is illő azonban megjegyezni, hogy tizennégy önkormányzat átkerült ebből a csoportból az ötezer fő fölötti települések közé, melyek adósságát május közepén konszolidálta az állam összesen 10,4 milliárd forint összegben. Ezeken a településeken az egy főre jutó adósságállomány kiugróan magas volt (meghaladta a 200 000 forintot), és alapvetően olyan célokra és beruházásokra vettek fel hitelt, melyek eredménye valamilyen jövedelemtermelő beruházás lett, vagy nem szolgálta az önkormányzat kötelező feladatainak ellátását. A tizennégyből végül kilenc település adósságát teljes egészében átvállalta az állam.
A kistelepülések között tizennyolc olyan önkormányzat is volt, amely 2012. december 12-én adósságrendezés alatt állt, s így nem részesült adósságkonszolidációban: Erdőbénye, Gelse, Heves, Kiscsécs, Kőtelek, Nemesvid, Nyírkarász, Olasz, Ősi, Salomvár, Selyeb, Seregélyes, Siklósnagyfalu, Tiszabő, Tiszabura, Tiszaderzs, Versend és Vizsoly. Ezek közül azóta már kilenc önkormányzat esetében lezárult az adósságrendezési eljárás: Erdőbénye (2013. május 31.), Heves (2013. június 11.), Nemesvid (2012. december 19.), Olasz (2013. február 15.), Ősi (2013. április 18.), Salomvár (2013. január 28.), Seregélyes (2013. február 18.), Siklósnagyfalu (2013. június 10.) és Vizsoly (2013. február 28.).
Egy esetben vagyonfelosztással ért véget az eljárás, így ott nem maradt fenn olyan adósság, amelyet az állam konszolidálhatott volna. Két település esetén egyezséggel zárult az eljárás, de itt sem maradt fenn konszolidációba vonható adósságelem, így ezek az önkormányzatok sem kaptak törlesztési célú támogatást. A többi település esetében az adósságrendezési eljárás befejezését követően az állam kifizette/kifizeti az önkormányzatok banktartozásait.
- 22/23 -
Az mindenki előtt egyértelmű, hogy a nagyobb települések hitelállományának jelentős hányada - hasonlóan a kistelepülésekhez - a kötelező feladatokhoz kapcsolódó projektek önerejét biztosította, kisebb része pedig a korábban felvett, kevésbé jó kondícióval rendelkező hitelek kiváltását szolgálta. Tulajdonképpen ezt fogalmazta meg 2013. február 28-i sajtótájékoztatóján Pintér Sándor belügyminiszter is, amikor a következőket mondta az adósság kialakulásáról: "a jelentős adósság részben azért halmozódott fel, mert a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény egy idő után már nem tudta követni a társadalmi változásokat, részben pedig azért, mert sok település nem vette figyelembe saját anyagi lehetőségeit, és tovább nyújtózkodott, mint ameddig a takarója ért."
A 2013. január 9-én, a Kormányportálon megjelentetett tájékoztató ("Az 5 ezer fő feletti helyi önkormányzatok tervezett adósságkonszolidációja") szerint a 305 önkormányzatból 41 volt, ahol az átvállalás törvény szerinti mértéke 70%, 63 olyan, ahol ugyanez a mérték 60% és 53 önkormányzat, ahol az állam a törvényben definiált adósság 50%-át tervezte átvenni. A fennmaradó 148 önkormányzat esetében - beleértve a főváros és a 23 fővárosi kerület, valamint az adóbevétellel nem rendelkező települések adósságát - az átvállalás mértéke 40%-osra volt tervezve.
A Jogkódex-előfizetéséhez tartozó felhasználónévvel és jelszóval is be tud jelentkezni.
Az ORAC Kiadó előfizetéses folyóiratainak „valós idejű” (a nyomtatott lapszámok megjelenésével egyidejű) eléréséhez kérjen ajánlatot a Szakcikk Adatbázis Plusz-ra!
Visszaugrás
