Székcsere: A cikk írója egy éve még Szentbalázs község polgármestere és egyben a Kaposvári Kistérségi Társulás elnöke volt. Ma már a Somogy Megyei Önkormányzati Hivatal aljegyzője. E különös "váltás" történetét írja meg.
Felsőfokú tanulmányaim budapesti hét esztendeje a jog jegyében zajlott. Frissen érettségizve - jóllehet egy gazdász családban ez meglepő - el sem tudtam képzelni más foglalkozást, minthogy jogász legyek. Az ELTE kapuja azonban csak egy 3 éves államigazgatási kitérő után nyitotta meg kapuit, akkor még nem gondolva, hogy ez az időszak a közigazgatás felé tereli jogi érdeklődésemet. A főiskolai évek alatt tudatosan készültem az ELTE falai közé. A doktorrá avatás után újabb kihívás érkezett: hol és milyen jogi területen vállaljak munkát. Az, hogy nem akarok "pesti lány" maradni, biztos volt, míg az álláshely nagyobb fejtörést okozott. Tekintettel arra, hogy a bírósági-, és ügyészségi büntetőjogi helyek telítettek voltak, ügyvédjelölti pályára álltam - elkanyarodva eredeti elképzelésemtől - polgári jogi területen. Ugyanakkor Szentbalázson éppen - a polgármester nyugdíjba vonulása miatt - megüresedett a településvezetői szék. Visszagondolva az akkori pillanatokra, merész gondolatnak tűnt, hogy 26 évesen polgármester legyek, de a szentbalázsiak bizalmából sikerült. Ez úton is köszönettel tartozom nekik, hiszen ők indítottak el ezen a pályán, rajtuk "gyakoroltam" a közigazgatást. Amikor első nap beültem a polgármesteri székbe - melyben csaknem 20 évig ugyanaz az ősz halántékú, tekintélyt parancsoló településvezető ült -, emlékszem az ijedtségre: hogyan fogok én, egy ugyan csak 350 lelkes, ám intézményekkel teli települést vezetni, hogyan leszek főnöke az iskolaigazgatónak, az orvosnak és a körjegyzőnek, és hogyan kell költségvetést készíteni, testületi ülést vezetni? - mintha mindent elfelejtettem volna. Ezekkel a gondolatokkal kezdtem meg a munkámat, ami később szolgálattá vált. Ezzel egyidőben vettem fel a kapcsolatot az akkor még 77, később 54 települést magában foglaló Kaposvári Többcélú Kistérségi Társulás településvezetőivel. Az első Társulási Tanács ülésen Lőrinczné Kiss Ilona Polgármester Asszony fogadott, és bedobva a mély vízbe mindenféle előkészítő munkát bízott rám, pedig még alig érzékeltem a különbségtételt a kistérség, mikrotérség, bizottságok és fórumok relációjában, nem gondolva, hogy 4 év múlva éppen én leszek ennek a társulásnak a vezetője. Ugyancsak akkor ismerkedtem meg "Somogy polgármesterével", Gelencsér Attilával, a megyei közgyűlés elnökével, akivel kiváló, szoros együttműködésen alapuló munkakapcsolatom alakult ki, szintén nem gondolva, hogy 6 év után éppen én leszek az, akinek aljegyzőjeként bizalmat szavaz.
A kistelepülési polgármesteri székben mondhatni, igen változatos az ember élete. A polgárok kiszolgálása, a közösség összekovácsolása és reprezentáció még nagyon kevés teljesítmény volt, ugyanis itt kőkemény menedzsernek, szigorú, ám jó gazdának kellett lenni, hogy a település talpon maradhasson, és - önkormányzati adósságcsapda idején - fejlődhessen. Számos örömteli pillanat volt, amikor elkészült egy beruházás, amikor sikerrel zárták a költségvetési évet az intézményeim, és amikor jól érezték magukat egy-egy rendezvényen az állampolgáraim. Ugyanakkor szükséges volt vállalni a kellemetlenségeket, amikor nem volt fedezet rendezvényre, vagy adható szociális juttatásra, esetleg elbocsátásokra kellett sort keríteni. Mindezeket gyorsan és tárgyilagosan kellett megtanulnom. A 2010-es választásokon a kérdés sem merült fel, újra indultam, ismét bizalmat kaptam szinte ugyanazon összetételű fiatal képviselőimmel együtt. Megmaradt a lendület, a változatosság. Polgármesteri éveim alatt sok mindent tanultam a szakmában: közoktatási intézményt fenntartani, normatívát számolni, szennyvízcsatornát építeni, pályázatot készíteni. Emberileg is sok-sok tapasztalattal gazdagodtam, hiszen egyrészt ellentmondást nem tűrő, keménykezű vezetőnek, ugyanakkor megértő, igen széles körű problémákat kezelő, embernek kellett lennem. Mindez egy kistelepülésen elég nehéz feladat, hiszen ott 24 órás szolgálatot teljesítünk, és mindig közvetlenül érintkezünk az emberekkel.
A 2010-es választásokat követően a Kaposvári Többcélú Kistérségi Társulásban tisztújítás történt. Ekkor kerültem az 54 települést, köztük Kaposvár Megyei Jogú Várost is magában foglaló Társulás elnöki székébe, átvéve a stafétabotot Lőrinczné Kiss Ilonától, aki a kistérség megszületése óta elnökként tevékenykedett, és akitől polgármesteri éveim alatt rengeteget tanultam. Nem ellene, hanem Vele történt ez a székcsere. A kistérséget és annak 54 települését együtt igazgattuk, és szerveztük a települések vonatkozó feladatait. Számomra új tapasztalatokat ho-
- 42/43 -
zott ez az időszak is: megtanított térségben gondolkodni, területet fejleszteni, sokrétű érdekeket egyeztetni, és közösen érvényesíteni.
Mindezen 6 év alatt nagyon jól éreztem magam egy hozzám teljesen testhezálló, változatos, mozgalmas munkában. Jó hangulatú közösségben voltam, rengeteg szakmai kapcsolatra és kiváló barátokra tettem szert. Jogászként azonban a szakmai fejlődés, és az újabb és nagyobb kihívás igénye egyre inkább beférkőzött a gondolataimba. Tudtam, hogy Szentbalázs sikeres fejlődésének és anyagi biztonságának megteremtése után - 2014-től biztosan - újabb terveimet szeretném megvalósítani.
Ekkor került kiírásra a Somogy Megyei Önkormányzati Hivatal aljegyzői státusza, mely lehetőséget szerettem volna kihasználni, ezért megpályáztam. Gelencsér Attila elnök úr is úgy vélte, hogy megfelelő lehetek egy új szerepkörbe lépett megyei önkormányzat jegyzői feladatainak ellátására, különös tekintettel a területfejlesztés területére. A székcserém tehát a 4 éves polgármesteri ciklus közepébe vágott. Az aljegyzői szék nyugalmasabb és kiszámíthatóbb időbeosztást hozott, ami jelentősen megkönnyíti a mindennapokat. Hiányoznak azonban az emberek, akikkel új feladatkörömnél fogva kevesebb lett a kapcsolatom. Immár 246 település fejlődéséért vagyok felelős kollégáimmal, tehát ismét egy nagyobb egység vezetése lett a feladatom. Ugyanakkor ez most egy más típusú vezetői munka, amelyben nem döntéshozóként lépek fel, hanem döntés-előkészítés, és végrehajtás területén tartozom felelősséggel. Munkám kevésbé gyakorlati és változatos, inkább elméleti folyamatok zajlanak a felelősségi területemen, illetve nem mozog az intézményfenntartás- beruházások széles mezsgyéjén, hanem egy feladatkör közé behatárolt, ám azon belül rendkívül színes.
Jelenlegi területfejlesztő munkánk során, készülve a 2014-2020-as Európai Uniós fejlesztési ciklusra, megsokasodnak a teendők és előtérbe helyeződik a terepmunka, mely teendőnek rengeteg térségi elképzeléssel, és a Somogyra jellemző adottságok kidomborításával vágok neki.
Néha még "szereptévesztő" vagyok, hiszen 9 hónap az új munkakörömben még nehezen írja felül a 6 éves rutint. Ahogy 2006 óta folyamatosan mindig új pozíciókba kerülve és egyre nagyobb kihívásokkal szembesülve igyekeztem "megülni a helyemet a székemben", most is azon fáradozom, hogy megszolgáljam azt a bizalmat, amit kaptam, és munkámmal Somogy megyét és a somogyiakat gyarapítsam.
A Jogkódex-előfizetéséhez tartozó felhasználónévvel és jelszóval is be tud jelentkezni.
Az ORAC Kiadó előfizetéses folyóiratainak „valós idejű” (a nyomtatott lapszámok megjelenésével egyidejű) eléréséhez kérjen ajánlatot a Szakcikk Adatbázis Plusz-ra!
Visszaugrás
