Dr. Kiss Pál: Birtokvédelem - Beszámoló a Jegyző és Közigazgatás szemináriumáról (Jegyző, 2016/2., 7-8. o.)

2016. április 25-én rendezte a Jegyző és Közigazgatás a soron következő szemináriumát birtokvédelem tárgykörében. A borús idő ellenére a Hotel Benczúrban lelkes csapat gyűlt össze, várva egy hasznos szakmai napot. Nem is kellett csalódniuk. Igazán színvonalas előadásokat hallgathattak.

Az elnöklő JOSZ-elnök, Tóth János tehát elnök volt a négyzeten, de mondhatnánk azt is, hogy a köbön, mivel nem elégedett meg a rá háruló felvezetésekkel és átkötésekkel, hanem aktívan részt vett a tapasztaltok megosztásában, hiszen ő is - mint Csemő jegyzője - gyakorló birtokvédelmi ügyintéző, így számára is ismerős a terület legalább három évtizede.

Az első előadást Dr. Kiss Pál, Balatonföldvár város címzetes főjegyzője tartotta "Birtokvédelem régen és ma a jegyző asztalán" címmel.

Az előadó igyekezett színes történésekkel fűszerezni a témát. Justinianussal indított jelképesen, de aztán négy évtizedes tapasztalataiból merített. Megtudhattuk, hogy

- mi is az a rádióhullámokkal történő birtoklásban való zavarás (és itt ne a mecseki bazsarózsák birtokvédelmi beadványát értsék a NATO radar ellenében),

- vagy éppen mi az a csirkék megrontása birtokvédelmi ügyként (ahol megrontás alatt szintén ne a kiskorú szárnyasok elleni, - a nagy tarajos által tett - olyan cselekményére gondoljanak, mely az ártatlanság jogtalan elvételére irányulna).

Kiderült az előadásból, hogy ez a négy évtized nem is volt olyan szürke, és hogy nincs új a nap alatt, mindig voltak ügyes és még ügyesebb emberek a birtokvédelem háza táján, valamint tehetségesebbnél is tehetségesebb ügyvédek, akik jól tudták elodázni az ügyeket és lehetetlenné tenni a végrehajtást. Az előadó kifejezetten irigyelte a mai technikai feltételeket, mivel ő még a nyolcvanas években is ugyanolyan kurblis telefonnal próbálta értesíteni a feleket, mint amilyennel Bors Máté telefonált az első világháborúban. A határozat formába öntése pedig szecskavágószerű írógépekkel történt.

Az akkori jogi-tudományos környezet meglehetősen szegényes volt, mindössze két-három szakmai anyagra lehetett támaszkodni. A jellemző esetek tág körét sorolta fel, de szerinte régen főleg az volt a gond, hogy a felek nem tudtak különbséget tenni a birtokvédelmi, és szomszédjogi viták között, birtokvédelem és csendháborítás között, valamint ma pedig, hogy mi az összefüggés birtokvédelem és az egyes közösségellenes magatartások szabályozása között.

Dr. Bisztriczki László, birtokvédelmi szakértő az előadásában a régi [228/2009. (X. 16.) Korm. rendelet] és az új birtokvédelmi rendeletet [17/2015. (II. 16.) Korm. rendelet] hasonlította össze. Kiemelte, hogy míg az előbbi hézagpótló, rendező jogszabály volt, ami azt a jogbizonytalanságot oszlatta el, hogy a Ket. alkalmazható-e a birtokvédelmi eljárásokban, addig az utóbbi egy önálló eljárási kódex gondolatával játszó, sok hiányossággal küzdő, bizonytalanul alkalmazható eljárási szabály, amely néhány önálló, de több szempontból kifogásolható megoldást tartalmaz. Hangsúlyozta, hogy az új birtokvédelmi rendelet az új Ptk. "oldalvizén" kialakult kapcsolódó jogalkotás részeként, mint nagyobb relevanciával nem bíró apró jogterület, vélhetően nem kapott elegendő figyelmet a jogalkotó részéről.

Ezt követően a birtokvédelmi eljárásra meghatározott 15 napos eljárási határidő kettéosztottságával kapcsolatos aggályait részletezte. Mindazon túl, hogy a bizonyítékbefogadási szakaszt követően is kerülhetnek elő "perdöntő", az ügy érdemét befolyásoló - de a rendelet szabályai szerint a döntés mérlegelésekor már kizárandó - bizonyítékok, kérdésként merül fel az, hogy egy tisztázott, a birtoksértést egyértelműen alátámasztó bizonyítékokon nyugvó tényállás esetén hozható-e törvényesen a birtoksérelmet szenvedő érdekében és részére helyt adó határozat a döntési szakaszt megelőzően. Vagyis, ha további bizonyítékok befogadására már nincs szükség, jogszerűen lezárható-e a bizonyítékbefogadási szakasz az eljárási határidő 10. napja előtt?

Az előadó végül a birtokvédelmi eljárásban a hasznok, károk és költségek kérdésköréről beszélt. Feltette a kérdést, hogy a jegyző előtti birtokvédelmi eljárás illetéke beletartozik-e a hasznok, károk és költségek körébe? A birtokvédelmi rendelet alapján ugyanis az eljárási költségről kötelező rendelkezni, ugyanakkor a Ptk. 5:8. § (2) bekezdése alapján a hasznok, károk és költségek kérdésében a jegyzőnek - kérelemre - mindössze lehetősége van dönteni. Okfejtésével megmagyarázta, hogy a régi Ptk.-hoz fűzött kommentár azért tartja a birtokvédelmi eljárásért fizetett eljárási illetéket a hasznok, károk és költségek közé tartozó elemnek, mert az már a petitórius eljárás szemszögéből láttatja a költségeket, és így minden, a birtoksértő helyzet megszüntetésére irányuló költség (így a jegyzői eljárás illetéke is) a birtokvédelemmel szoros kapcsolatban álló költségek közé tartozik. Ugyanakkor a jegyzői eljárásban a birtokvédelmi eljárás illetéke nem tartozik a hasznok, károk és költségek közé.

Dr. Mezey Nándor Lajos, Pécs Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatalának jo-