1. A német Jenaer Wissenschaftliche Verlagsgesellschaft gondozásában a kiadó nemzetközi magán- és eljárásjogi sorozatának (Studien zum Internationalen Privat- und Verfahrensrecht)[1] 18. köteteként 2008 szeptemberében megjelent egy újabb hiánypótló, a maga területén egyedülálló mű, melynek terjesztésében a Sellier kiadó is részt vesz. A kötet, mint azt címe (Elterliche Verantwortung und internationale Kindesentführungen) is mutatja, a szülői felelősséggel és a gyermekek Európán belüli jogellenes elvitelével - határon túlra vitelével, elrablásával - foglalkozik. Szerzője Christiane Holzmann, a Bielefeldi Egyetem Polgári jogi és nemzetközi magán-, eljárás és gazdasági jogi tanszékének (Lehrstuhl für Bürgerliches Recht, Internationales Privat-, Verfahrensund Wirtschaftsrecht) munkatársa.
A problémakör kapcsán - a sorozat tematikájának megfelelően - természetesen a szerző figyelme középpontjában a jogellenes elvitel nemzetközi magánjogi-polgári eljárásjogi vetületei állnak, különös tekintettel a Brüsszel IIa. rendelet[2] (a továbbiakban: "Rendelet" vagy "Brüsszel IIa. rendelet") szülői felelősségre, illetve jogellenes elvitelre vonatkozó szabályaira.
E terület számunkra is igencsak érdekes lehet, hiszen annak ellenére, hogy magyar vonatkozású hasonló ügyek viszonylag ritkán fordulnak elő, ráadásul az esetek jelentős részében magyar anya költözik jogellenesen a gyermekkel külföldről haza Magyarországra,[3] az egyes ügyek néha nagy sajtóvisszhangot kapnak. Igaz, nem a Közösség tagállamai közti esetről volt szó, mégis a közérdeklődést jól mutatja például a török édesapa által elrabolt kisfiú, Mehmet Karcsi esete,[4] melyet folyamatos médiafigyelem kísért hazánkban is.
2. A kötet nyolc fejezetre bontva tartalmazza a kapcsolódó szabályokat.[5] Ezek a következőek:
1. fejezet: Bevezetés (Einführung)
2. fejezet: Hatály (Anwendungsbereich)
3. fejezet: Nemzetközi joghatóság (Internationale Zuständigkeit)
4. fejezet: Gyermekek jogellenes elvitele (Kindesentführungsfalle)
5. fejezet: Határozatok elismerése és végrehajtása (Anerkennung und Vollstreckbarerklärung gerichtlicher Entscheidungen)
6. fejezet: Az alkalmazandó jog meghatározása és a Brüsszel IIa. rendelet szabályai (Anwendbares Recht im Rahmen der Brüssel IIa VO)
7. fejezet: A kapcsolódó német (végrehajtó) rendelkezések (Deutsche Ausführungsbestimmungen zur Brüssel IIa VO)
8. fejezet: Összefoglalás (Zusammenfassung der wesentlichen Ergebnisse)
Azonnal szembetűnik, ahogyan a tartalomjegyzéket átlapozzuk, hogy a mű váza logikusan felépített és könnyen áttekinthető, amellett, hogy szerencsére a témával tág kontextusban foglalkozik, így a Brüsszel IIa. rendelet hatályát és a szülői felelősségre vonatkozó joghatósági rendelkezéseit is elemzi, kitérve a határozatok elismerésére-végrehajtására vonatkozó szabályozásra is. E keretet ráadásul a szerző még jobban kitágítja, és az egyes fejezetek végén ismerteti az 1996-os Gyermekek Védelméről szóló Hágai Egyezmény (a továbbiakban: "Gyermekvédelemről szóló Egyezmény")[6] illetve bizonyos fejezetekben az 1980-as Gyermekek Jogellenes Elviteléről szóló
- 202/203 -
Hágai Egyezmény (a továbbiakban: "Gyermekelviteli Egyezmény")[7] szabályait, összehasonlítva azokat a Rendelet rendelkezéseivel, ezáltal a gyakorlatban is hasznosítható, komplex rendszert tárva elénk. E tekintetben külön figyelmet érdemel és dicsérendő, hogy mivel a Rendelet alkalmazandó jogra vonatkozó szabályozást nem tartalmaz, a szerző a praktikus szempontok figyelembevételével az alkalmazandó jog meghatározására a Gyermekvédelemről szóló Egyezmény szabályait helyezi a Rendelet joghatósági, a határozatok elismerésére és végrehajtására vonatkozó szabályai mellé.
Az egyes fejezetek terjedelme arányos és átgondolt; bizonyos fejezetek indokolható módon lettek kisebbek, míg mások - lényeges, mélyrehatóbb elemzéseiknek köszönhetően - nagyobbak.
3. A kötet első, bevezető fejezete (Einführung) a közösségi polgári eljárásjog fejlődésének, illetve e terület családi jogra való hatásának bemutatását követően áttekinti a Brüsszel IIa. rendelet elfogadásának előzményeit, elsődleges jogi hátterét. A szerző elemzi a korábban említett nemzetközi egyezmények és az Európai Közösség jogalkotásának viszonyát is, röviden kitérve még a Közösség külső kompetenciájának meglétére-hiányára, a terület belső piaccal való kapcsolatára is.
A Jogkódex-előfizetéséhez tartozó felhasználónévvel és jelszóval is be tud jelentkezni.
Az ORAC Kiadó előfizetéses folyóiratainak „valós idejű” (a nyomtatott lapszámok megjelenésével egyidejű) eléréséhez kérjen ajánlatot a Szakcikk Adatbázis Plusz-ra!
Visszaugrás
