A szerzői művek létrehozására, többszörözésére, továbbítására stb. alkalmas technikai eszközök, technológiák fejlődése folyamatos kihívás a szerzői jog számára. Újra és újra meg kell teremteni azokat a feltételeket, amelyek biztosítják az új technikai lehetőségek között is a szerzők személyi és vagyoni jogait. Volt olyan helyzet, amikor a technikai fejlődés, korlátozás igazítható volt a szerzői jog szabályaihoz, és van helyzet, amikor a szerzői jog szabályait szükséges a technikai fejlődéshez igazítani.
A könyvnyomtatás, a könyvterjesztés, a rádió- és televízió műsorok készítése, a terresztriális, majd műholdas, illetve (ezek kombinációjával is) kábelen történő műsorszórás a szerzői jog tradicionális rendelkezéseinek alapulvételével, illetőleg azok kiszélesítésével általában szabályozható.
A szerzői jognak az új és újabb technikai eszközöknek, technológiáknak a megjelenésére "adott" válasza és betartása (betartatása) - napjainkig - relatíve nem okozott különös nehézséget, mivel a szerzői művet készítők, továbbítók, forgalmazók stb. köre (pl. a rádió-és televíziós társaságok, könyv- és lemezkiadással foglalkozó cégek, kábeltársaságok, filmforgalmazók) behatárolható, és nem túl nagy létszámúak.
A jogszabályok betartásának egyik kontrollja a szerzői művek felhasználása a külvilágban, a valóságos térben. Azok mindenki számára érzékelhetők (kinyomtatták, kiadták könyvben, vetítették a filmszínházak, játszották színházban, rádióban, televízióban stb.).
De már a másológépek fejlődése, illetve hazánkban (is) a másolás politikai (állambiztonsági) ellenőrzésének (stencilgépek kötelező elzárása, használatuk, és használói naplózása, az intézményi és a vállalati írógépek ellenőrzése, azok betűmintáinak rögzítése stb.) megszűntével a másolás, így a szerzői művek duplikálása is szabaddá és tömegessé vált. Ez egyszersmind előrevetítette a szerzői jog rendelkezései betartásának - egyelőre fogalmazzunk úgy, hogy - nehézségét már évtizedekkel ezelőtt.
A szobányi számítógépek első generációjának (1942-'45) teremtői a technika korlátozottsága miatt legfeljebb álmodhattak a táska méretű, majd az emberi kézben elférő számítógépekről, azok funkciói sokszínűségéről.
A számítástechnika folyamatos fejlődéséről megállapíthatjuk, hogy minél kisebbek lettek "kívül, annál nagyobbá váltak belül".
A mai negyedik (az 1970-es évektől), sőt ötödik generációs számítógépek és más hardvereszközök alkalmasak szerzői művek tömeges létrehozására, másolására, digitalizálásra, kompilálására, tartalmuk módosítására. A számítógépes hálózatok kiépülésével a felhasználók egymással szabadon kommunikálhatnak, egyszersmind egymásnak fájlokat, köztük szerzői műveket küldhetnek stb. Mindez a virtuális térben, mások számára nem érzékelhetően, látensen zajlik.
A számítástechnikai eszközök tömegességük miatt olcsóbban elérhetők, az azokat működtető programok megismerhetők, megtanulhatók, a hálózati csatlakozás - hazánkban a nyugat-európai országokhoz képest kissé költségesen, de megvalósulhat, az Internet-használat elsajátítható. A számítástechnika fejlődése a szerzői művek jogi védelme - a XIX. században Arany László által felvetett, azóta is relatíve állandó - intézményei, elvei alkalmazhatóságának anomáliáját alaposan felszínre hozta.
Magam ennek négy fő okát látom:
I. A számítástechnikai eszközök folyamatos fejlődése
1. a digitális jelfeldolgozás (digitalizáció),
2. a többszörözés, a továbbítás technikai lehetőségeinek korlátlansága.
II. A szórakoztató elektronikai ipar üzletet lát.
III. A számítógépes hálózatokon zajló ún. fájlcsere (file-sharing).
IV. A felhasználók etikus-etikátlan magatartása.
1. A számítógépek megjelenése magával hozta a digitális jelfeldolgozás (Digital Signal Processing, DSP) lehetőségét, azaz valamely, a valóságos térben létező fizikai dolog (pl. szerzői mű) számítógéppel feldolgoz-hatóvá vált. A digitális jelfeldolgozás (a digitalizáció) lehetősége teremtette meg a szerzői művek másolását, készítését, kompilációját, tárolását, többszörözését, továbbítását, mégpedig a számítógépek és hálózatok fejlődésével egyre nagyobb mennyiségben. Mindazonáltal a számítástechnika, a szórakozató elektronikai ipar, a rádiózás, és televíziózás technikai "összenövésének" (konvergenciájának) alapja a digitális jelfeldolgozás.
Az a meggyőződésem, hogy a digitális jelfeldolgozás - (boksz nyelven) kifejezőbb - vitte be az "övön aluli ütést", kérdőjelezte meg a szerzői jog tradicionális szabályait, intézményeit. A digitalizációval "kiszabadult a palackból a szellem", amelyet már nem lehet "visszatuszkolni".
Minden olyan magatartás - amely a hagyományos szerzői jog rendelkezéseivel szemben áll, vagy annak tűnik ("határeset") - a digitalizáció lehetőségével kezdődött.
Ez a "mélyütés" a számítástechnika fejlődésének egyik árnyoldala.
2. Ma már nincs olyan számítógép, amely ne volna alkalmas tömeges CD-, DVD-másolásra.
A legkülönfélébb adathordozókon, CD-n, DVD-n pen-driven-on, flashkártyán stb. több száz megabytnyi, gigabytnyi digitalizált adatállomány - többek között -szerzői művek ellenőrizetlen és ellenőrizhetetlen másolása, kompilálása, cseréje, terjesztése vált technikailag lehetővé.
A MAHASZ 2007 februári jelentése szerint a világ fejlettebb régióiban a kalóz kiadások nagysága nem éri el az összforgalom 3 százalékát, Magyarországon ez az arány jelenleg 18 százalék.1
Adott a technológia:
- CD-k (Compact Disc), a VCD-k (Video Compact Disc), a DVD-k (Digital Video vagy Versatile Disc) készítésére, digitalizálásra, digitális formában történő tárolására, többszörözésére, továbbítására,
- a DVD-k védőkódjainak feltörésére (dekódolásra),
- a DVD, VCD konverziójára (rippelése) avi, mpg, asf vagy más video fájl formátummá,
- szoftverek (számítógépes programok) védelmét kiiktató crackek, szériaszámok, keygenerator programok (valamennyi alkalmas a kód feltörésre) készítésére, és
- a szoftverek védőkódjainak feltörésére (crack-elésére),
- CD lemezek rippelésére zenei fájlformátummá, így tömörített .mp3, tömörítetlen .wav, ritkábban Windows Media Audio (WMA) vagy más audióállománnyá,
- zenei-, vagy filmfelvételek digitalizálására (bakelitlemezen levő zeneszámok konverziója .mp3, vagy más fájlformátummá, vagy videokazettán levő film .avi, .mpg, vagy más fájlformátummá stb.),
- DVD kép-, hangfájljainak, feliratainak felhasználására, pl. idegen nyelvű DVD-felvételhez magyar szinkron, felirat illesztésére stb.
A Jogkódex-előfizetéséhez tartozó felhasználónévvel és jelszóval is be tud jelentkezni.
Az ORAC Kiadó előfizetéses folyóiratainak „valós idejű” (a nyomtatott lapszámok megjelenésével egyidejű) eléréséhez kérjen ajánlatot a Szakcikk Adatbázis Plusz-ra!
Visszaugrás
