Nehéz feladatot vállal magára, aki ma át szeretné tekinteni, hogy a magánjog területén milyen folyamatok zajlanak az Európai Unióban. Az Európai Bizottságnak az európai szerződési jogról szóló 2001-es közleménye1 közzétételét követően újabb reneszánszát éli a magánjogi jogegységesítés. Az elmúlt években több projekt indult, amely a hatályos szabályozás átfogó felülvizsgálatát, illetve a további jogegységesítést tűzte zászlójára.2 2001 óta vizsgálja a Bizottság egy ún. közös referenciakeret (Common Frame of Reference, CFR) létrehozásának a lehetőségét. 3 A CFR-rel párhuzamosan ugyancsak a Bizottság dolgozik a fogyasztóvédelmi irányelvek átfogó felülvizsgálatán. Ennek eredményeként idén februárban jelent meg az ezzel foglalkozó zöld könyv. 4
A gyakran tétova, a nemzeti jogok sajátosságaitól elrugaszkodni nem bíró bizottsági és tanácsi viták mellett ritkán nyílik lehetőség arra, hogy az európai magánjogi jogegységesítést a tudomány kormányzati érdekektől mentes terepén higgadtan vizsgáljuk. Olyan nézőpontból tehát, ahová a tagállamok "aggodalmaskodása" csak ritkán ér fel. Ilyen lehetőséget biztosít a Sellier, a Bruylant és a Staemfli kiadó gondozásában 2006-ban útjára bocsátott új könyvsorozat, amely Principles of European Law sorozatcímen jelenik meg 2006-2009 között. A sorozatot a Study Group on a European Civil Law készíti. 5
Amikor 1999-ben létrejött a Study Group on a European Civil Code az ismert osnabrücki professzor, CHRISTIAN VON BAR vezetésével, szó sem volt még átfogó magánjogi jogharmonizációról. A szervezet az OLE LANDO által létrehozott Commission on European Contract Law "jogutódja", munkája alapjául az OLE LANDO és HUGH BEALE szerkesztésében megjelent Principles of European Contract Law (PECL) szolgál. 6 Míg azonban a Lando-bizottság célja csupán a szerződési jog közös szabályainak megalkotása volt, a vizsgálaton kívül rekedtek az egyes szerződestípusok és a fogyasztóvédelmi magánjogi szabályok egyaránt, és természetesen - a munka címéből is adódóan - a bizottság nem vizsgált dologi jogi kérdéseket.
A munka célja, hogy három irányban kiegészítse a PECL szabályait. Egyrészt vizsgálja az egyes szerződéseket (így elsősorban: adásvétel, vállalkozási típusú szerződések, hitelszerződések), másrészt szabályozni kívánja a nem szerződésből fakadó kötelmek kérdését (megbízás nélküli ügyvitel, deliktuális felelősség, jogalap nélküli gazdagodás), harmadrészt a szabályozás körébe kívánja vonni az ingó dolgok jogának egyes kérdéseit (így mindenekelőtt a tulajdonjog átruházását és a dologi biztosítékok kérdését).
A Study Group az anyagok készítése során hármas szerkezetben dolgozott. A munka első szintjét a Working Teamek képezték. A munkacsoportok egy professzor vezetésével és néhány fiatal kutató közreműködésével összehasonlító jogi kutatásokat végeztek, amely a későbbi munka alapjául szolgált. A munkacsoport készítette el az általa vizsgált kérdésekben az első tervezetet. A következő szintet az Advisory Councilok képezték, amelyekben egy-egy terület vezető szakértői vettek részt. Az Advisory Council által átdolgozott tervezetek kerültek a Co-ordinating Group elé. A munka legmagasabb szervét képező szervezetben ötven professzor dolgozott. Magyarországról VÉKÁS LAJOS vett részt a Co-ordinating Group munkájában. Ez a szerv döntött az egyes tervezetek elfogadásáról.
A közzétett tervezetek szerkezetükben teljes mértékben követik a PECL-t. A szabályokat követően rövid indokolás ("Com-ments") található. Ennek célja csupán a szabályok szerepének bemutatása, ezért az nem tartalmaz kitekintést külföldi jogokra, legfeljebb a szabálynak a PECL szabályokhoz való viszonyát tisztázza. Számos helyen az indokolás példákat hoz, amelyek a szabály tartalmának megértéséhez jelentős segítséget nyújtanak.
Az indokolást követően olvashatóak a szabályhoz fűzött jegyzetek ("Notes"). A jegyzetek feladata egyrészt, hogy megmutassák, honnan származik a szabály, másrészt, hogy bemutassák az Európai Unió tagállamainak főbb jogi megoldásait. Noha természetesen ez az áttekintés távolról sem teljes, az összehasonlító joggal foglalkozók számára mégis felbecsülhetetlen értékkel bírnak ezek a kommentárok, hiszen jellemzően tíz-tizenöt ország példáját mutatják be egy-egy résznél.
A tervek szerint a sorozat 13 kötetből fog állni. 2007 tavaszáig ebből négy kötet jelent meg. Az első kötet a Benevolent Intervention in Another's Affairs (kb. megbízás nélküli ügyvitel), a második; a Commercial Agency, Franchise and Distribution Contracts (kereskedelmi ügynöki szerződés, franchise és disztribúciós szerződések), a harmadik a Service Contacts (tág értelemben vett vállalkozási szerződések), míg a negyedik a Personal Security (kötelmi biztosítékok) címet viseli. 2007 októberében várható a Sales Contract (adásvételi szerződés), az Unjustified Enrichment (jogalap nélküli gazdagodás), a Non-Contractual Liability Arising out of Damage Caused to Another (szerződések kívüli károkozás) és a Renting of Movables (ingó dolgok kölcsönbe adása) címet viselő könyvek megjelenése. 2008 folyamán ígéri a kiadó a Security Rights in Movables (az ingó dolgokon alapított biztosítékok), a Transfer of Title in Movables (ingó dolgok tulajdonjogának átruházása) és a Loan Agreements (hitelszerződések). 2009-ben válik teljessé a sorozat a Trust Law és a Terminology, Notion of Consumer, Commerce (terminológia, a fogyasztó fogalma és elektronikus kereskedelem) című kötetek megjelentetésével.
Persze arra a kérdésre, hogy mi lesz a két éven belül elkészülő normaszöveg-tervezet sorsa, nehéz válaszolni. A Study Group munkájának célja "a magánjog európaizálódásának előmozdítása". 7 Bár a munka jóval azelőtt kezdődött el, hogy a Bizottság nekifogott volna vizsgálni a magánjogi jogharmonizáció lehetőségét, a két munka mára szükségképp összefonódott a különböző fórumokon. Mi sem jelzi ezt jobban annál, hogy a Study Group aktívan részt vesz a CFR előkészítésében és a fogyasztóvédelmi irányelvek felülvizsgálatában.
CHRISTIAN VON BAR a megbízás nélküli ügyvitel szabályait tartalmazó első kötet bevezetőjében rendkívül pragmatikus módon leszögezi, hogy a Study Group munkája kizárólag egy tudományos munka, amelynek "célja nem több, de nem is kevesebb, mint hogy megállapítsa a hatályos jogot, és bemutassa a további fejlődés lehetőségét. (...) Az a kérdés, hogy az Európai Polgári Törvénykönyv kívánatos cél-e, egy politikai kérdés. "8 Mi csak annyit mondhatunk, akár lesz a jövőben közös európai törvénykönyv, akár nem, ezt a sorozatot - ha másként nem, jogösszehasonlító munkaként - a jogász társadalom mindenképp nagy haszonnal fogja forgatni. ■
A Jogkódex-előfizetéséhez tartozó felhasználónévvel és jelszóval is be tud jelentkezni.
Az ORAC Kiadó előfizetéses folyóiratainak „valós idejű” (a nyomtatott lapszámok megjelenésével egyidejű) eléréséhez kérjen ajánlatot a Szakcikk Adatbázis Plusz-ra!
Visszaugrás
