A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara Választottbírósága előtt folyamatban volt perben a felek adásvételi szerződésnek címzett három megállapodást kötöttek egymással. Mindhárom szerződésben alperes, mint eladó az évi termésből származó magyar takarmánykukorica átruházására vállalt kötelezettséget a felperes, mint vevő irányában.
A szerződésben a felek megállapodtak a szerződés tárgyát képező takarmánykukorica mennyiségéről és a vételáráról.
A teljesítési határidőről a szerződések úgy rendelkeztek, hogy az eladó az első két szerződés vonatkozásában november 1-jéig, a harmadik szerződés esetében pedig október 1-jéig köteles az árut "készre jelenteni". A szállításra az első két szerződés esetében november 1. és november 30. között kerül sor a vevő szállítási rendelkezése szerint. A harmadik szerződés esetében a szállításra október 1. és május 31. között kerül sor a vevő szállítási rendelkezése szerint.
A szerződésekhez a felperes által kidolgozott általános szerződési feltételek (ÁSZF) kapcsolódtak.
Az ÁSZF "Kötbér" címszó alatt rögzítette, hogy ha "az Eladó nem adja át vagy a Vevő nem veszi át a szerződésben meghatározott mennyiségű és minőségű terményt határidőben, úgy kötbér fizetésére köteles. A kötbér mértéke a szerződéses ár 20%-a, de minimum 5000 Ft/tonna, amelyet Eladó a Vevő diszpozíciójában szereplő szállítási határidő lejártát követő 3. napon, Vevő a végső szállítási határidő lejártát követő 3. napon köteles megfizetni."
Az ÁSZF "vis maior" címszó alatt azt rögzítette, hogy "a szerződő felek kölcsönösen mentesülnek egymással szembeni kötelezettségeik alól, ha az áru szállítását a szerződés megkötését követő időszakban felmerült elkerülhetetlen és előre nem látható körülmények (vis maior) 2 hónapnál hosszabb időtartamban akadályozzák vagy késleltetik". Meghatározta a szóban forgó rendelkezés, hogy milyen fizikai körülmények jelenthetnek vis maiort, s ezt kiegészítette azzal, hogy vis maiornak minősül "minden esemény, amit csak aránytalan költségekkel és gazdaságilag nem felvállalható eszközökkel lehetne megakadályozni.
Az alperes a felperessel kötött szerződéseket úgy kívánta teljesíteni, hogy mezőgazdasági termőterülettel rendelkező termelőkkel "Az évi termékértékesítési szerződés nedves kukoricára" elnevezéssel kötött szerződéseket három település térségében.
Az alperes júniusban levelében közölte a felperessel, hogy a közöttük létrejött szerződéseket úgy kívánta teljesíteni, hogy "termelőket integrált a szerződésekben vállalt mennyiségű takarmánykukorica megtermelésére". Az alperes utalt arra, hogy a térségében június hónap első felében "olyan volumenű jégeső, csapadék hullott, és belvíz keletkezett, amely az elvetett kukorica jelentős részét elverte és olyan károsodást okozott", amely miatt "nagy valószínűséggel a termelők, illetve a társaság, a szerződésekben vállalt kötelezettségüket nem fogják tudni teljesíteni". Mindezekre figyelemmel az alperes kijelentette: "Ilyen előzmények után a társaság rajta kívülálló - vis maior (általános szerződési feltételek 10. pont) - okok miatt nem tudja a vállalt kukorica mennyiséget megtermelni és Önöknek a szerződésekben megjelölt határidőre átadni."
A felperes válaszában kifejtette, hogy amennyiben alperes teljesítéssel összefüggő nehézségei "nem az egész országra kiterjedően jelentenek vis maiort, úgy vevőink jogosan érvelhetnek a más hazai forrásból történő beszerzési kötelezettséggel". A felperes válaszában megerősítette, hogy továbbra is számít alperes szerződéses kötelezettségének teljesítésére.
A felperes egy hónappal későbbi levelet intézett az alpereshez, amelyben felhívta arra, hogy tegyen pontos javaslatot a szerződések esetleges módosítására. Alperes felperesi megkeresésre nem válaszolt.
A felperes november közepén kelt levelében, azt követően, hogy alperes mindhárom szerződés vonatkozásában késedelembe esett a készre jelentési kötelezettségének teljesítésével, felszólította alperest a jelen per tárgyát képező adásvételi szerződéseken alapuló kötelezettségei teljesítésére. Kijelentette, hogy amennyiben alperes a felszólítás kézhezvételétől számított három napon belül nem kezdi meg a felperes részére a kukorica szerződésszerű beszállítását, úgy "keletkezett kötbér- és kártérítési igényünket polgári perben érvényesítjük".
A felperes azt követően, hogy alperes szerződéses kötelezettsége teljesítésére való felszólítása eredménytelennek bizonyult, december közepén az alperessel szemben kötbér- és kárigény bejelentéssel élt. Felszólította alperest, hogy nyolc napon belül kötbért, valamint a kötbért meghaladó kárát fizesse meg a felperesnek. Egyben tájékoztatta alperest arról, hogy kárigénye teljesítésének elmulasztása esetén - további felszólítás nélkül - polgári perben érvényesíti követelését.
A felszólításra alperes levélben válaszolt. Megerősítette, hogy a korábbi levelében ismertetett okok miatt továbbra sem tud eleget tenni szerződésben vállalt kötelezettségeinek. Egyben hivatkozott az agrárpiaci rendtartásról szóló 2003. évi XVI. törvény módosításáról rendelkező 2010. évi CL. törvényre, mint amely - álláspontja szerint termeltetőnek minősülő alperest -, a vis maior helyzetre figyelemmel mentesíti a szerződésekben vállalt kötelezettségek teljesítése alól.
Fenti előzmények után felperes keresetlevelet nyújtott be a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara mellett szervezett Állandó Választottbírósághoz. Keresetében azt kérte, hogy a Választottbíróság kötelezze az alperest a kötbér megfizetésére és a kötbért meghaladó kár megtérítésére.
Az alperes a felperes keresetének elutasítását kérte arra hivatkozással, hogy az alperes nem követett el felróható szerződésszegést, hiszen a szerződések teljesítése vis maiornak számító körülmények miatt objektíve lehetetlenné vált. Hivatkozott arra is, hogy a felek között létrejött szerződések valós tartalmuk alapján nem adásvételi, hanem mezőgazdasági termékértékesítési, illetve "kukoricatermeltetési szerződések", ezért a vis maior klauzula a termelés során bekövetkező eseményekre is vonatkoztatható. Hivatkozott az alperes az agrárpiaci rendtartásról szóló 2003. évi XVI. törvény módosításáról szóló 2010. évi CL. törvényre (továbbiakban: Módosító Törvény), amelynek értelmében semmis az a szerződéses kikötés, amely szerint a maga termelte mezőgazdasági termény szolgáltatására elháríthatatlan külső ok miatt képtelen termelő a hiányzó mezőgazdasági terményt teljesítés céljára mástól köteles beszerezni. Alperes álláspontja szerint "a hivatkozott jogszabály alapján felperesnek sincs semminemű jogcíme arra, hogy alperessel, mint termeltetővel szemben [Tv. (2) bekezdés b) pont] - az elháríthatatlan külső ok miatt meg nem termelt, illetőleg meg nem termelhető kukorica miatt - kötbér és kártérítési igénnyel éljen".
A Választottbíróság megállapította, hogy felperes keresete - az alábbiakban kifejtettek szerint - alapos.
A Választottbíróság mindenekelőtt a perbeli szerződések minősítésével foglalkozott, hiszen a szerződés minősítése határozza meg az alkalmazandó szabályokat.
A Jogkódex-előfizetéséhez tartozó felhasználónévvel és jelszóval is be tud jelentkezni.
Az ORAC Kiadó előfizetéses folyóiratainak „valós idejű” (a nyomtatott lapszámok megjelenésével egyidejű) eléréséhez kérjen ajánlatot a Szakcikk Adatbázis Plusz-ra!
Visszaugrás
