A városigazgatás II. József idejéig a városi tanács kezében volt. A tanácstagság, mint választott tisztség nem függött képesítéstől. Az 1780-as években II. József írta elő először bizonyos tisztségek betöltéséhez az iskolai végzettséget. Ekkor kezdődött azon szervezeti egységek kialakulása, amelyek feladatához mindenki ért és mindenki irányítani akarja, csakúgy, mint a magyar futballt.
A korabeli feljegyzések szerint az építés üggyel foglalkozó szakemberek és szervezetek a szakmaiságon túl az épületek esztétikai megjelenésével, építőművészeti kérdésekkel foglalkoztak.
Az építésügyi hatósági ügyekkel foglalkozó szakembernek jogszabályban előírt műszaki felsőfokú végzettséggel kell rendelkeznie. Tudnia kell a szakma szabályait és fortélyait, jártasnak kell lennie az újdonságok és a hagyományos építészeti megoldások terén. Meg kell tanulnia a jogszabályok nyelvét és a folyamatosan változó jogszabályokat helyesen alkalmazni. Helyismerettel, esztétikai érzékkel kell bírnia és el kell igazodnia a térképek, alaprajzok, metszetek és homlokzatok szabásmintához hasonló világában.
Alapvető követelmény, hogy az építéshatósági ügyintéző munkáját hivatásnak, a közigazgatást szolgálatnak tekintse, valamennyi tudását az építészeti kultúra fejlesztésére, terjesztésére és az ügyfelek szolgáltatás szintű ellátására fordítsa.
A műszaki szakembergárda nehezen illeszthető be a polgármesteri hivatali apparátusba, valahogy mindig kilóg az összes sorból keresztben és hosszában.
A versenyszféra szakági átlagkeresete és az ehhez viszonyított alacsony köztisztviselői bérezés miatt a szükséges képzettségű és gyakorlattal rendelkező személyt nehézségekbe ütközik felvenni és hosszabb távon meg is tartani a munkakörben.
A jogszabályok előírásai szerint egyre szigorodó adminisztrációs feladatok ugyan növelik az ügyféli jogbiztonságot, ellenben nagymértékben nehezítik a szakmai munkát. A tapasztalat szerint ezen egy képzett, ám megfelelően rugalmas ügykezelő személyzet tud segíteni.
Az építésügyi hatósági rendszer legfőbb és egyre nyilvánvalóbb problémája, hogy folyamatosan változik és az állami és önkormányzati hatáskörök nem tisztázottak. Az ebből eredően felmerülő összeférhetetlenségi kérdések nem megoldottak, hiányoznak a felelősségteljes, befolyásmentes és objektív döntéshozatal feltételei.
A polgármesteri hivatalban jelenleg összefonódik az önkormányzati és az államigazgatási feladatok ellátása. Komoly gond, hogy a helyi politika erőteljesen beleszól a hivatali szervezet kialakításába, szakmai és létszámkérdésekbe. A jegyzői státusz ellentmondásai (függőségi viszonya a képviselőtestülettel, illetve a polgármesterrel) időnként csak nehezen, erős diplomáciával kezelhetők az elsőfokú építésügyi hatósági döntések során.
A Jogkódex-előfizetéséhez tartozó felhasználónévvel és jelszóval is be tud jelentkezni.
Az ORAC Kiadó előfizetéses folyóiratainak „valós idejű” (a nyomtatott lapszámok megjelenésével egyidejű) eléréséhez kérjen ajánlatot a Szakcikk Adatbázis Plusz-ra!
Visszaugrás
