Az ELTE Állam- és Jogtudományi Karán immáron hagyományosnak mondható, hogy a Kar oktatói által írt vagy szerkesztett munkákat a Kar könyvbemutató formájában mutatja be. Szokássá vált, hogy ezen könyvbemutatókról miscellaenum formájában ismertetések is megjelentek.1
2004. február 20-án került sor a legújabb könyvbemutatóra az ELTE Állam- és Jogtudományi Karának Tanácstermében. A bemutatón a kar oktatóinak 2003-ban megjelent munkái közül mutatták be a legfontosabbakat az adott témában jártas elméleti és gyakorlati szakemberek. A megnyitó keretében Takács Péter dékánhelyettes közölte, hogy a 2003. évben a Kar 170 oktatójának 57 könyve jelent meg, melyből 20 tankönyv. A megjelent kiadványok között szerepel 9 monográfia és gyűjteményes kötet, 4 konferenciakötet, illetve 4 Festschrift is, és külön kiemelést érdemel az egyetemi hallgatók által készített tanulmányokat tartalmazó tudományos diákköri kötet.
Mindebből az - az egyébként üdvös - következtetés vonható le, hogy a kari oktatók által jegyzett munkák korántsem korlátozódnak az oktatáshoz szorosan kapcsolódó tankönyvekre. A kiadványok ugyanis kiváló tanúbizonyságát jelentik a karon folyó tudományos munkának, valamint annak, hogy a tanszékek a szó legnemesebb értelmében tudományos műhelyekként is értékelhetőek. Egy-egy könyvbemutató értelemszerűen nem törekedhet a teljességre, nem mutathatja be a Karon az adott évben összesen megjelent kiadványt. Célja inkább, hogy a külső szemlélő számára is mérvadó és reprezentatív szemlét tárjon elő a Karon folyó oktatási és tudományos tevékenységről. A könyvbemutatón szereplő könyvek éppen ezért tematikus jelleggel kerültek kiválasztásra, annak érdekében, hogy a kari tudományos munka mind szélesebb spektrumát mutassák be.
A Harmathy Attila professzor úr tiszteletére készült Festschrift-et, mely Liber Amicorum, Studia A. Har-mathy Dedicata (Ünnepi dolgozatok Harmathy Attila tiszteletére) címmel jelent meg, Kisfaludi András egyetemi docens mutatta be. A kötetet a tanszék munkatársai Harmathy professzor hatvanötödik születésnapja alkalmából állították össze. A tanulmányok témája rendkívül sokrétű: található benne elméleti és jogösszehasonlító jellegű munka, de olvasható például egy dolgozat a valóságshow-k személyiségi jogi, polgári jogi vonatkozásairól is, amely az állampolgári jogok országgyűlési biztosa, Lenkovics Barnabás konkrét ügyben indított vizsgálati eredményeire támaszkodik. A tanulmányok szerteágazó tárgya abban a tekintetben az ünnepelt személyéhez is kapcsolódik, hogy Harmathy Attila tudományos oeuvre-je a polgári jog, a magánjog széles skáláját öleli fel. Ezért a polgári jog különféle részterületeivel foglalkozó tanulmányok már témaválasztásukban is tisztelegnek az ünnepelt kivételes tudományos pályafutása előtt.
Kiss Daisy, a Jogi Kar tiszteletbeli tanára mutatta be a Magister artis boni et aequi, Studia in honorem Németh János című kötetet. E könyv szintén Festschrift, Németh János professzor úr hetvenedik születésnapja tiszteletére szerkesztette a könyvet bemutató Kiss Daisy, illetve Varga István, akik mindketten tanszéki kollégái az ünnepeltnek. A megjelenésében is impozáns - több, mint ezer oldal terjedelmű - kötet méltó tisztelgés Németh professzor tudományos és oktatói tevékenysége előtt. A kötetben nem kizárólag tanszéki kollégái, illetve a polgári eljárásjog egyéb művelői közölték tanulmányaikat. Németh professzor idősebb és fiatalabb, magyar, illetve külföldi pályatársai tisztelegtek az ünnepelt előtt egy-egy tanulmánnyal. Ebből következőleg a jogtudomány számos ágához kapcsolódó, magas színvonalú cikkeket olvashatunk e kötetben, mely alkalmas lehet arra, hogy egy-egy téma kutatásához kiindulópontként szolgáljon, illetve a már megszerzett ismereteket gazdagítsa.
Báldy Péter, a KJK-Kerszöv Kiadó főszerkesztője mutatta be a Mádl Ferenc tollából származó, Király Miklós szerkesztésében megjelent, Quo vadis Europa? A Magyar államfő Európában című kötetet. A recenzens tulajdonképpen kettős pozícióból volt képes láttatni a munkát. Egyfelől mint a kötet kiadójának vezetője, másfelől pedig mint a Nemzetközi Magánjogi Tanszék óraadó oktatója kiválóan értékelte a kötet szakmai szempontjait is. A kötet a magyar államfő helyzetével és szerepével foglalkozó dokumentumokat és tanulmányokat közöl. Kiemelhető, hogy Mádl Ferenc személyében a köztársasági elnöki tisztség különös jelentőséghez jut. Az európai közösségi jog nemzetközileg is nagyra értékelt kutatója, az Európa-gondolat elhivatott képviselője mint a Köztársaság első embere a tudományos kutatásban vallott eszméinek gyakorlati képviseletére is lehetőséget kapott hazánk európai uniós csatlakozása során. Szimbolikus jelentőségű az is, hogy hazánkban az Európai Unióhoz történő csatlakozásunk esztendejében olyan személy tölti be a köztársasági elnöki tisztséget, akinek tudományos pályafutása elválaszthatatlan az acquis communau-taire-től, továbbá az Európa-gondolattól.
Weller Mónika, az Igazságügyi Minisztérium Emberi Jogi Főosztályának szakmai tanácsadója mutatta be Kardos Gábor Üres kagylóhéj? A szociális jogok nemzetközi jogi védelmének egyes kérdései című művét.
A szerző egyik fő kutatási területe a szociális jogok nemzetközi aspektusa. A szociális jogok mint ún. harmadik generációs jogok az emberi jogok katalógusában fontos helyet foglalnak el, szerepük és a védelmükhöz fűződő érdek elvitathatatlan a modern társadalmakban. A szociális jogok kiemelt figyelembevétele elsődleges fontosságú az Európai Unióhoz való csatlakozás során.
A német nyelvű, Strafrechtsgeschichte an der Grenze des nächsten Jahrtausendes című gyűjteményes kötetet, mely a büntetőjog történetével foglalkozik, Stip-ta István, a Miskolci Egyetem Állam- és Jogtudományi Karának egyetemi tanára mutatta be. A kötetet Mezey Barna szerkesztette, és a munka érdekessége, hogy szerzői között felfedezhetünk a büntetőjog történetével foglalkozó hazai és külföldi jogtörténészeket, a közigazgatási jog, közigazgatási büntetőjog történetét kutató jogászokat éppúgy, mint a hatályos büntetőjog jeles művelőit is. A jogtörténészek és a büntetőjogászok együttműködése - mely jelen kötetben is testet öltött - kiváló példa arra, hogy a jog de lege ferenda kérdéseinek megválaszolásához hasznos segítséget nyújthat a jogtörténeti gyökerek felkutatása.
A Szabó András akadémikus által szerkesztett Deák Ferenc emlékezete című tanulmánykötetet Kisteleki Károly egyetemi adjunktus mutatta be. Mint ismeretes, a 2003. év Magyarországon Deák Ferenc emlékév volt, születésének kétszázadik évfordulójára emlékezve. A kötet interdiszciplináris összefogás eredményeként született meg. A könyvben szereplő tanulmányok -melynek szerzői között jogtörténészeket és történészeket is megtalálunk - a deáki életművet kívánják történelmi, politikatörténeti és jogi, jogászi szempontból megvilágítani. Kétségtelen, hogy a haza bölcseként tisztelt Deák Ferenc egy nem mindennapi korszak kiemelkedő szereplője volt, akinek munkássága a ma közjogásza, politológusa, avagy politikai elemzője számára ma is aktuális ismereteket adhat át. A kötet - éppen interdiszciplináris jellege folytán - alkalmas arra, hogy a kimagasló deáki életpályának méltó emléket állítson Deák Ferenc születésének kétszáz éves évfordulója alkalmából.
A Jogkódex-előfizetéséhez tartozó felhasználónévvel és jelszóval is be tud jelentkezni.
Az ORAC Kiadó előfizetéses folyóiratainak „valós idejű” (a nyomtatott lapszámok megjelenésével egyidejű) eléréséhez kérjen ajánlatot a Szakcikk Adatbázis Plusz-ra!
Visszaugrás
