A gyakorlat által felvetett kérdés szerint, sor kerülhet-e üzletág apportálására, amennyiben pedig ennek nincs akadálya, milyen jogszabályi rendelkezések alapján kerülhet erre sor, beszélhetünk-e kialakult gyakorlatról.
Az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. tv. (Áfa. tv.) 2013. január 1-től hatályos 259. § 25/A. pontja értelmében üzletág: a vállalkozásnak olyan működő egysége, amely szervezeti szempontból függetlenül, a hozzá tartozó vagyonnal alkalmas az önálló gazdasági tevékenység tartós folytatására. Az üzletágat is érintő, az átruházáshoz kapcsolódó további, fontos rendelkezéseket tartalmaznak a 17-18. §-ok is. A 17. § (4) bekezdése, valamint a 18. § (1) és (1a) bekezdések kifejezetten az üzletág apportálhatóságáról, annak adóvonzatáról rendelkeznek.
A társasági adóról szóló 1996. évi LXXXI. tv. (Tao. tv.) 2017. január 1. óta hatályos 4. § 23/b. pontja a kedvezményezett eszközátruházás körében fejti ki, hogy: az a jogügylet, amelynek alapján egy társaság (az átruházó társaság) - megszűnése nélkül - legalább egy önálló szervezeti egységét átruházza egy másik társaságra (az átvevő társaságra), annak jegyzett tőkéjét megtestesítő részesedés ellenében, feltéve, hogy a jogügyletet valós gazdasági, kereskedelmi okok alapozzák meg, azzal, hogy a valós gazdasági, kereskedelmi okok fennállását az adózó köteles bizonyítani. Az Áfa. tv. szerinti önállóan működő szervezeti egység és a Tao. tv. szerinti önálló működésre képes gazdasági egység tekinthető tehát üzletágnak. A Tao. tv. a gazdasági egység átruházásánál kiemeli, hogy az átruházás a másik társaságban való részesedés - üzletrész, részvény - fejében történik. Más törvényekben is találhatunk üzletágra vonatkozó szabályokat, például a Számvitelről szóló 2000. évi C. tv. (Szvt.) 3. § (5) bekezdés 2a. pontja szerint üzletág: a gazdálkodónak szervezeti szempontból független, önállóan működőképes egysége (ideértve a telephelyet, üzlethálózatot is), amely a hozzá tartozó vagyonnal (eszközökkel, kötelezettségekkel, céltartalékokkal és időbeli elhatárolásokkal) önálló gazdasági tevékenység tartós folytatására képes. Az idefűzött indokolás szerint: "Tekintettel arra, hogy gazdasági tartalmát tekintve jelentős különbség van az egyedi eszközök értékesítése, tartozások átvállalása és az üzletág átruházása között, ezért a törvény meghatározza az üzletág fogalmát." A Ptk. üzletágról, vagy annak átruházhatóságáról nem tartalmaz rendelkezéseket, a szerződés átruházást mint ügyletet (6:208., 6:202., 6:205., 6:206. §-ok) szabályozza.
A fenti szabályok szerint nincs akadálya az üzletág apportnak, bár kialakult gyakorlatról nem tudunk beszámolni. Így könyvvizsgáló igénybevétele mellett lehet a vagyont meghatározni, értékelni, és mindezek összegzéseképpen azt meghatározni, hogy az adott üzletág milyen értéket képviselhet [Szvt. 3. § (5) bekezdés 1.]. Természetesen rendelkezni kell az átvevő társaságban történő részesedés mikéntjéről a Ptk. 3:10. §-a szerint. ■
Visszaugrás
