Az utóbbi években igen bő termés tapasztalható az angol polgári perjogi szakirodalomban. Ez többek között annak is köszönhető, hogy a Woolf-reform eredményeképpen megszületett Civil Procedure Rules (a továbbiakban: CPR) hatálybalépését követően felhalmozódott immár másfél évtizedes gyakorlati tapasztalat összegzése szükségessé vált, másfelől igény támadt azoknak az időközben bekövetkezett változásoknak a bemutatására, kritikai elemzésére, melyekre éppen e tapasztalatokból fakadóan került sor. E termésből az egyik leginkább figyelemre méltó munka Neil H. Andrewsnak, a cambridge-i Clare College professzorának kétkötetes műve: Andrews on Civil Processes (Vol.I: Court Proceedings, Vol.II: Arbitration & Mediation), amely 2013 második felében jelent meg az Intersentia Kiadó gondozásában, mindösszesen 1276 oldal terjedelemben.
Ahogyan a címből is egyértelműen kitűnik kötetek széles képet alkotva lefedik az angol polgári eljárásjog minden részterületét. Az átfogó munka műfaji meghatározásánál nincs könnyű helyzetben a recenzens. A terjedelem és a feldolgozás mélysége, minősége miatt inkább arra hajlanánk, hogy a könyv elsődleges célközönsége a szakma, inkább kézikönyv, mintsem kommentár jellegű. Ám tudatában vagyunk annak is, hogy a szerző az oktatásban való használhatóságot is szem előtt tarthatta a könyv megírása során. Nevezhetnénk a könyvet ekképpen multifunkcionálisnak is.
A magyar érdeklődő olvasóközönség számára azonban ennél is fontosabb lehet az az információ, hogy Andrews a tőle megszokott módon a kontinentális jogász számára is jól érthető formában, világos és letisztult, mégis nagyon egyedi stílusban adja közre a mondanivalóját. Ezáltal egyfajta hidat épít az európai kontinens és a szigetország között. A könyv tehát az angol szakírók nyelvezetéhez és gondolkodásmódjához még nem szokott fiatal processzualista kollégák számára is nagy segítséget nyújthat abban, hogy egy új világ kapuit könnyebben kitárhassák a maguk számára. Ám ez a szemlélet nem kizárólag a nyelvezet és a szerkesztésmódban érhető tetten, hanem a mondanivalóban is. A mű nem kizárólag az angol polgári perjogi szakma számára fogalmaz meg kérdéseket és keresi az azokra adható válaszokat, hanem kifejezetten nemzetközi szemlélettel bír, kiemelt hangsúlyt kapott az európai kontextus. Ezt tükrözi a gazdag irodalomjegyzék is, melyben a neves angol szerzők mellett felsorakoznak a témát érintő külföldi munkák is. Különösen igaz ez a műnek az alternatív vitarendezési módozatokat tárgyaló második kötetére, ahol a feldolgozott szakirodalom széles körű nemzetközi bázison nyugszik.
A nagy ívű munka születése nem előzmények nélküli. A szerző másik korszakalkotó könyve a Principles of Civil Procedure c. monográfia (Sweet & Maxwell, 1994), melyben újszerű megközelítésben, az alapelvek fényében mutatta be a Woolf reform előtti időszak angol polgári eljárásjogát, és amelyet közel egy évtizeddel már a Woolf-reform utáni időszakban követett az English Civil Procedur - Fundamentals of the New Civil Justice System c. átfogó munkája (Oxford UP, 2003). Mindkettőre épít a mostani műben, mely újabb tíz év múltán érlelődött ki, és már annak a korszaknak a lenyomatát adja, melyben a CPR szabályozásának korrekciójára került sor, tartalmazza a legfontosabb módosító szabálycsomag anyagát is, mely 2013 tavaszán lépett hatályba és vált Jakson-reform néven ismertté.
Az általános bevezető és méltatás után illendő szólni a kötetek felépítéséről. Logikus szerkezetük egyik korábbi könyvének a Three Paths of Justice c. műnek a szellemét idézi, ahol az (állami bírósági és alternatív) igényérvényesítési módozatok kapcsolata áll a mű középpontjában. Találóan használja egy korábbi recenzens (Caponi, Remo: Publication Review - Andrews on Civil Processes, Civil Justice Quarterly, 2014, 351. p.) "double helix" metafórát, amely jól szemlélteti a fent megfogalmazott gondolatot, s nem mellékesen utal Clare College négy Nobel-díjasa egyikének, James Watson professzornak a DNS kettős-spirál szerkezetének felfedezésében betöltött szerepére is. A "két egymásba fonódó" kötet - ahogyan a szerző is jelzi előszavában - jól kiegészíti egymást, végigkalauzolja az olvasót a vitarendezések főbb formáin. A köteteken belül és között kereszthivatkozások segítik az eligazodást és az összefüggések feltárását, elősegítve a könnyebb használhatóságot. Mindkét kötet elején jogeset- és jogszabálymutató, végén pedig válogatott bibliográfia található, illetve többszintű tárgymutató. Az áttekinthetőséget fokozza a fejezetek elején található, elég egyedinek tűnő tömör tételmondatokba sűrített bevezető, illetve a legtöbb fejezet végén megtalálható tézisszerű összegző rész. Rutinos szerzőre vall az áttekintő fejezet beillesztése "The Big Picture" címmel, amely egy áttekintő képet ad "madártávlatból" az angol perszerkezetről és az igényérvényesítés egyéb módozatairól.
Az első kötet a peres eljárásra koncentrálva hat nagyobb részre tagolódik Bevezető fejezetében általános képet alkot a lehetséges vitarendezési módozatról, vázolja a Woolf-reform sajátosságait, amely alapjaiban "változtatta meg az angol pereskedési kultúrát [...] az angol per a szembenálláson alapuló szemléletét feladva az együttműködés szellemisége felé mozdult el" (1. kötet, 8. o.). A Woolf-reform utáni legnagyobb változást
A Jogkódex-előfizetéséhez tartozó felhasználónévvel és jelszóval is be tud jelentkezni.
Az ORAC Kiadó előfizetéses folyóiratainak „valós idejű” (a nyomtatott lapszámok megjelenésével egyidejű) eléréséhez kérjen ajánlatot a Szakcikk Adatbázis Plusz-ra!
Visszaugrás
