https://doi.org/10.59851/mj.72.06.6
A megújuló energiát hasznosító létesítmények növekvő száma miatt az ingó dolgokon fennálló zálogjogok számos jogrendszerben ismét egyre nagyobb jelentőségre tesznek szert. A szerző jogtörténeti alapokról kiindulva ismerteti a németországi és oroszországi jogi kereteket. Míg Németországban az ingatlanon fennálló zálogjog jelenti az alapot, addig az orosz jog a bejegyzett ingó zálogjogon alapul. A szerző részletesen foglalkozik a nyilvánosság kérdéseivel és a nyilvántartás jelentőségével. Végül a nemzetközi tapasztalatok alapján felvázolja az ingó zálogjog németországi bevezetésének a lehetőségeit.
Kulcsszavak: ingó zálogjog; nyilvántartás; nyilvánosság; közhitelesség; hajólajstrom; légi járművek lajstroma; fedezett kötvények
Liens on movable property are once again gaining importance due to the growing number of renewable energy installations. Liens on movable property play a major role in many legal systems. Starting from a legal-historical basis, the author describes the legal framework in Germany and Russia. Whilst in Germany the lien on property forms the basis, Russian law is based on a registered lien. The author deals in detail with questions of publicity and the significance of the register. He identifies similarities and differences. Finally, based on international experience, he outlines considerations for a register of movable property liens in Germany.
Keywords: liens on movable property; legal comparison; register; publicity; protection of legitimate expectations
Az orosz jog a zálogjog publicitása biztosításának különböző formáit ismeri.[1] A nyilvántartásba vételt állami szervek végzik, bizonyos esetekben azonban nem állami intézmények is részt vesznek az adatok rögzítésében. A nyilvántartásba vétel a különböző vagyontárgyakra vonatkozó zálogjogi rendelkezések szerint történik az orosz polgári törvénykönyv 339.1. cikkének 1-3. pontjai alapján.[2]
Érdemes megemlíteni a FedResource[3] nevű oldalt is, amely hivatalos elektronikus csatornaként információkat tesz közzé a vállalatokra és vállalkozókra, az ingatlanokat érintő jogokra (zálogjog, lízing és egyéb), valamint a fizetésképtelenségi eljárásokra vonatkozóan. A regiszter nyilvánosan hozzáférhető, és a vállalkozás különböző létszakaszaiban lévő partnerek ellenőrzésére szolgál. Bár vannak erre az oldalra vonatkozó jogi rendelkezések, a bejegyzéseknek nincs konstitutív hatálya.[4]
A zálogjog különböző esetekben állami nyilvántartásba vételhez kötött. Ilyenkor a zálogjog az orosz ptk. 339.1. cikk (1) bekezdése 1. pontjának megfelelően az állami nyilvántartásba vételkor jön létre.[5]
Ha egy vagyon kerül megterhelésre, azt is be kell jegyezni a nyilvántartásba.[6] Az ingatlanokhoz kapcsolódó jogok szintén bejegyzési kötelezettség alá esnek.[7] Így az ingatlanon fennálló zálogjog (jelzálogjog) is az ingatlan-nyilvántartásba való konstitutív[8] bejegyzéssel,[9] a bejegyzés időpontjában jön létre.[10]
- 382/383 -
Egy másik eset a kft. üzletrészt terhelő zálogjog bejegyzése. A kft. üzletrész elzálogosítása esetén a zálogszerződést a kft.-ről szóló törvény szerint közjegyzői okiratba kell foglalni, a zálogjogra vonatkozóan pedig a kereskedelmi nyilvántartásba való konstitutív bejegyzést ír elő a törvény.[11]
A szellemi tulajdon tárgyai (Isključitel'nye prava) is megterhelhetők zálogjoggal (orosz ptk. 358. § 18. pont). E zálogjog bejegyzésére a szellemi tulajdonra vonatkozó különleges szabályok irányadók. A zálogjog bejegyzését a Szellemi Tulajdon Szövetségi Szolgálata (Rospatent) végzi.[12] A bejegyzésre a szerződő felek kérelme alapján kerül sor. A zálogjog mint a szellemi tulajdon tárgyát terhelő jog[13] a bejegyzéssel jön létre, az orosz ptk. 8.1. cikk 2. pontjában foglalt általános szabály alapján.
Ettől eltérő szabályok vonatkoznak az értékpapírok elzálogosítására.[14] Az értékpapír-zálogjog nyilvántartásba vétele szintén jogot keletkeztető (konstitutív) hatályú, a bejegyzést azonban, amelyre külön szabályok vonatkoznak, nem állami szerv végzi.[15] Az értékpapír-zálogjog jogi alapját az orosz ptk. 358.16. cikk 1. pontja jelenti. A fizikailag létrejött értékpapírokat terhelő zálogjog ennek alapján az értékpapír zálogjogosultnak történő átadásakor - az átadás pillanatában - keletkezik.[16]
A fizikailag létre nem jött értékpapírokat terhelő zálogjog a bejegyzéssel jön létre,[17] vagyis amikor a zálogjogot a nyilvántartás vezetője az értékpapírszámlán (Licevoj schët) vagy a letéteményes azon a letéti számlán (Schët depot) bejegyzi, amelyen az értékpapírokat nyilvántartják.[18] Arra is van lehetőség, hogy a fizikailag létre nem jött értékpapírokat egy speciális zálogszámlára vagy zálogletétbe utalják át. Ebben az esetben a zálogjog a zálogszámlán történő jóváírás pillanatában jön létre.[19]
A lajstromozásra kötelezett légi járművekre, tengeri és belvízi hajókra már egy ideje saját szabályok vonatkoznak. Ezek a vagyontárgyak ugyanis a törvény erejénél fogva ingatlannak minősülnek [orosz ptk. 130. § 1. pont (2) bekezdés]. Ennek megfelelően ezek is lehetnek jelzálogjog tárgyai.[20]
A repülőgépek esetében a lajstromozást a légi közlekedési törvénykönyv szabályozza.[21] A tulajdonjog bejegyzése, annak korlátozása, alapítása, átruházása az ingatlanokhoz hasonlóan bejegyzéshez kötött. A polgári légi járműre vonatkozó zálogjogot a polgári légi járművek állami nyilvántartásába jegyzik be. A törvény egyebekben nem tartalmaz külön szabályokat a zálogjogra vonatkozóan.
A tengeri hajók nyilvántartásba vételét és az azokhoz kapcsolódó jogokat a kereskedelmi hajózási törvénykönyv (a továbbiakban: KTM) szabályozza.[22] A tengeri hajók esetében a hajó-jelzálogjogra és hajóépítési jelzálogjogra az említett törvény speciális rendelkezéseket ír elő. Idetartozik különösen az ún. tengeri zálogjog (Morskoj zalog), amely többek között a legénység bérét biztosítja, és elsőbbséget élvez a hajójelzálogjoggal szemben (KTM 368. §).
A belvízi hajók esetében a belvízi szállítási törvénykönyv (a továbbiakban: KVVT) rendelkezik a nyilvántartásba vételről.[23] A belvízi hajókra vonatkozó jelzálogjogok (Ipoteka sudna) esetében a KVVT 24. cikke az Orosz Föderáció jogszabályaira utal, amely a szabályozás jellege miatt a KTM lesz. A belvízi hajók esetén azonban tengeri zálogjog nem alapítható.
A bírói gyakorlatban eddig még nem volt olyan eset, mely a megújuló energia előállítására szolgáló létesítményekkel (EEA) - szélturbinákkal és fotovoltaikus rendszerekkel (PVA) - kapcsolatos; ezekből Oroszországban csak néhá-
- 383/384 -
nyat létesítettek. Az ilyen létesítményeket üzemeltetni kívánó vállalkozások számára azonban jelentőséggel bír ezen eszközök ingóként vagy ingatlanként történő besorolása. Ennek egyik oka az, hogy ha a létesítmény ingatlannak minősül, akkor azt különadó (Nalog na imuščestvo) terheli, ingóként való minősítés esetén azonban nem.
A Jogkódex-előfizetéséhez tartozó felhasználónévvel és jelszóval is be tud jelentkezni.
Az ORAC Kiadó előfizetéses folyóiratainak „valós idejű” (a nyomtatott lapszámok megjelenésével egyidejű) eléréséhez kérjen ajánlatot a Szakcikk Adatbázis Plusz-ra!
Visszaugrás
