The purpose of the review is to summarize the main findings of the latest events of the conference series "Beyond the Rules of Procedure" organized by the Directorate of Legislation of the Office of the National Assembly.
The first session of the third semester held by the Constitutional Court member Attila Horváth and former Secretary General of the Office of the National Assembly István Soltész aimed to describe the importance and impact of the Hungarian parliamentary tradition on the legislative procedure today. The lecturers pointed out that the rich parliamentarianism of the last two centuries of Hungary exercised significant importance on the Rules of Procedure of the last two decades as well.
The next speaker Mihály Bihari, former President of the Constitutional Court of Hungary spoke about the operation of the National Assembly. He praised the new Rules of the Procedure as an effective and modern piece of legislation also in comparison to other European acts.
The political function of the Hungarian parliament was the topic of the next session held by two professors of the Corvinus University of Budapest, Gabriella Ilonszki and Réka Várnagy. They criticized the new legislation for handicapping the opposition through the new rules concerning the committees work and the publicity of the legislative process.
The aim of the last session of the semester was to summarize the experiences of the new Rules of Procedure of the National Assembly. The lecturers were Gergely Gulyás, Deputy Speaker of the National Assembly and Tibor Bárány, the Director General of the Office of the National Assembly. They emphasized that in spite of the criticism concerning the construction of the new rules, they see the enacted legislative procedure as a success based on the experiences so far and they are confident that the new rules are going to provide a solution for the most rigorous problems of the operations of the Hungarian National Assembly in the long run as well.
A Parlamenti Szemle első két számához hasonlóan ezúttal is beszámolunk az Országgyűlés Hivatala Törvényhozási Igazgatósága parlamenti jogi előadássorozatának legújabb alkalmairól. A Házszabályon túl címet viselő kezdeményezés célja, hogy a közjog e kiemelt jelentőségű területét középpontba állítva lehetőséget adjon a parlamenti jog iránt érdeklődő oktatók, kutatók, egyetemi hallgatók számára, hogy megismerjék a szakma kiváló képviselőinek álláspontját egy-egy témában.
A hatályos parlamenti jog 2012 óta lezajlott átalakulása okán az előadások alkalmat kínálnak arra is, hogy a résztvevők képet kapjanak arról, hogyan vélekednek a változásokról a parlamenti jog tudományának művelői. Az előadások szerkezete éppen ezért kifejezetten ösztönzi az előadókat arra, hogy reflektáljanak egymás álláspontjára. A megszólalók éltek is a lehetőséggel, és színvonalas szakmai viták bontakoztak ki a parlamenti jog legfontosabb csomópontjaival kapcsolatban. Ahogy erre a sorozat fővédnöke, Gulyás Gergely is utalt,[1] a szakma képviselőinek meghallgatása és véleményük figyelembevétele megkerülhetetlen fontosságú a változások értékékelése során, az első két szemeszter előadásainak mélysége alapján a sorozat jó alapot szolgáltat ehhez.
Amint arra a felkért előadók is kitértek, hazánk kivételesen gazdag parlamenti hagyományokkal rendelkezik. A szervezők erre tekintettel választották az "Elmélyítő" szemeszter első előadásának témájául a Házszabály történetét. A sorozat újabb szemeszterét Bárány Tibor, az Országgyűlés Hivatala főigazgató-helyettese nyitotta meg, megköszönte a hallgatóság kitartó érdeklődését a sorozat iránt, és külön köszöntötte elődjét, Soltész Istvánt, aki 2013-ig az Országgyűlés főtitkáraként dolgozott.
- 153/154 -
A beszélgetés elején szokásos személyes bevezető részből megtudhattuk, hogy Horváth Attilát alapvetően családi indíttatás vezette a jogtörténészi pályára, mivel a politika és a történelem meghatározó témák voltak a szülei, rokonai számára. Karrierje során a legfontosabb mentor Zlinszky János volt, aki szinte atyai jó barátként segítette útján, nagyon sokat köszönhet tanácsainak. Soltész István számára a pályaválasztást szintén a történelem és a magyar nyelv iránti érdeklődés motiválta. Az egyetem elvégzése után a közigazgatásban dolgozott, később az Országgyűlés Hivatalában eleinte a jogi osztályt vezette, majd közel 24 évig főtitkárként tevékenykedett.
Horváth Attila előadását a magyar parlamentarizmus hagyományainak méltatásával kezdte, amely az angol parlament után a második legrégebbi múltra tekinthet vissza, hiszen az első országgyűlést III. András hívta össze még 1290-ben. Az ezt követő évszázadokban elsősorban a szokásjog alakította ki az eljárási szabályokat, ugyanis még a legalapvetőbb normákat sem foglalták írásba, ami azért nem okozott problémát, mivel az országgyűlések néhány király uralkodásának kivételével szinte folyamatosan üléseztek.
A következő fontos dátum 1608, mivel először ekkor alkotnak szabályozást az országgyűlés működéséről. A koronázás előtti I. törvénycikk ugyan még nem házszabály, de stabilizálja az Országgyűlést, mivel egyértelműen meghatározta, hogy a parlament két kamarából áll, és azt is rögzíti, hogy kik a tagjai a felső- és az alsótáblának. Az ekkor kialakított rendszert egyrészt (a kor viszonyaihoz képest) erős képviseleti jelleg jellemzi, hiszen Magyarországon a lakosságnak körülbelül nyolc százalékát képviselte az alsótábla, másrészt komoly stabilitás, mivel a kétkamarás berendezkedés jóval ellenállóbb volt a királyi hatalom beavatkozásaival szemben, mint például a háromkamarás francia.
Először II. József uralkodás után, 1790-ben merült fel, hogy kodifikálni kellene a házszabályt, végül azonban erre csak 1848-ban, az első népképviseleti országgyűlés megalakulása után került sor. Horváth Attila kiemelte, hogy az ekkor megalkotott szöveg, amelyet a belga parlament házszabályának megfelelően készítettek el, azóta is mintája és példaképe a későbbi házszabályainknak.
A dualizmus parlamentje a nagy, ünnepélyes szónoklatok helye, ahol tilos volt a szónoknak felolvasni a beszédét, és ahol már ádáz csatákat vívott egymással az ellenzék és a kormánypárt, ezért a parlamenti jog legfontosabb témái a beszédjog és az obstrukció lesznek.
A magyar parlamentarizmus szomorú időszaka köszönt be 1944-gyel, ahol, bár 1948-ig még volt némi tere a politikai versenynek, de a kommunista hatalomátvétel felé közeledve egyre gyakrabban fenyegették a képviselőket a legsúlyosabb retorziók a felszólalásaikért. A korszak mélypontja 1982 volt, amikor összesen két törvényt fogadott el az Országgyűlés.
Előadása zárásaként Horváth Attila megemlítette, hogy 1990-ben felemelő érzés volt látni, hogy nem múltak egy nyomtalanul a magyar parlamentarizmus hagyományai. Varga Béla, az utolsó megválasztott nemzetgyűlési el-
A Jogkódex-előfizetéséhez tartozó felhasználónévvel és jelszóval is be tud jelentkezni.
Az ORAC Kiadó előfizetéses folyóiratainak „valós idejű” (a nyomtatott lapszámok megjelenésével egyidejű) eléréséhez kérjen ajánlatot a Szakcikk Adatbázis Plusz-ra!
Visszaugrás
