A jövő kutatásának a feladata azon kérdés feldolgozása, vajon a modern polgári eljárásjog kialakulása mennyiben tudható be az anyagi jogi szabályozás változásának és mennyiben egyéb körülményeknek, mint például a modern 19. századi állam kialakulásának. A nemzetközi joghatóság kérdéseit a francia Code civil 14-15. cikkelyei szabályozták, amely szabályozás mintájává vált számos kódexnek, így a szárd-piemonti polgári törvénykönyvnek is2. A 19. századi zseniális olasz jogász, Giuseppe Pisanelli, "A Trattato sulla competenza" (1855)3 munkájában új gondolatokat és új szemléletet fogalmazott meg a nemzetközi joghatóságról. Pisanelli a nemzetközi magánjoghoz hasonlóan az eljárásjog ezen részeit nemzetközi jogi karaktere és nemzetközi jellege miatt a belső szabályoktól eltérő módon tartotta vizsgálhatónak, és ez alapján a jogösszehasonlítás segítségével a nemzetközi joghatóság kérdéseinek általános elveit fejtette ki.4 Pisanelli gondolatai Jayme szerint egészen elvezetnek az 1968. évi Brüsszeli Egyezményig és annak alapelveihez.5 Jóllehet a jog másként fejlődött Pisanelli korában és halála után, és nem az általa elképzelt fejlődési irány valósult meg. A nemzetállamok kialakulásának és megerősödésének korszaka következett, a Pisanelli-féle szemléletből kivilágló állam és individuum viszonya csak az utóbbi évtizedekben kezd napjaink valóságává válni. Ez az új viszony kifejezésre jut a modern nemzetközi eljárásjog szabályaiban is. Napjaink nemzetközi eljárásjogi jelenségei az állami szuverenitás és az egyéni jogérvényesítés viszonyában alapvetően eltérnek az állami szuverenitás kikezdhetetlen bázisára épült korábbi felfogásától. Az emberi jogi alapokra emelt egyenlőségi elv egyre kevésbé tűri az állami szuverenitás indokolatlan korlátait.
Talán Gerhard Kegel volt az első, aki tankönyvében a nemzetközi anyagi magánjog szabályaihoz a nemzetközi eljárásjog egyes alapkérdéseit is felvette.6 A német jogtudományban viszonylag korán megjelentek - Krop-holler, Geimer, Schlosser - a kizárólag nemzetközi eljárásjogi kérdéseket tárgyaló vaskosabb kommentárok, művek. Napjainkra a helyzet szinte megfordult, Kurt Siehr tankönyvét eljárásjoggal kezdi7, Thomas Rauscher nemzetközi magánjogi könyvében 334 oldal anyagi jog mellett 182 oldalon szerepel az eljárásjog, már-már egyenlő súlyt mutat a két terület.8 A magyar jogtudományi irodalom is erőteljesen fejlődik9, Szászy István nemzetközi mértékkel is kiemelkedő munkássága után a nemzetközi eljárásjog alapjainak megalapozásával egy új generáció bontakozik ki. Az egykoron monopol helyzetben lévő korszakos tankönyv Mádl-Vékás a maga szerénységében érinti az eljárásjogi kérdések alapjait10, azóta kötetek11 és tanulmány-gyűjtemények12, valamint önálló tankönyv13 is jelzi az újnak számító jogterület súlyát és jelentőségét.
Az Amszterdami Szerződés révén bevezetett új közösségi hatáskörök egyik eleme volt a nemzetközi eljárásjog egységesítése az Európai Közösségen belül [61. cikk c) pontja együtt a 65. cikk a) és c) pontjával]. A szabályozás helyét, módját, szövegezését és egyéb furcsaságait a jogtudományi kritika lényegében feldo-gozta.14 Ezen kezdeti lépések után lényegében tíz év alatt hatalmas, paradigmatikus változás zajlott le az Európai Közösség tagállamai között, korábban szinte elképzelhetetlen módon épült le az állami szuverenitás védte határfalak a nemzetközi eljárásjog területén. Ezen folyamat bizonyos előzményekkel bírt, de ezt a tíz esztendőt mindenképpen - már a mennyiség terén is -, a siker koronázta. A nemzetközi eljárásjogon belül így tíz év alatt kirajzolódott egy európai sziget, amely minden eddiginél szélesebb körben és minden eddiginél szélesebb területeken kíván olyan egységes szabályozást érvényesíteni, hogy az egyik tagállam bíróságának intézkedéseit a másik tagállamban lényegében érdemi vizsgálat nélkül elismerni, teljesíteni és végrehajtani kell. Ráadásul az európai fejlődés számos újdonságot, új elemet is hozott egyidejűleg a nemzetközi eljárásjog területén, amelyek színesítik és gazdagítják ezt a joganyagot. Ehelyütt nem térünk ki most ennek a folyamatnak a legalább annyi újdonságot hozó és jelentőségében legalább annyira fontos anyagi nemzetközi magánjogi vetületeire sem.
A nemzetközi eljárásjog eme soha nem látott felvirágzása valahol a hágai egyezmények alapos és megfontolt gondolatiságában gyökereznek, és abból nőttek magasra, az európai nemzetek fölé az európai egységesítési erők kezei közt. Érdemes röviden sorra venni ennek az egységesítésnek a területeit. Napjainkig még mindig a legjelentősebb a joghatóság egységes szabályozása, a Brüsszeli Egyezmény új szabályozása, a szekundér közösségi norma alapjaira történő átültetése, a 44/2001/EK rendelet, avagy Brüsszel-I rendelet.15 A Brüsszel-I rendelethez készült egy új, előzmények nélküli kísérlet a Brüsszel-II, amelynek a témája a házassággal és a gyermekfelügyelettel kapcsolatos joghatóság és végrehajtás. A Brüsszel-II megújított változta a Brüsszel-IIa,16 amely az előzményi szabályt számos ponton továbbfejlesztette, többek közt a házasságon kívüli gyermekekre is kiterjed az alkalmazása. A 2008-as tartási rendelet - 4/2009/EK rendelet - a tartással kapcsolatos ügyekben a joghatóságról, az alkalmazandó jogról, a határozatok elismeréséről és végrehajtásáról szól, továbbá ezen a területen folytatandó együttműködésről.
Gyakorlati jelentőségét tekintve talán a kézbesítési rendelet következne a képzeletbeli listán, amely a nemzetközi kézbesítésről szóló hágai egyezményének megoldását tovább oldotta, és lényegében a tagállami bíróság részére közvetlen - határon kívülre történő - kézbesítést teszi lehetővé, melynek megújított változata van már érvényben.17 Szintén hágai előzményekre épül a határon kívüli bizonyításfelvételre vonatkozó szabályo-zás.18 Az esetjoggal már büszkélkedő nemzetközi felszámolási rendelet említhető ezt követően, amely a határokon átnyúló gazdasági tevékenységet kifejtő vállalkozások fizetésképtelenségének egyes kérdéseit, alapvetően joghatóságot, a másik tagállamban indított fizetésképtelenségi eljárás elismerését és az alkalmazandó jogot szabályozza.19 A nem vitatott követelésekre vonatkozó európai végrehajtható okirat eddig még nem ismert új jelenséget kísérel megvalósítani, a külföldi ítélet belföldi elismerési eljárás kiiktatását célozza egy Európa-szerte érvényesülő végrehajthatósági erővel bíró okirat megteremtésével, az exequatur eljárás mellőzésének szándékával.20 A kis értékű követelések európai eljárása21, valamint az európai fizetési meghagyásos eljárás is ugyanebben a szférában kísérel meg újabb módozatokat ajánlani mindazoknak, akik az egyik tagállamban megszerzett jogosultságot a másik tagállamban kívánják végrehajtani, némi párhuzamosságot teremtve a szabályozásban.22 Megemlítendő még a tagállamok igazságügyi együttműködését koordináló rendelet23, és a költségmentesség bizonyos koordinálása.24 A szabályozás jelenlegi állapotában is olyan meglepő döntéseket indukál, mint a választott bíráskodás alapkérdéseinek újra gondolása25, ezért ezen joganyag ismerete, napjaink nyitott világában elengedhetetlen. Említenünk kell a 2008/52/EK irányelvet, amely a mediáció és a polgári eljárásjog közösségi jogforrása.
A Jogkódex-előfizetéséhez tartozó felhasználónévvel és jelszóval is be tud jelentkezni.
Az ORAC Kiadó előfizetéses folyóiratainak „valós idejű” (a nyomtatott lapszámok megjelenésével egyidejű) eléréséhez kérjen ajánlatot a Szakcikk Adatbázis Plusz-ra!
Visszaugrás
