A hozzátartozók közötti erőszak miatt alkalmazható távoltartás hazánkban egy meglehetősen fiatal jogintézmény, amelynek konkrét szabályai a 2009. évi LXXII. törvényben (a továbbiakban: Hketv.) testesülnek meg. A Hketv.-ben egyaránt ötvözve vannak a közigazgatási hatósági eljárás és a polgári eljárás szabályai, aminek eredményeképpen a polgári nemperes eljárások egy új - eddig ismeretlen - típusa jelent meg a magyar jogrendszerben. A Hketv. alkalmazásának eddigi tapasztalatai azonban azt támasztják alá, hogy ugyan a jogalkotói szándék egyértelmű, de a törvény által biztosított eszközrendszer nem feltétlenül alkalmas arra, hogy a kitűzött cél a gyakorlatban is eredményesen megvalósulhasson.
A törvény hibás volta igazából a jogalkalmazók dolgát nehezíti meg, mivel a konkrét ügyek kapcsán kerülnek elő olyan kérdések, amelyek nem egyszer komoly jogértelmezési gondot okoznak, ez pedig akadályozza a sikeres és eredményes eljárást.
Emellett az állampolgárok körében "elterjedt" a távoltartás magyar jogrendszerben való léte, így igen gyakran fordulnak elő olyan esetek, amikor igazából nem kell alkalmazni a Hketv.-t. Másképpen fogalmazva, mindenféle magánéleti problémával fordulnak a bírósághoz - akár a másik fél iránti haragból, érdekellentétek miatt - ezzel a távoltartás intézményét indokolatlanul használva. Gondolok itt arra a tipikus példára, amikor házassági vagyonközösség megosztása a központi kérdés, és valamelyik fél abból a célból nyújt be távoltartás iránti kérelmet a bírósághoz, hogy a házastársát távolítsák el a közös ingatlanból, holott erőszakos cselekmény nem is történt. A másik példa az, amikor hangos szóváltás, nézeteltérés van a felek között, mégis benyújtja az egyik a kérelmet úgy, hogy erőszakos magatartás nem valósult meg. Az ideiglenes megelőző és a megelőző távoltartás nem ezt a célt szolgálja, mivel kifejezetten azért alkották meg, hogy a családjukat "terrorban tartó", közeli hozzátartozókat tettleg bántalmazó személyeket a lehető leggyorsabban távolítsák el az általa veszélyeztetett bántalmazottaktól. Az említett visszaélésszerű esetek miatt a bíróságok is nehéz helyzetben vannak, ugyanis ha egy ilyen kérelem beérkezik, azt iktatni kell, és a tényállás pontos feltárásához szükséges a felek személyes meghallgatása. Ez perökonómiai szempontból többletköltséget és "időpazarlást" jelent a bíróságok számára.
Sajnos az a tendencia is elindult, hogy az ügyfelek (felek) kifejezetten azért szeretnék a távoltartást, mert az eljárás rendkívül gyors, és a bíróság azonnal elrendeli a maximum 30 napra szóló megelőző távoltartást. Nagyon leegyszerűsítve ez az az eset, amikor a kérelmező a másik felet valamiért el akarja távolítani a közös lakásból. Sokan kifejezetten érdeklődnek a bíróságokon aziránt, hogy "melyik az az eljárás, ahol nem kell sokat várni, a bíróság azonnal dönt, hogy eltávolítsák az adott személyt". Véleményem szerint ez nem más, mint az eljárási jogokkal való visszaélés. Ez a helyzet meglehetősen aggasztó és a tapasztalatok szerint egyre több indokolatlanul kezdeményezett távoltartással fogunk találkozni.
A tárgyalásokon való ügyészi személyes részvétel is ritkán mellőzhető, mivel azt az ügyek jellege, a bizonyítás felvételnél való személyes jelenlét és közreműködés szükségessége igényli, ugyanis az előzményi rendőrségi iratok és a kérelmek tartalma sok esetben nem ad megfelelő alapot a tényállás helyes megállapítására, így az ügyészi indítvány felelősségteljes és megalapozott megtételére.
2010 volt az első egész év, amikor a Hketv. alkalmazásra került és az ügyészség ezen időszak alatt törekedett mind a bírósági, mind az azt megelőző rendőrségi eljárások törvényességének biztosítása érdekében a lehető leghatékonyabb jogalkalmazási gyakorlatot kialakítani.
A kialakult gyakorlat szerint a következő esetekben került sor az ügyészi fellépés bejelentésére:
1. Rendszeresen ismétlődő erőszakos cselekményekre utaltak jelek (pl. amikor a bántalmazó közvetlen környezetét állandó félelemben, rettegésben tartotta);
2. Az iratokból megállapíthatóan a bántalmazás kiskorú személy, vagy idős, magatehetetlen, kiszolgáltatott helyzetben lévő személy ellen irányult;
3. A tényállás bonyolult, nehéz jogi megítélésű volt, vagy ezzel szemben, a nemperes eljárást ideiglenes megelőző távoltartásra irányuló rendőrségi eljárás előzte meg, ahol a tényállást nem derítették fel kellőképpen.
A kezdeményezett távoltartások vonatkozásában, mind a rendőrség által az ideiglenes megelőző, mind a bíróság által a megelőző távoltartások elrendelése vonatkozásában merültek fel olyan hibák és téves megállapítások, amelyek az ügyészség részéről indokolták valamiféle ügyészi intézkedés "megtételét". A rendőrség - mint a közigazgatási szerv - felé az ügyészség a törvényességi felügyeleti jogkörében[1] eljárva számos jelzést és felszólalást nyújtott be. A bíróságok megelőző távoltartó végzései kapcsán jó pár esetben fellebbezés benyújtására került sor tekintettel az ügyész a Pp.-beli jogára[2], mely fellebbezési jogot biztosít.
Az ügyészség a törvényességi felügyeleti jogkörében eljárva csekélyebb súlyú törvénysértések miatt igen magas számú jelzést nyújtott be a különböző rendőrkapitányságok vezetőihez címezve. Az eszközölt ügyész intézkedések alapján a tipikusnak mondható törvénysértések esetkörökbe csoportosíthatók.
A rendőrség, mint a 2004. évi CXL. tv. (a továbbiakban: Ket.) szervi hatálya alá tartozó közigazgatási szerv, rendkívül sok esetben nem hozott érdemi döntést az ideiglenes megelőző távoltartás tárgyában, holott a törvényi rendelkezések szerint arra köteles lett volna. Ezekben az esetekben kivétel nélkül az a mulasztásban megnyilvánuló törvénysértő gyakorlat alakult ki, hogy a rendőrség a hozzá benyújtott távoltartás iránti kérelmet átiratban megküldte az illetékes városi bíróságnak a megelőző távoltartás iránti eljárás lefolytatása végett, holott a rendőrség a Ket. rendelkezéseinek figyelembevételével és a Hketv. 6. § (2) bekezdése értelmében köteles lett volna eljárni és érdemben dönteni az ideiglenes megelőző távoltartó határozat elrendelése tárgyában. A megjelölt törvényi rendelkezések ugyanis kimondják azt, hogy a hozzátartozók miatt alkalmazható távoltartás ügyében a rendőrség hatáskörrel rendelkezik az ideiglenes megelőző távoltartás kérdésében. Eljárása hivatalból, valamint bejelentésre, megkeresésre indulhat, és eljárása során a Ket. rendelkezéseit kell alkalmaznia a Hketv.-ben meghatározott eltérésekkel.
A rendőrség az ideiglenes megelőző távoltartó határozatban nem rendelkezett a szülői felügyeleti jog, illetve a bántalmazottal közös kiskorú gyermekkel való kapcsolattartási jog szüneteléséről a bántalmazó vonatkozásában. Ennek a szükségességét a Ket. 72. § (1) bekezdés d) pontja alapozza meg a közigazgatási hatósági határozat kötelező tartalmi elemei kapcsán, tekintettel a Hketv. 8. § e) pontjára, amely kifejezetten azt tartalmazza, hogy a bántalmazó szülői felügyeleti joga és a közös kiskorú gyermekkel (gyermekkel) való kapcsolattartás joga szünetel. Ehhez még az is hozzátartozik, hogy a határozatokban időnként nincs felsorolva az összes közös kiskorú gyermek, akikre ki kell, hogy terjedjen a szülői felügyeleti jog és kapcsolattartás szünetelése. Az is elő szokott viszont fordulni, hogy olyan gyermekre kiterjedően állapította meg a rendőrségi határozat a szülői felügyeleti jog és kapcsolattartás szünetelését, aki nem a bántalmazott és bántalmazó közös kiskorú gyermeke, és a gyermek anyakönyvi kivonata szerint nem a bántalmazó az apa, így a Csjt. 70. §-a szerinti szülői felügyeleti jog egyébként sem illeti meg. A rendőrség a tényállás megállapítása során nem mindig tárja fel kellő körültekintéssel a körülményeket, nevezetesen azt, hogy a bántalmazottnak és a bántalmazónak van-e közös kiskorú gyermeke, ami szülői felügyeleti jog és kapcsolattartás szünetelése kapcsán releváns. Emellett még az is előfordult, hogy a szülői felügyeleti jog és kapcsolattartás szünetelését közös, de már nagykorú gyermek vonatkozásában tartalmazta az ideiglenes megelőző távoltartó határozat.
A Jogkódex-előfizetéséhez tartozó felhasználónévvel és jelszóval is be tud jelentkezni.
Az ORAC Kiadó előfizetéses folyóiratainak „valós idejű” (a nyomtatott lapszámok megjelenésével egyidejű) eléréséhez kérjen ajánlatot a Szakcikk Adatbázis Plusz-ra!
Visszaugrás
