A Legfelsőbb Bíróság gyakorlatából nem meríthettünk iránymutatást ennek a kérdésnek az eldöntéséhez, aminek nyilvánvaló oka az, hogy korábban hivatalból történt az érvénytelenség jogkövetkezményének az alkalmazása, ebből eredően a felek kérelmétől függetlenül döntöttek a bíróságok a szerződéskötést megelőző állapot helyreállításáról is, fel sem merült a restitutio felőli döntés és a kérelemhez kötöttség viszonya. A közelmúltban hozott egyik legfelsőbb bírósági határozat azonban elvi iránymutatásként is felfogható.
Az adott ügyben a Fővárosi ítélőtábla 6.Pf.20.372/ 2008/4. számú ítéletében azért mellőzte a kölcsönszerződést leplező színlelt adásvételi szerződés semmissége folytán az eredeti állapot helyreállítása körében az elsőfokú ítéletnek a felperest az alperes javára marasztaló (pénzösszeg fizetésére kötelező) rendelkezését, mert az alperes viszontkeresetének hiányában nem látott erre eljárásjogi lehetőséget. Az indokolás szerint a felperesnek a szerződés érvénytelenségére alapított, eredeti állapot helyreállítására irányuló keresete ugyanis - a Szegedi Ítélőtábla hivatkozott döntésének érveit idézve - értelemszerűen csak az ő javára szóló marasztalásra irányulhat, és nem terjedhet ki az őt terhelő marasztalásra. A jogerős ítélet így a felperes tulajdonjogának ingatlan-nyilvántartási helyreállítását elrendelte, de a kölcsönösszeg visszafizetéséről - a Pp. 215. §-ában foglalt korlátra hivatkozással - nem döntött.
A Legfelsőbb Bíróság felülvizsgálati eljárásban hozott Pfv.VI.21.945/2008/9. számú ítélete kifejti, hogy a Ptk. 237. § (1) bekezdése szerint érvénytelenszerződés esetében a szerződéskötés előtt fennállott helyzetet kell visszaállítani. Az egyik szerződő fél részéről az eredeti állapot helyreállítása iránti igény következtében a bíróságnak lehetősége van arra, hogy viszontkereset nélkül is döntsön a másik fél javára az eredeti állapot helyreállítása jogcímén járó szolgáltatás visszaítéléséről. Érvénytelen szerződés esetén a szerződés érvényességét állító féltől nem várható el, hogy a szerződés érvénytelenségének megállapítása esetére az őt megillető szolgáltatás visszatérítése érdekében viszontkeresetet terjesszen elő, ezzel perbeli védekezését rontaná le, másrészt a másik szerződő jellel szemben követelést előterjeszteni csak akkor áll módjában, ha a bíróság a szerződés érvénytelenségét megállapítja. Ezen időig viszontkeresete idő előtti lenne és a Pp. egyébként sem ismer feltételtől függően előterjeszthető keresetet vagy viszontkeresetet.
A határozat indokolása adós maradt annak kifejtésével, hogy az adott ügyben az eredeti állapot helyreállítása két szerződés viszonylatában valósult meg: az adásvétel semmissége kapcsán az ingatlan tulajdonjogának visszajegyzését, és - mivel vételár-átadás nem történt - az uzsorásnak minősített kölcsönszerződés semmissége folytán a kölcsön címén felvett összeg visszafizetését rendelte el a bíróság. Tehát a felekhez került szolgáltatások visszatérítésének alapja az volt, hogy mindkét szerződés semmis. Ennek hangsúlyozása azért lényeges, mert hasonló tényállá-sú ügyben korábban a Legfelsőbb Bíróság a fentiektől eltérő álláspontot foglalt el a kölcsönszerződést leplező adásvétel színleltsége miatti eredeti állapot helyreállítása kapcsán.
A Pf.VI.25.925/1999/5. számú másodfokú ítélet indokolása szerint: az adásvételi szerződés színlelt és mivel vételár-fizetés nem történt, az eredeti állapot helyreállítása körébe csak a felperes tulajdonjogának visszajegyzése tartozik. Tévedett az elsőfokú bíróság amikor az ingatlan-nyilvántartási állapot helyreállítását a kölcsönösszeg visszafizetéséhez mint feltételhez kötötte. Ha a leplezett szerződés érvényes, az ezen alapuló igényeket nem lehet hivatalból az eredeti állapot helyreállítása körébe vonva elrendezni. A döntést hatályában fenntartó Pfv.X.20.939/2001/16. számú ítélet kifejti: kölcsön és járulékai megfizetésére csak erre irányuló kereseti (viszontkereseti) kérelem alapján tarthatott volna igényt, ez nem vonható a semmis adásvételi szerződés érvénytelensége folytán az eredeti állapot helyreállítása körébe. Ennek hiányában jogszabálysértés nélkül mellőzte a másodfokú bíróság az elsőfokú ítéletből azt a rendelkezést, amely-lyel a felperes tulajdonjogának ingatlan-nyilvántartási helyreállítását a kölcsön visszafizetéséhez mint feltételhez kötötte az elsőfokú döntés.
Hasonló tényállása ügyben a Pfv.VI.22.338/2006/8. számú ítélet is megállapította: eredeti állapot helyreállítása címén a felperes nem volt marasztalható az alperestől kölcsönvett összeg visszafizetésében, erre az alperes viszontkeresetet terjeszthetett volna elő.
Ennek hiányában a kölcsönszerződés nem volt tárgya az ügynek, így azzal kapcsolatos igényét külön érvényesítheti az alperes.
A Jogkódex-előfizetéséhez tartozó felhasználónévvel és jelszóval is be tud jelentkezni.
Az ORAC Kiadó előfizetéses folyóiratainak „valós idejű” (a nyomtatott lapszámok megjelenésével egyidejű) eléréséhez kérjen ajánlatot a Szakcikk Adatbázis Plusz-ra!
Visszaugrás
