A törvényjavaslat új alapokra helyezi a magyarországi állandó választottbíráskodás szervezeti kereteit, kezeli a felmerült szabályozási hiányosságokat, valamint hozzájárul a hazai befektetési környezet vonzóbbá tételéhez, közvetve elősegíti Magyarország versenyképességének javítását, gazdaságának erősödését - mondta Völner Pál, az Igazságügyi Minisztérium államtitkára az előterjesztés parlamenti vitájában.
(2017. május 5.)
Völner Pál, az igazságügyi tárca parlamenti államtitkára az Országgyűlésben tartott expozéjában egyre bonyolultabbnak nevezte az utóbbi évtized jogvitáit és úgy értékelt: azokhoz jogi szaktudással rendelkező szakemberek közreműködése szükséges. Megjegyezte: közel két évtized telt el a hatályos törvény megalkotása óta, ezért időszerűnek tartották egy egységes szemléletű kódex létrehozását, amit szakmai szervezetek bevonásával, egy éves előkészítő munkával alkottak meg. Az államtitkár célként jelölte meg, hogy az igazságszolgáltatásba vetett közbizalom erősödjön. Mint mondta, ennek jegyében készült egyebek mellett a polgári és a büntető törvénykönyv, a polgári és közigazgatási perrendtartásról szóló szabályok és előkészítés alatt áll az új büntetőeljárási törvény is.
(2017. május 5.)
A korrekt szabályozás és a hatékony állami felügyelet fontosságát hangsúlyozta az igazságügyi miniszter a közbizalom a bírósági végrehajtók és az igazságügyi szakértők tevékenységének tükrében című budapesti konferencián. Úgy fogalmazott: "együttműködésre vagyunk ítélve, nem ellenségek vagyunk, hanem partnerek". Trócsányi László azt mondta, a végrehajtók és az igazságügyi szakértők állami felügyeletére és nem irányítására van szükség, amelynek hatékonynak kell lennie és ki kell terjednie a minősítésre, a kompetenciák ellenőrzésére. Hangsúlyozta, hogy a továbbképzést is biztosítani kell és ebben az Igazságügyi Minisztériumnak meghatározó szerepet kell betöltetnie, ezért hozták létre az Igazságügyi Szolgálatok Jogakadémiáját, ahol az igazságügyi szakértőket, végrehajtókat, felszámolókat, mediátorokat képzik tovább.
(2017. május 12.)
A Velencei Bizottság képviselőivel folytatott tárgyaláson szigorúan jogi értelmezés alapján vette végig a Trócsányi László igazságügyi miniszter vezette kormányzati delegáció a civilszervezetek átláthatóságáról szóló törvényjavaslat pontjait 2017. május 12-én.
Mint azt Völner Pál, az IM parlamenti államtitkára a megbeszélés kapcsán kifejtette: sikerült feltárni, hogy Európában ez egy élő kérdés, több országban is foglalkoznak ilyen szabályozással, és ezen az úton halad Magyarország is. A felek áttekintették a Bizottság képviselői által feltett kérdéseket, amelyek többek között a szabályozás időtartamára, a megjelentetés felületére, az adminisztrációs terhekre, a kivételekre, valamint a jogorvoslatokra és szankciókra terjedtek ki.
(2017. május 13.)
A kötelező áthelyezési kvóta egy olyan mechanizmus, amit lényegében egyik tagállam sem teljesít. Az intézkedés hatékonyságát mutatja, hogy 160 ezerből körülbelül 17-18 ezer ember, nagyjából 10-12 százalékuk került áthelyezésre másfél év alatt - jelentette ki Kecsmár Krisztián államtitkár az Echo TV Napi aktuális című műsorában. Magyarország azért fordult az Európai Unió Bíróságához 2015 decemberében, mert a rendelkezés, ami alapján elfogadták a kötelező kvótákról szóló tanácsi határozatot, nem képez megfelelő jogalapot egy ilyen határozat elfogadására - közölte az államtitkár. Mint elmondta, három lehetséges kimenetele lehet a pernek: a bíróság megsemmisíti a határozat egészét vagy csak Magyarország tekintetében, illetve helyben hagyhatja azt. Amennyiben az ítélet negatív eredményt hoz Magyarország és Szlovákia számára, úgy fennáll annak a veszélye, hogy állandósul a kötelező elosztási rendszer. Az Európai Unió Bíróságának fő-tanácsnoka július 26-án fogja közzétenni az indítványát, amely ugyan nem köti a bíróságot, de általában figyelembe veszi azt - nyilatkozta az államtitkár.
(2017. május 15.)
- 49/50 -
Magyarország, Szlovákiával együtt, Lengyelország támogatása mellett, vette a bátorságot, hogy az Európai Bíróságon támadja meg a menekültelosztási kvótarendszert, az eljárásban őszre várható az ítélet - jelentette ki Trócsányi László igazságügyi miniszter a Kommerszant orosz gazdasági napilap 2017. május 24-ei számában megjelent interjújában. A tárcavezető szerint azért kellett bírósághoz folyamodni, mert a menekültelosztási kvótarendszer "függetlenül attól, hogy működik-e vagy sem, bizonyos kötelezettségeket ró az országra". Emlékeztetett arra, hogy 2015 júniusában, amikor az Európai Tanács úgy döntött, hogy létrehozza a menekültek elosztásának rendszerét, Magyarország azért fogadta el a konklúziót, mert az az önkéntes részvételről szólt. Három hónappal később azonban az EU belügyminisztereinek tanácsa szavazattöbbséggel már úgy határozott, hogy az elosztási rendszert kötelezővé kell tenni.
(2017. május 24.)
Az EU társfinanszírozásban megvalósuló Az adminisztratív terhek csökkentése - Integrált Jogalkotási Rendszer (IJR) elnevezésű Projekt keretében olyan fejlesztések valósulhatnak meg, amelyek célja az adminisztratív terhek csökkentése az úgynevezett belső (közigazgatáson belüli, hivatalok / állami szervek közötti) folyamatok elektronikus támogatása által. Az IJR létrehozásának fő célja, hogy a közigazgatás szolgáltató képességének növelését támogassa, amelynek keret ében az állampolgárok és vállalkozások számára személyre szabott (az adott élethelyzethez igazodó), a jogszabály-előkészítési folyamatokra alapozott szolgáltatásokat nyújtson.
(2017. május 24.)
Kecsmár Krisztián, az Igazságügyi Minisztérium nemzetközi és európai uniós ügyekért felelős államtitkára előadást tartott a nemzetközi vitarendezés és az Európai Unió jogának viszonyáról a Harvard Law School Association és a Harvard Club of Hungary által szervezett konferencián a Budapesti Ügyvédi Kamara dísztermében.
(2017. május 31.)
Jogállamisági kérdésnek nevezte a közigazgatás feletti teljes bírói kontrollt az igazságügyi miniszter 2017. június 2-án a XIV. Debreceni Doktorandusz Konferencia megnyitóján tartott előadásában. Trócsányi László elmondta, hogy az Országgyűlés azzal, hogy elfogadta az önálló közigazgatási perrendtartásról szóló törvényt, komoly lépést tett az önálló közigazgatási bíráskodás megteremtésének irányába. A miniszter történelmi jelentőségűnek nevezte a 2018. január elsejével hatályba lépő közigazgatási perrendtartásból az úgynevezett generál klauzulát, amely rögzíti, hogy "a közigazgatás valamennyi joghatást kiváltó cselekvése bíróság előtt megtámadható".
(2017. június 2.)
A Tanács - a többi között - következtetéseket fogadott el a migráns gyermekek védelméről. Kiemelt jelentőségű, hogy a dokumentumban a tagállamok egyértelműsítik, fel kell lépni a migráns gyermekek illegálisan Európába érkezésének megelőzése érdekében. Utal emellett a szöveg a migráció kiváltó okainak kezelésére, valamint az emberkereskedőkkel és embercsempészekkel szembeni küzdelemre is. Tekintve, hogy Magyarország a migrációs nyomás által különösen érintett ország, Trócsányi László igazságügyi miniszter kiemelte, komoly problémát jelentenek a bevallott életkorral kapcsolatos visszaélések, ezért különösen fontos az életkor gyors és szakértők általi biztos meghatározása. További súlyos problémaként értékelte a miniszter, hogy a menekültügyi eljárás alatt a migráns gyermekek túlnyomó többsége eltűnik, és nagy eséllyel az embercsempészek áldozatául esik. Ez a jelenség pedig a határőrizet hatékonyságát és így a schengeni övezet biztonságát is veszélyezteti. Trócsányi László az ülés margóján megbeszélést folytatott a V4-es partnerországok képviselőivel, a szlovák miniszterrel, a lengyel és cseh igazságügyi államtitkárokkal, továbbá a BENELUX országok igazságügyi minisztereivel a 2017. július 1-jén kezdődő magyar V4 elnökség tervezett igazságügyi programpontjairól, ezen belül az áldozatvédelem és jogi segítségnyújtás témájában - várhatóan szeptemberben - megrendezésre kerülő miniszteri találkozóról.
(2017. június 8.)
Megszülettek a nagy eljárási kódexek, és elfogadták az ügyvédségről szóló törvényt - jelentette ki Trócsányi László igazságügyi miniszter budapesti sajtótájékoztatóján 2017. június 14-én. Trócsányi László elmondta: mikor 2014-ben a kormány tagja lett, a miniszterelnök azt a feladatot szabta a számára, hogy erősítse az igazságszolgáltatásba vetett közbizalmat. Miután az előző ciklusban már megszülettek a nagy anyagi jogi kódexek - a Btk., Ptk. - ez a munka az eljárási törvények megalkotásával folytatódhatott. Ebben a kormányzati ciklusban elfogadta a parlament a polgári perrend-
- 50/51 -
tartás, a közigazgatási eljárásról, majd a közigazgatási perrendtartásról szóló törvényt, és a héten megszavazta a büntetőeljárási kódexet is. Trócsányi László kiemelte: a törvény előkészítése során a szakmai és a politikai párbeszédre egyaránt törekedtek. Az új büntetőeljárási kódex kapcsán egyeztettek például a Kúria, az Országos Bírósági Hivatal, az ügyészség, a Belügyminisztérium és az ügyvédi kamara vezetőjével, továbbá olyan civil szervezetekkel, mint a Magyar Helsinki Bizottság és a Transparency International, valamint a politikai pártokkal. A vitákat sikerült konszenzusos alapon lezárni, így a büntetőeljárási törvény nem ügyvéd-, nem ügyész- és nem bíróbarát, hanem a különféle szempontok, érdekek összehangolását tűzi ki célul.
(2017. június 14.)
amelynek napirendjén szerepelt a testület véleményének elfogadása a külföldről támogatott szervezetek átláthatóságáról szóló törvényről. Az igazságügyi miniszter a vitában a szabályozás indokoltságát - európai kontextusba is helyezve - hangsúlyozta, hogy a magyar kormány számára fontos az együttműködés az Európa Tanács szerveivel. Az együttműködés szellemében Trócsányi László a törvényjavaslatról 2017. április 24-én személyesen tájékoztatta Thorbjørn Jaglandot, az Európa Tanács főtitkárát, és a Kecsmár Krisztián államtitkár által vezetett szakértői delegáció 2017. május 5-én egyeztetést folytatott a Főtitkárság jogi szakértőivel. Az együttműködés érdekében a Kormány javasolta az Országgyűlésnek, hogy a törvényjavaslat parlamenti elfogadására csak a Velencei Bizottság előzetes véleményének beérkezését követően kerüljön sor, annak érdekében, hogy a testület javaslatai az Országgyűlés Törvényalkotási Bizottságában még megvitatásra kerülhessenek. A 2017. június 2-án ismertté vált előzetes vélemény konklúziójában megfogalmazott konkrét jogi tartalmat érintő javaslatok többségét - ötből hármat - az Országgyűlés elfogadta. A két el nem fogadott javaslat elutasításának indokairól Trócsányi László tájékoztatást adott a Velencei Bizottság ülésén.
(2017. június 19.)
Értetlenségét fejezte ki az Igazságügyi Minisztérium, hogy az Európa Tanács (ET) Velencei Bizottsága politikai feltételezéseken alapuló kritikákkal egészítette ki végső véleményét, annak ellenére, hogy a külföldről támogatott szervezetek átláthatóságáról szóló törvénnyel kapcsolatos javaslatai többségét az Országgyűlés elfogadta.
(2017. június 19.)
* * * A Közéleti hírek rovat zárása: 2017. június 20. * * * ■
Visszaugrás
