1. A polgári jog, azon belül a kötelmi jog és a büntetőjog - büntetőjogi szempontból - általában kétféle összefüggésben kerülhetnek kapcsolatba egymással. Egyfelől egyes bűncselekmények törvényi tényállásában magánjogi alapfogalmak jelennek meg, a bűncselekmény megvalósulása és minősítése szempontjából e törvényi tényállási elemek helyes értelmezése nélkülözhetetlen. Ide tartoznak elsősorban a gazdasági és a vagyon elleni bűncselekmények. Másfelől a büntetőeljárás során a magánfél polgári jogi igényt érvényesíthet, amelynek helyes, a törvénynek megfelelő elbírálása a Ptk. rendelkezései, adott esetben kötelmi jogi szabályai alapján történhet.
Az érintett bűncselekmények törvényi tényállásai rendszerint a kár fogalmát tartalmazzák, a Be. 56. § (1) bekezdés pedig a büntetőeljárásban érvényesíthető polgári jogi igények körét a kártérítésre, valamint a dolog kiadására vagy pénz fizetésére irányuló követelésekre korlátozza. A kárfogalom polgári jogi és büntetőjogi kapcsolódási pontjai ezért adott esetben kitüntetett szerephez juthatnak valamely ügy megítélése szempontjából.
A pénz megfizetésére irányuló követelés jogcíme nem feltétlenül kártérítés akkor sem, ha a pénzkövetelés valamely vagyoni hátrány reparálását, a megsértett vagyoni egyensúly kiegyenlítését célozza. Nem kár és nem kártérítés a szerződés érvénytelensége jogkövetkezményeinek alkalmazása akkor sem, ha pénz visszafizetési kötelezettséggel jár, és nem az a szerződés teljesített szolgáltatása ellenszolgáltatásának követelése sem a szerződésszegés jogkövetkezményeként.
Célszerűnek tűnik ezért a szerződési jogi alapvető jogintézmények, mint az érvénytelenség, a szerződésszegés és a kártérítés téma szempontjából történő rövid elhatárolása, annál is inkább, mert a büntetőjogi szempontból releváns bűncselekmények problémái mögött valójában a kötelmi jogintézmények helyes jogértelmezése húzódik meg.
2. Az érvénytelenség a szerződés megkötéséhez kapcsolódó jogintézmény, amely a szerződés létrejöttének valamilyen rendellenessége miatt a felek által célzott joghatás beálltát kizárja. Egyfelől jelenti az érvénytelenségi okokat, azokat a rendellenességeket, amelyek miatt nem állhat be a célzott joghatás, azaz milyen okból érvénytelen, semmis vagy megtámadható a szerződés; és másfelől jelenti azt is, hogy az érvénytelenségi oknak mi a jogkövetkezménye, azaz mit lehet, és mit kell tenni az érvénytelen szerződéssel. Az érvénytelenség tehát egyik oldalról az érvénytelenségi okokat, a másik oldalról pedig a szankciós jogkövetkezményeket tartalmazza.
Fontos hangsúlyozni, hogy az érvénytelenség - mint ahogy általában a polgári jogi szankciók - nem "büntetés": a szerződés érvénytelenségének nem az az oka, hogy a felek vagy valamelyikük csalárd, rosszhiszemű, esetleg bűncselekményt megvalósító magatartást tanúsított, hanem az a funkciója, hogy helyreállítsa a vagyoni árukapcsolatok rendjét megzavaró, abnormális vagyoni viszonyok kialakulását és beteljesedését. Általában jellemző: a magánjogi szankcionálásnak nem a megtorlás, a büntetés, vagy valamiféle nevelés a célja, hanem a helyreállítás, kompenzálás, reparálás.
Az új Ptk.-ban az áttekinthetőséget szolgálja, hogy az érvénytelenségi okokat csoportosítva tárgyalja. Külön fejezetben szerepelnek az akarati hibák: tévedés, megtévesztés, fenyegetés, színlelt szerződés; a jognyilatkozat alaki hibája; végül a célzott joghatás tartalmi hibái: a jogszabályba ütköző szerződés, nyilvánvalóan jóerkölcsbe ütköző szerződés, uzsora, feltűnő aránytalanság, egyes hitelbiztosítékok tilalma, tisztességtelen szerződési kikötések, lehetetlen szolgáltatásra irányuló szerződés. Az érvénytelenségi okok egy része a szerződés semmisségét okozza, más érvénytelenségi okok a szerződés megtámadására nyújtanak lehetőséget. Büntetőjogi szempontból is fontos kiemelni, hogy míg a semmis szerződés a törvény erejénél fogva érvénytelen, a megtámadható szerződés érvényesnek minősül mindaddig, amíg a sérelmet szenvedett fél az érvénytelenségi okra hivatkozással azt nem támadja meg.
A joghatást illetően az érvénytelenség alapvető jogkövetkezménye nem az eredeti állapot helyreállítása, hanem az, hogy az érvénytelen szerződésre jogot alapítani - azaz az érvénytelen szerződés teljesítését követelni, bírósági úton kikényszeríteni - nem lehet. Az érvénytelenség további jogkövetkezményei kétirányúak:
- a szerződés megmentése: a Ptk. olyan helyzetet kíván teremteni, mintha a felek már eredetileg is érvényes szerződést kötöttek volna, a bíróság ezért a szerződést érvényessé nyilváníthatja;
- a jogviszony felszámolása: ebben az esetben a törvény olyan helyzet megteremtésére törekszik, mintha a felek egyáltalán nem kötöttek volna szerződést, azaz az eredeti állapot helyreállítása. Az érvénytelen szerződés alapján nyújtott szolgáltatások visszatérítése, az eredeti állapot helyreállítása vagy az ennek helyébe lépő elszámolási kötelezettség pénzbeli megtérítési kötelezettséget is jelent, ami azonban nem kártérítés, a jogalapot illetően a kártérítéshez nincs köze.
Az érvénytelenségi okok közül büntetőjogi szempontból kitüntetett szerepe van a tilos szerződéseknek. A Ptk. 6:95. §-a szerint semmis az a szerződés, amely jogszabályba ütközik, vagy amelyet jogszabály megkerülésével kötöttek, kivéve, ha ahhoz a jogszabály más jogkövetkezményt fűz. Más jogkövetkezmény mellett is semmis a szerződés akkor, ha a jogszabály ezt külön kimondja, vagy ha a jogszabály célja a szerződéssel elérni kívánt joghatás megtiltása.
A jogszabályhely elsősorban nem a más jogági jogszabályokra, hanem a kógens polgári jogi jogszabályokra vonatkozik. A nem polgári jogi, hanem más jogágak - főként közigazgatási jog, pénzügyi jog, büntetőjog - szabá-
- 484/485 -
lyainak a megsértése differenciált közelítést igényel. A más jogági jogszabályok ugyanis az adott jogági norma sérelméhez rendszerint saját, "más jogkövetkezményeket" (szankciókat) fűznek; kérdés tehát, hogy a "más jogkövetkezmények" mellett a jogszabályba ütköző szerződés polgári jogi szempontból mikor érvényes, vagy érvénytelen. Nem vet fel értelmezési kérdést, ha a más jogági jogszabály külön kimondja, hogy az érvénytelenséget - a saját jogági szankciók mellett - külön is alkalmazni rendeli [pl. az állami vagyonnal való gazdálkodásról szóló 257/2007. Korm. rendelet 1. § (5) bekezdés]. Külön jogszabályi rendelkezés nélkül azt, hogy valamely jogszabály megsértése a szerződés érvénytelenségét is okozza-e, mindig az adott jogszabály egyedi értelmezése útján lehet csak megállapítani és a konkrét esetben vizsgálni, hogy a jogalkotói szándék - az egyéb szankciók alkalmazása mellett - a szerződés ügyleti hatályának a kizárására is kiterjedt-e. A BH 2013. évi 7. számában közzétett 2013.G.8. számú elvi döntés szerint aki hatósági engedélyhez kötött tevékenységet enélkül végez, az az adott közigazgatási normában meghatározott szankciókkal sújtható, a jogosítvány hiánya azonban önmagában nem vonja maga után a szerződés semmisségét. Egy másik jogeset szerint üzletszerű pénzügyi tevékenységnek az ellenérték fejében nyereség, illetve vagyonszerzés végett az előre egyedileg meg nem határozott ügyletek megkötésére irányuló, rendszeresen folytatott gazdasági tevékenység minősül. A hatósági engedély nem a kölcsönszerződés megkötéséhez, hanem a tevékenység üzletszerű folytatásához szükséges, ezért a kölcsönszerződés érvényes, azt a pénzügyi tárgyú törvény sem tekinti külön szankcióként az engedély hiánya miatt semmisnek (BDT 2007.1643.). A jogosulatlan pénzügyi tevékenység bűncselekménye miatti elítélés sem eredményezi szükségképpen a szerződés polgári jogi semmisségét, mert az elkövetési magatartás nem a kölcsönszerződés megkötése, hanem valamely pénzügyi tevékenység - pl. betétgyűjtés - üzletszerű folytatása (BDT 2006.1450.).
A Jogkódex-előfizetéséhez tartozó felhasználónévvel és jelszóval is be tud jelentkezni.
Az ORAC Kiadó előfizetéses folyóiratainak „valós idejű” (a nyomtatott lapszámok megjelenésével egyidejű) eléréséhez kérjen ajánlatot a Szakcikk Adatbázis Plusz-ra!
Visszaugrás
