A köznevelési törvény januártól hatályos rendelkezéseinek egyike a következő időszakban érdekes helyzetek, konfliktusok sorát eredményezheti az önkormányzatok között. A 2011. évi CXC. törvény 76. § (3) bekezdésében a következőt találhatjuk: "A működtető az általa működtetett intézménybe járó tanulók lakóhelye szerinti önkormányzattól a működtetéshez hozzájárulást igényelhet."
Elsőre jól hangzik a rendelkezés és akár igazságosnak is minősíthető az önkormányzatok ilyen irányú igénye. Ha egy önkormányzat olyan intézményt működtet, amelyben sok az "idegenlégiós", a más településről bejáró gyermek, akkor a működtetési költségek egy részét nem a saját lakosok ellátása emészti fel. Fizessen tehát hozzájárulást az az önkormányzat, ahonnan ezek a gyermekek bejárnak az intézménybe. Logikus és indokolt? Nem biztos. Szerintem a kérdés ennél jóval összetettebb. Vegyük először az óvodát és az általános iskolát.
Lehet, hogy a szülők azért íratták korábban, vagy szeretnék most beíratni gyermeküket más település intézményébe, mert az adott településen van a munkahelyük (Nkt. 49. §), vagy a gyermek speciális ellátásra szorul. De bármi más indoka is lehet egy ilyen döntésnek. A törvény nem tiltja a szabad óvoda-, iskolaválasztást, az intézmény pedig befogadja a gyermeket, mert az alapító okiratban rögzített tanulói keretlétszámba belefér. Előfordul, hogy azért veszi fel, mert a beíratottak létszáma éppen meghaladja a maximális tanulólétszámot, tehát a törvény szerint két osztály indítása kötelező és ebben az esetben logikus, hogy kis létszámú osztály, csoport helyett átlagos létszámú osztályok, csoportok legyenek az intézményben. Ha a felvétel így történik, akkor ezt az intézmény és az intézményfenntartó önkéntes döntésének is lehet tekinteni.
Eltérően ítélem meg a helyzetet abból a nézőpontból is, hogy az a település, ahonnan a gyermek érkezett képes lenne-e ellátást biztosítani neki? Ha a gyermek lakóhelyén nincs óvoda vagy óvodai férőhely, esetleg iskola sem működik, akkor a szülőnek nincs más választása, mint a gyermek utaztatása. Itt a szülő döntése nem szabad intézményválasztás, hanem kényszer. A befogadó intézmény döntése vagy önkéntes, vagy az ellátatlan település a felvételi körzetébe tartozik. Ha egy ilyen önkormányzattól kér a működtető hozzájárulást, az akár indokoltnak is tűnhet. Kérdés persze, hogy a megkeresett település képes-e hozzájárulást fizetni? Valószínűleg nem, hiszen nem véletlenül nincs intézmény, vagy megfelelő számú férőhely a helyi közösségben.
Ha azonban egy önkormányzat megfelelő intézményekben és megfelelő számban helyet tud biztosítani, de a szülő mégis máshová viszi gyermekét, akit a másik intézmény befogad, a hozzájárulás igénylését nem tartom indokoltnak. Ebben az esetben a megkeresett önkormányzat nem csak az anyagiak hiányában zárkózhat el a fizetéstől, hanem elvi okokból is.
Különleges bájt ad ennek a kérdésnek a nagyvárosi agglomerációkhoz tartozó települések helyzete. A Budapesti Agglomerációhoz tartozó települések esetében igen gyakori, hogy csaknem annyi idegen gyermek jár a helyi óvodákba és iskolákba, mint amennyi helyi lakos gyermek más települések intézményeibe. Valószínűleg hasonló a helyzet más nagyvárosok környékén is. Ha mindenki igényelne a másik önkormányzattól hozzájárulást, akkor pókhálószerű rendszer jönne létre. Mondjuk "A" település hozzájárulást fizet "B"-"F" településeknek, ugyanakkor és ugyanezektől pedig hozzájárulást kap. Az egyenleg akár nulla is lehetne, viszont ezt a bonyolult rendszert rendkívül sok adminisztratív teherrel és költséggel (igénylések, megállapodások, elszámolások; munkaórák és banki átutalások költsége stb.) kellene működtetni.
Még nagyobb problémát látok a középiskolás diákok esetében. Konkrét példát ismerek: megyei jogú város önkormányzata keresett meg mostanában községi önkormányzatokat azzal, hogy fizessenek hozzájárulást a településükről a város középiskolájába járó gyermek után.
Pályafutásom során dolgoztam nagyvárosban és községben egyaránt, tehát nem csak a községi jegyző kérdezteti velem, hogy ezt miért kellene vállalnia egy községi önkormányzatnak?
A Jogkódex-előfizetéséhez tartozó felhasználónévvel és jelszóval is be tud jelentkezni.
Az ORAC Kiadó előfizetéses folyóiratainak „valós idejű” (a nyomtatott lapszámok megjelenésével egyidejű) eléréséhez kérjen ajánlatot a Szakcikk Adatbázis Plusz-ra!
Visszaugrás
