"A szociális védelem köz- és magánintézményei, a bíróságok, a közigazgatási hatóságok és a törvényhozó szervek minden, a gyermeket érintő döntésükben a gyermek mindenek felett álló érdekét veszik figyelembe elsősorban."
(Gyermek Jogairól szóló New York-i
Az első hallásra talán kissé furcsa cím magyarázatra szorul. Mit jelentsen a gyermek "származáshoz való joga"? A gyermek származás megismeréséhez való jogát ismerjük a Gyermekvédelmi törvényből[1], de kiolvashatjuk a Gyermek jogairól szóló Egyezmény[2] (továbbiakban: Egyezmény) cikkeiből is. Tudjuk, hogy a gyermeknek joga van ahhoz, hogy lehetőség szerint ismerje szüleit, valamint ahhoz, hogy ezek neveljék.[3] Tudjuk, amikor a gyermek érdekében indokolt a szülőktől való elválasztás, akkor is kérelemre a részes állam köteles adatokat szolgáltatni a gyermek részére szüleiről (vagy fordítva), kivéve, ha ez hátrányos lenne a gyermek jólétére nézve.[4]
Érdemes megemlíteni, hogy az Egyezmény a gyermek személyazonosságának alkotó elemei körében sorolja fel a gyermek családi kapcsolatait, amely arra enged következtetni, hogy a gyermek identitását meghatározó szülői, rokoni, baráti kapcsolatok fontosságát az Egyezmény külön nevesíti.[5]
Mindezekből úgy tűnik, hogy az Egyezménybe foglalt gyermeki jogok köre abból az elméleti és gyakorlati megközelítésből került meghatározásra, hogy a gyermek szülőktől - apától és anyától - származik. Majd, ezen vélelemre, azaz a fogantatáskor vélelmezhetően fennálló tényre, körülményre tekintettel nevesítették a gyermeki jogokat, úgymint:
- a szülők megismeréséhez,
- a szülők általi neveléshez,
- a családi kapcsolatokhoz való jog, hogy csak a fontosabbakat említsük.
Másik oldalról közelítve azt állapíthatjuk meg, hogy az Egyezmény következetesen szülőket - és nem csak szülőt, anyát vagy apát - említ, amikor a gyermek családi viszonyaival kapcsolatos jogait sorolja:
- a gyermek ismerje szüleit,
- 25/26 -
- szüleitől ne válasszák el,
- mindkét szülőjével joga van a kapcsolattartásra.
A szülőkkel kapcsolatos rendelkezéseiben is többes számot használ az Egyezmény, amikor a szülőknek ír elő kötelezettséget a gyermekükkel kapcsolatosan:
- szülőknek közös a felelősségük a gyermek neveléséért és fejlődésének biztosításáért,
- elsősorban a szülők feladata, hogy biztosítsák a gyermek fejlődéséhez szükséges életkörülményeket.
Végül a részes állam[6] a szülőknek köteles segítséget nyújtani a gyermek nevelésével kapcsolatban reájuk háruló felelősség gyakorlásához.[7]
A fent írtak alapján - álláspontom szerint - nem kérdéses, hogy az Egyezmény szellemisége a gyermek szülőktől, azaz anyától és apától való származásának tényéből indul ki és erre tekintettel fogalmazza meg a jogokat és a kötelezettségeket, illetve a jogosultak és a kötelezettek körét.
Mindebből azonban az következik, hogy az Egyezményben említett jogokkal elsődlegesen célzott és felruházott személy, a gyermek olyan jogok és ezáltal lehetőségek birtokába jut, amit a részes állam - bizonyos jogok tekintetében - csak az Egyezményben fogalt körülmények fennállta esetében korlátozhat, és akkor is csak a gyermek érdekében.
Megkülönböztetünk így abszolút és korlátozhatatlan, úgymond "élettelen" gyermeki jogokat, amelyek védelmét, érvényesülését függetlenül az adott gyermek vagy eset körülményeitől, minden mérlegeléstől mentesen kell biztosítani a részes államnak (ilyen pl. a gyermek élethez való joga[8]).
Ebben a megközelítésben a másik csoportot azon gyermeki jogok alkotják, amelyek nem függetlenek az adott gyermek "élő érdekeitől". E jogokkal kapcsolatos döntés mérlegelése során azt kell meghatározni, hogy a gyermek legjobb érdekét a jog biztosítása szolgálja vagy épp annak korlátozása, esetleg megvonása (ezek között említhetjük a gyermek kapcsolattartáshoz vagy családban való nevelkedéshez való jogát[9]). A döntés meghozatalakor a jogalkalmazó természetesen nagymértékben támaszkodhat az egyéb szakemberek, szakértők (pszichológus, pszichiáter, szociális munkás stb.) véleményére, javaslataira.
Végül szólni kell azon jogok köréről, amelyek gyakorlását csak a törvényben kifejezetten megállapított korlátoknak lehet alávetni (gondolok itt többek között a gyermek egyesülési, gyülekezési jogára vagy a véleménynyilvánítás szabadságára[10]
E rövid áttekintést azért tettem, mert 2006. július 1-jén lépnek hatályba az Egészségügyről szóló 1997.
- 26/27 -
évi törvényt (továbbiakban: Eütv.) módosító 2005. évi CLXXXI. törvény 11. § és 12. § rendelkezései. Az említett két szakasz az Eütv. 165. §-t új c)-d) pontokkal valamint 167. §-t új (4) bekezdéssel egészíti ki az alábbiak szerint:
c) egyedülállóvá vált nő: az a nő, akinek házastársi (élettársi) kapcsolata a reprodukciós eljárás megkezdését követően szűnt meg,
d) egyedülálló nő: az a nagykorú nő, aki a reprodukciós eljárás megkezdésekor nem áll házastársi, élettársi kapcsolatban.
(4) Egyedülálló nő esetében a reprodukciós eljárás akkor végezhető el, amennyiben a nő életkora vagy egészségi állapota (meddőség) következtében gyermeket természetes úton nagy valószínűséggel nem vállalhat. A reprodukciós eljárás megkezdésére, a tájékoztatásra, a beleegyező nyilatkozatra e fejezet rendelkezései megfelelően irányadók. A reprodukciós eljárás során testen kívül létrejött és be nem ültetett embrióval kapcsolatos, e fejezet szerinti rendelkezési jogot az egyedülálló nő gyakorolja azzal, hogy rendelkezési jogáról közokiratban vagy teljes bizonyító erejű magánokiratban lemondhat.
"A Nők Lapja "Egyedül vállalnék gyereket" vitasorozatából közügy lett. A sorozatban sok drámai, szívszorító emberi sorsot ismerhettünk meg, és minden érző szívű ember tisztelettel és nagyrabecsüléssel érzi át a nők gyermek utáni vágyát. Az anyai örömök nem hasonlíthatóak semmilyen más földi boldogsághoz. Az Ószövetség Teremtés könyvében olvashatjuk, hogy Éva szüléskor felismerte a teremtés nagy szent titkát, és saját részvételét Isten teremtő hatalmában, mikor így kiáltott fel: "Isten segítségével embert hoztam a világra" (Ter 4,1)."[11]
A Eütv. módosítása a jövőben már nem csak a gyermeket természetes úton vállalni nem képes párnak nyújt segítséget, hanem a lehetőséget felajánlja egyedül a nőnek. Éva példájánál maradva a törvény közvetve betölti Isten szerepét, más megközelítésben kiiktatja a férfi szerepét, anélkül, hogy pótolná az apaságot.
A nyár közepén hatályba lépő változtatásokkal már nem csak az élettársak (férfi és nő), házastársak (férj és feleség), hanem egyedül a nő kérelmére megindulhat a reprodukciós eljárás. Tanulmányom címe ennek gyermekjogi szempontú megközelítését takarja. Azt kívánom vizsgálni, hogy a módosítás miként érinti és érintheti a gyermek jogait, van-e a gyermeknek származáshoz, azaz egy anyához és egy apához joga már illetve legalább a fogantatása pillanatában.
A Jogkódex-előfizetéséhez tartozó felhasználónévvel és jelszóval is be tud jelentkezni.
Az ORAC Kiadó előfizetéses folyóiratainak „valós idejű” (a nyomtatott lapszámok megjelenésével egyidejű) eléréséhez kérjen ajánlatot a Szakcikk Adatbázis Plusz-ra!
Visszaugrás
