A jogharmonizáció keretében célszerű volna generálklauzulát alkotni. Ennek a különböző elvont versenyjogi tényállásokhoz kellene kapcsolódnia. A tisztességtelenség ismérveként kellene meghatározni, hogy a jó erkölcsökbe ütköző piaci magatartás miatt sérülnek az eladók, a vevők és vagy a közösség érdekei, vagy hogy az ilyen érdeksérelem veszélye fennáll. Ugyanakkor nem kellene előírni a versenytársi viszony, vagy a versenyzési cél fennforgását.
A megtévesztés veszélyének előidézését, mint tisztességtelen versenycselekményt, meg kellene tiltani. Ennek a tilalomnak függetlennek kellene lennie a védjegyek és egyéb megjelölések számára külön jogszabályokban biztosított oltalomtól. Ugyanakkor védeni kellene az eredendően megkülönböztető képességgel rendelkező elemeket, mégpedig az első használat időpontjára visszamenő hatállyal, azokat az elemeket pedig, amelyek a megkülönböztető képességet csak a használattal szerezték meg, ez utóbbi időponttól kezdődően.
Figyelemmel az EU különböző országaiban fennálló felfogásbeli különbségekre, a teljesítmények, elért eredmények jogi védelmének szabályozása - kivéve az összetéveszthetőség kérdését - ezidő szerint nehezen képzelhető el. Ugyanakkor célszerű volna kísérletet tenni a jogközelítésre. A különböző jogi modellek megvitatásánál egyrészt az AIPPI (Nemzetközi Iparjogvédelmi Egyesület) határozatából[1], másrészt a WIPO (Szellemi Tulajdon Világszervezete) javaslatából[2] lehetne kiindulni. Ezek elsősorban a goodwill és a jóhírnév kiaknázására, valamint a megkülönböztető képesség csökkentésére (dilution) helyezik a súlyt.
A befeketítés, az egyoldalú bírálat, valamint a meghatározott személyre történő hivatkozás cselekményeit az összehasonlító reklámról szóló EU Irányelv[3] szellemében kellene szabályozni. A valóságnak megfelelő, tárgyszerű hivatkozásokat tolerálni kellene, a befeketítést, a harmadik személyre vonatkozó valótlan adatok közlését pedig meg kellene tiltani.
Az ipari és üzleti titok védelmét a TRIPS-Egyezmény[4] 39. cikke adaptációjával kellene szabályozni. A titok fogalmának, valamint a titoksértés egyes elvont tényállásainak szabályozásakor különös figyelemmel kellene lenni a munkavállalókkal kapcsolatos tényállásokra.
Tisztességtelen versenyként meg kellene tiltani a reklámozást és az értékesítést előmozdító minden egyéb cselekményt, ha azok kereskedelmi jellege a célzott közönség számára nem világos és nem ismerhető fel egyértelműen. Ha a reklámozás médiák útján történik, amelyek nem pusztán reklámhordozók, hanem egyéb felada-
- 145/146 -
tokat is ellátnak (tájékoztatás, szórakoztatás stb.), akkor különösen olyan esetben kellene reklámozást vagy egyéb értékesítést előmozdító tevékenységet feltételezni, ha a közlésért ellenértéket vagy egyéb ellenszolgáltatást követelnek vagy fogadnak el. Egyértelműen meghatározhatónak kellene lennie annak a természetes vagy jogi személynek, akinek megbízásából a reklámozás vagy az értékesítést előmozdító cselekmény történik, ha a reklámozás címzettjeinek ehhez jogos érdeke fűződik.
Meg kellene tiltani az olyan reklámozást, valamint az értékesítést előmozdító egyéb cselekményeket, amelyek a fogyasztót a tűrhetőséget meghaladó mértékben zavarják, ha azok agresszív módon terhelik őt vagy kifejezett akarata ellenére, pl. nem kívánt házalás, reklámküldemények, telefonhívás, fax, e-mail stb. útján hatolnak be személyes szférájába. Az "opt-out"[5] módszerek (ahogy azokat az érintett szakmai szervek meghatározzák) alkalmazása minden esetben tisztességtelen versenynek volna tekintendő. Egyes szakmák vonatkozásában ugyanakkor megfontolandó lenne az "opt-in" módszerek lehetővé tétele.
Az értékesítési céllal rendezett olyan nyereményjátékok rendezése, amelyeknél személyes közreműködés is megkívántatik, tisztességtelen versenynek volna tekintendő. Ugyanez áll az ezek érdekében kifejtett reklámozásra is. Ez áll továbbá arra az esetre is, amikor azt a benyomást keltik, hogy az áruvásárlás vagy az ellenérték mellett igénybe vett szolgáltatás növeli a nyerési esélyeket. A részvétel feltételeiről, annak módozatairól és a nyeremény kiosztásának technikájáról félreérthetetlenül kellene tájékoztatást adni. Megfontolandó lenne, hogyha pl. a lottónál stb. és hasonló nyereményjátéknál a rendező azt a benyomást kelti, hogy egy szelvény nyertese már díjat is nyert, köteles legyen a díjat kiadni.
A vevők progresszív akvirálásának módozatai (hólabda szerződés, piramisjáték stb.), amelyeknél a fogyasztónak árukat vagy szolgáltatásokat kínálnak és a vevőknek különös előnyöket ígérnek, annak érdekében, hogy ez utóbbiak másokat is rábírjanak a szerződéskötésre, mint tisztességtelen versenycselekmények, tiltandók volnának. A tilalomnak elég tágnak kellene lennie ahhoz, hogy felölelje az ipari-kereskedelmi célú levélláncokat is. A polgári jogi szankciók mellett büntetőjogi szankciókról is gondoskodni kellene.
A Jogkódex-előfizetéséhez tartozó felhasználónévvel és jelszóval is be tud jelentkezni.
Az ORAC Kiadó előfizetéses folyóiratainak „valós idejű” (a nyomtatott lapszámok megjelenésével egyidejű) eléréséhez kérjen ajánlatot a Szakcikk Adatbázis Plusz-ra!
Visszaugrás
